Megszenvedtünk az új KRESZ-vizsgán

2016.06.01. 19:27

Május végétől mozgóképes kérdések is bekerülnek a KRESZ-vizsgába, de egy tavalyi változás óta eleve minden harmadik tanuló megbukik elméletből. Régi jogsival a kezünkben elmentünk egy autósiskolába, és felkészülés nélkül megpróbálkoztunk a vizsgasorral. 

Pár hónap múlva nagykorú lesz a jogosítványom, azóta egyszer sem volt a kezemben KRESZ-tankönyv, ezért nem fűztem hozzá sok reményt, hogy átmegyek a rögtönzött próbavizsgán, amelyet a ceglédi Gyurmo autósiskolába szerveztünk le. A látogatás apropóját az adta, hogy május 23-a óta már mozgóképes kérdésekkel is találkoznak a tanulók a kérdéssorban. 

Tavaly csak a kérdések változtak, a vizsga szabályai nem (55 kérdés, 55 perc, maximum 75 pont)Forrás: NKH

Amikor elvégeztem a KRESZ-tanfolyamot 1998-ban, még lényegesen egyszerűbb volt a tanulóvezetők dolga. Nagyjából 1500 kérdést tartalmazott az ún. kérdésbank, elég volt bemagolni az összeset a tesztkönyvből, és akkor az ember szinte biztosan átment.

Persze nem helyes, de az volt a módszerem, hogy a könyvben bejelöltem a helyes válaszokat, és a tanuláskor a kérdés után már csak azt olvastam el, ez végül be is jött, mert elsőre átmentem (a forgalmi vizsgán viszont megbuktam egy óvatlan, lakott területen belüli dudálás miatt). 

Ilyen retró hangulatú képekkel tavaly január óta már nem lehet találkozniForrás: NKH

Részben pont a magolós módszer, részben pedig a kérdések elavultsága miatt 2015 januárjában a Nemzeti Közlekedési Hatóság teljesen megváltoztatta az elméleti vizsga anyagát: azóta a korábbinál sokkal több, körülbelül 10 ezer kérdést tartalmazó kérdésbankból  kapnak feladatokat a tanulók, és tartalmilag is megújultak a feladványok. 

Nekem újdonság volt, hogy egy modern KRESZ-tankönyv tele van QR-kódokkal, amik rövid videókra mutatnakFotó: Polyak Attila - Origo

A feladatok a 20-30 éves műszaki színvonal helyett már a mai autók szintjéhez igazodnak, így például a részecskeszűrőkkel, AdBlue adalékkal, a xenon- és LED fényszórókkal és a különböző menetdinamikai segédrendszerekkel is foglalkozhatnak. Látványos változás, hogy az illusztrációkban a Ladák, Daciák és Wartburgok helyett modern típusok képei jelentek meg, és már a klasszikus, tankönyves magasított tetős autódizájn is a múlté. 

2011 óta a rutinvizsga anyagát beépítik a forgalmi vizsgáébaFotó: Polyak Attila - Origo

A kérdések három témakör (közlekedési alapismeretek, járműkezelés, üzemeltetés) köré csoportosulnak. Már a vezetéstechnika is belekerült az elméleti anyagba, de pont ez az a terület, amit sokkal inkább egy tanpályán, vezetés közben kellene elsajátítani, mintsem a számítógép előtt ülve, viszont olyan törvény még nem létezik, ami egy ilyen tanfolyam elvégzéséhez kötné a jogosítvány megszerzését. Pedig így lehetne felkészülni a vészhelyzetekre. 

Most már tényleg tanulni kell

Morvai Melinda KRESZ-oktató szerint fontos különbség a régi rendszerhez képest, hogy már csak a kérdésbank körülbelül negyedével lehet találkozni a gyakorló feladatsorokban, így már lehetetlen a bevált magolós módszerrel készülni.  Korábban gyakran előfordult, hogy az így készült tanuló 4-5 perc (a rekord állítólag 1,5 volt) alatt készen volt az amúgy 55 percig tartó elméleti vizsgával, utána a gyakorlati oktatáson viszont szinte elölről kellett kezdeni vele a KRESZ-szabályok oktatását, mert addigra mindent elfelejtett. 

Forrás: NKH
Tíz pontot lehet veszíteni
A jogosítvány megszerzéséhez a kötelező elméleti képzés a jogszabályok szerint jelenleg két formában történhet: az egyik a hagyományos tantermi oktatás – személygépkocsi-vezetők esetén minimum 28 tanórás tanfolyam keretében –, míg a másik az elektronikus e-learning tanfolyam. A tanulók a közlekedési alapismeretek mellett vezetéselméleti és szerkezeti ismeretekre is szert tesznek, a kötelező tanfolyam után pedig 55 kérdésből álló számítógépes tesztvizsgát szükséges letenniük a továbbhaladáshoz. A kérdésekre 55 perc alatt kell válaszolni, 75 pontból 65 pont elérése szükséges a sikeres teljesítéshez.

Maracska Zsuzsa oktató szerint a másfél évvel ezelőtti változások óta jelentősen romlott a sikeres elméleti vizsgázók aránya:  korábban ez bőven 70 százalék fölött volt, gyakran olyan vizsgájuk is volt Cegléden, hogy senki sem bukott meg, most viszont csak enyhe többségben vannak azok, akiknek sikerül elérniük a minimálisan megkövetelt pontszámot. 

Ebben a romló tendenciában nagy szerepe van annak, hogy mindig van olyan 8-10 kérdés, amivel a vizsgán találkozik először a tanuló, még akkor is, ha előtte éjjel-nappal a gép előtt ült, és akár többször is kifizette a 30 nap/12 óra (amelyiket hamarabb eléri) gyakorlásért kért 4000 forintot a tesztprogramot fejlesztő cégnek. 

A számok nyelvén
Tavaly Magyarországon összesen 110 892-en próbálkoztak B kategóriás KRESZ-vizsgán, de a Metropol információi szerint elsőre csak 63 százalékuknak sikerült. A forgalmi vizsgákon sem rózsásak az eredmények, majdnem minden második tanuló megbukik (pontosan 54 százalék a sikerességi arány), de korábban sem volt sétagalopp az élet a tanulókocsikban. Eredményességi mutatók terén óriási a szórás az ország összesen 885 autósiskolája között.
Körülbelül 150 ezer forintba kerül a „B” kategóriás jogosítvány, ha nincs bukás a vizsgákonFotó: Polyak Attila - Origo

Egyébként a törvény azt írja elő, hogy az első tanfolyami órától kezdve 9 hónapon belül el kell menni vizsgázni, és egy éven belül le is kell tenni az elméleti vizsgát,  különben lehet elölről kezdeni a tanfolyamot. Elsőre ez sok időnek tűnhet, de a hatóság a bukás után általában csak két-három héttel, nyáron néha csak egy hónappal későbbre tud új időpontot adni (a pótvizsga 4600 forintba kerül), így könnyen ki lehet futni a határidőből. A meglévő elméleti vizsgával két éven belül kell letenni a rutint is tartalmazó gyakorlati vizsgát. 

Beugratós kérdések futószalagon

Mivel majdnem 18 éve vizsgáztam KRESZ-ből, kíváncsian vártam, hogy milyen eredményt érek el. Persze leginkább a vadonatúj, színes-szagos mozgóképes kérdéseket vártam, azt gondoltam, minden második ilyen lesz, ehhez képest csalódottan konstatáltam, hogy az 55 vizsgakérdésből csupán kettőhöz tartozik videós animáció,  az egyik 3, a másik 1 pontos. 

 Milyen sorrendben lehet átmenni? Cikkünk végén megtalálja a megfejtést

Igaz, hogy látványos az újítás, de véleményem szerint sok értelme nincs, mert azokat a feladatokat ugyanúgy meg lehetett volna oldani, ha a mozgókép utolsó pillanatát kimerevítették volna, az előtte lepergő 8-10 másodperces film megnézése felesleges időpazarlásnak tűnt. 

Annál is inkább, mert a számítógépes vizsgázás óta bevezették azt a szabályt, hogy egy kérdés megválaszolására csak egy perc áll rendelkezésre.  Aki többször is lejátssza a videót (megállításra nincs mód), annak sok ideje elmegy az egy percből, és a végén valószínűleg kapkodva fog bejelölni egyet a három lehetőségből. 

A számítógépes vizsgákon minden kérdésre egy percet ad a rendszerForrás: Nyíregyháza.hu

Én olyan mozgóképes kérdést kaptam, amiben szokás szerint egy autó vezetőülésébe kellett képzelnem magam, befordultam egy sarkon jobbra, és egy egyszer áthúzott „várakozni tilos” tábla utánig mentem el. A kérdés pedig az volt, hogy meddig állhat meg a következő szakaszon az autó.

Ez egy tipikus beugratós kérdés, ugyanis a köznyelvben a megállás több ideig tartó, huzamosabb állást jelent, a várakozás pedig egy rövidebb időtartamot. Ehhez képest a „várakozni tilos” táblánál 5 percig lehet állni, míg a kétszer áthúzott „megállni tilosnál” addig sem, kivéve persze, ha a forgalom vagy az autó műszaki állapota indokolja. 

A másik mozgóképes egy tipikus 3 pontos kérdés volt, amelyben egy útelágazáshoz érve kellett eldönteni, hogy mi legyen a járművek szabályos áthaladási sorrendje az elsőbbségadási szabályok alapján. Ezt is ki lehetett volna váltani egy sima állóképpel, mert a kereszteződéshez a négy jármű pont egyszerre ért oda. 

Lássuk az eredményt! Ajaj... 

Fotó: Polyak Attila - Origo

56 pontot értem el a maximális 75-ből, tehát 9 pont kellett volna, hogy átmenjek a vizsgán. Igaz, ebből 4-et figyelmetlenség miatt buktam el, mert az egyik kérdésnél (szabad-e tolatni az autópályán) véletlenül rossz választ adtam meg (igen), egy 3 pontosnál pedig nem vettem észre, hogy a kereszteződésben az egyik jármű egy megkülönböztető jelzést használó szirénázó mentőautó. Ha valamire, erre pont jó lett volna a mozgóképes animáció, mert ha hangja is lett volna, biztosan nem nézem áruszállítónak a betegszállítót. 

Van mit megjegyezni. A magolós tanulók régen a vizsga után gyorsan elfelejtették a táblák jelentésétForrás: MTI/Krizsán Csaba

Ahogy sejtettem, a mindennapi vezetésből ismerős szituációk megoldása, főleg az elsőbbségadási feladatok mentek jól, meg a vezetéstechnikai jellegűek („mit nevezünk alulkormányzottságnak?”), amin elvéreztem, azok a magolós egypontosak voltak. 

Nem tudtam például, hogy vasúti átkelőn minimum 5 km/h sebességgel kell áthaladni, vagy azt, hogy hol kell elhelyezkedni az egyirányú utcából balra kanyarodáskor (ez a feladattípus vagy négyszer előfordult az utána kitöltött 10 kérdéses próbatesztekben is). Az sem rémlett, hogy a megállni és várakozni tilos tábla a padkára nem vonatkozik (csak kiegészítő táblával). 

A mozgókép csak színesebbé, érdekesebbé teszi a vizsgát, de sok haszna nincsForrás: NKH

Abban a hitben ringattam magam, hogy megállás után elég csak 2 métert hagyni a záróvonal és a járművem között (holott 3-at kellett volna), és azt sem tudtam, hogy járda hiányában hol kell közlekedniük a gyalogosoknak (az úton, és nem a bicikliúton). Ön emlékszik arra, hogy a távolsági fényt, azaz a reflektort tompítottra kell váltani, ha az úttesttel párhuzamos sínen vonat, vagy az út melletti vízen hajó érkezik szemből? Valószínűleg nem, és én is pont ugyanígy voltam ezzel. 

Összességében a mozgóképes kérdéseknek kevés hasznát láttam, viszont a tavaly bevezetett új kérdésbank tényleg sokkal korszerűbb a réginél. Jó, hogy vezetéstechnika is került a tananyagba,  és az is, hogy a válaszokat biflázva már nem lehet sikeres elméleti vizsgát tenni. Rutinos sofőrként a sikertelen vizsga nemcsak arra döbbentett rá, mennyire megkoptak az emlékek, hanem arra is, hogy milyen ingatag alapokon állt a KRESZ-tudásom. És sajnos a vezetők többsége ugyanígy van ezzel, mert a legtöbbször a bevált szabályt használjuk: azt csináljuk, amit a többi autós körülöttünk. 

A mozgóképes feladatra a helyes válasz: „Én, utána pedig A” – „B” – C”. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK