Öt dolog, amivel jól átverhetik használt autónál

2016.06.30. 16:29

Továbbra is dübörög a használtautó-piac Magyarországon, de a vásárlás számtalan buktatót rejthet magában, akár bel-, akár külföldről tervezi valaki a beszerzést. Megmutatjuk a legnagyobb veszélyeket, és azt is, hogyan lehet kivédeni őket.

Tavaly 545 ezer használt autó cserélt gazdát Magyarországon, 122 ezer használt autót hoztak be külföldről, de csak 70 ezer új autót értékesítettek. A számokból kiolvasható, hogy nagyjából minden tizedik használtautó-eladásra jut egy új eladása,  ráadásul utóbbinak csak a negyedét-ötödét adják a magánvásárlók. 

A kereskedéseknek garanciát kell vállalniuk a használt autókraFotó: Szabó Gábor - Origo

Aki kintről hoz, általában azért teszi, mert ott olcsóbbak az autók, és nagyobb a választék, mert a kinti tulajok a közvélekedés és az általános tapasztalatok szerint valamivel jobban ügyelnek a karbantartásra, mert könnyebbek lettek az EU-s országokból a honosítás feltételei, ráadásul mivel a válság óta Magyarországon harmadára zsugorodott az újautó-piac, sok négy-hatéves típus egyszerűen hiánycikk itthon használtan. 

Törött autó

Nem ritka jelenség, hogy törött autót törésmentesnek hirdetnek, de persze a sérülések között is óriási különbségek vannak, mert egy parkolási malőrt nem lehet összevetni azzal, amikor frontálisan ütköztek. Ha gyenge minőségben, nem gyári technológiával javították, akkor ha csak ránézünk, máris  jó eséllyel ki lehet szúrni, hogy már törött volt a kocsi. 

Erre utalnak az egyenetlen (egyik oldalon kicsi, a másikon nagy) illesztési hézagok, a nem szintben lévő vagy az eltérő árnyalatú karosszériaelemek. 

Egy karosszériaelemen lévő négyrétegű fényezés (kétféle alapozó, bázisszín, lakk) az olcsó autóknál általában 60-80, az átlagosoknál 100-140, a prémiumautóknál 140-180 mikron (ezred mm) vastagságot ad ki.

Németországban kevesen ellenőrzik a festékvastagságot, de itthon érdemesForrás: Origo

Használtautó-vásárláskor célszerszámmal érdemes végigmérni a karosszériaelemeken a festékvastagságot, az átlagos többszörösét elérő festékvastagság utólagos javításra, fényezésre utal. Minden karosszériaelem több pontján végig kell mérni a fényezést, az értékeket mindig a szemközti oldal eredményeivel érdemes összevetni, például sárvédőt a sárvédőével. Ha a merevség és törésbiztonság szempontjából kulcsfontosságú tetőoszlopok környékén javítás nyomait lehet felfedezni, mindenképp érdemes elkerülni az adott autót.

Előfordulhat a fentiektől eltérő érték, de akkor annak az összes elemen eltérőnek kell lennie. Általában a 250–300 mikron újrafényezést jelent,  a még magasabb értékek gittet mutatnak a lakk alatt. A jó festékvastagság-mérő (ami alumíniumon is tud mérni) 35–50 ezer forintba kerül, ha sajnáljuk rá a pénzt, kérjünk kölcsön vagy béreljünk egyet.

Fontos szabály, ha használt autót akarunk venni, akkor csak tiszta kocsit nézzünk meg. Koszosnak neki se álljunk, hiszen nem láthatjuk a színeltéréseket, kisebb karcokat. Nappali fényben vizsgálódjunk,  mert sötétben, de még kivilágított mélygarázsban sem fogunk minden apró sérülést kiszúrni. Ne csak közelről nézzük a kocsit, hanem 5–10 méterről, akkor jobban elválnak az árnyalatok egymástól. Érdemes a sima felületeket kicsit távolabbról, laposabb szögben, esetleg neonfényben is megvizsgálni, így a legkisebb felületi egyenetlenség, hullám is meglátszik a karosszérián. 

Az Octavia használtan is az egyik legnépszerűbb típus, ráadásul a céges beszerzések miatt sok is van belőleForrás: DasWeltAuto

Ha törve volt a kocsi, akkor lóghatnak az ajtók, nem csukódnak rendesen, kicsit akadnak, kicsit szorulnak. Nyitott motorháztetőnél nézzük meg a csavarokkal szerelt alkatrészeket, például a sárvédőket. A csavaroknak a karosszéria színére festetteknek kell lenniük, és nem lehetnek kopottak, sérültek. Gyárilag ugyanolyan nagyságú, formájú, típusú csavarral rögzítik az elemeket, ha a kinézett autón nem így van, akkor azt nagy valószínűséggel már megbontották. 

Vessünk egy pillantást az üvegekre is,  amelyeknek egyforma azonosítóval, évszámmal kell rendelkezniük. És bár lehet az üveg öregebb, mint maga a kocsi, a 3-4 éves eltérés meglehetősen ritka. 

Ma már alvázszám és rendszám birtokában az interneten lekérdezhető a biztosítók adatbázisából, hogy egy adott autó volt-e törve, és hogy mekkora kár keletkezett rajta. A www.voltetorve.hu oldalon autónként 5000 forintba kerül a szolgáltatás. 

Vízkáros autó

A külföldről Magyarországra behozott autók nagy része a német és a francia piacról származik, márpedig ezeket az országokat idén nagy területen öntötte el az árvíz. A vízkáros autókat gyakorlatilag lehetetlen értékesíteni  a származási országokban, ezért exportálják őket Keletre.

Ha csak tengelymagasságig állt a jármű a vízben, nincs nagy gond, de ha ennél pár centivel magasabb volt a vízszint, akkor a száradás után a féltengelycsuklók zsírozására lehet szükség. Még magasabb vízállásnál – néhány terepjárót leszámítva – először az ajtók és a csomagtartó résein, aztán a pedáloknál, a kormányműnél, aztán pedig a szellőzőnyílásokon tör be a folyadék, amely általában szagos, koszos, hordalékos, barnás színű. 

Sajnos a saras víz a karosszéria üregeibe, például a küszöbbe is bejut,  ami nagyon felgyorsítja a korrózió terjedését. Még rosszabb a helyzet, ha tengervíz folyt be a karosszériába, mert a só és a rozsda jó barátok. 

Évtizedek óta nem tapasztalt árvíz pusztított idén tavasszal a francia fővárosbanForrás: AFP

A villanymotoroknak, kapcsolóknak, áramköröknek nagy valószínűséggel annyi, ha víz alá kerültek, és áram is volt bennük. Utóbbit úgy lehet megakadályozni, ha az árvíz érkezése előtt leszedik az akkusarukat, de ez egy katasztrófa idején valószínűleg kevés autósnak jut eszébe. 

Magas vízszintnél szintén komoly veszélynek van kitéve a generátor és az önindító is, a legdrágább kockázatot viszont az jelenti, ha menet közben vizet szív a motor. A folyadékot a dugattyú sem képes összenyomni,  így ha folyadék kerül az égéstérbe, annak általában motorcsere lesz a következménye, mert eltörnek, meggörbülnek a hajtókarok, vagy „kikönyökölnek” a blokk oldalán. 

Vagyonokat érő autógyűjtemények is víz alá kerültek Párizsban

Gyakran árulkodó jel vízkár esetén a csomagtartóban vagy a szőnyeg alatt jelentkező korrózió, penész és kellemetlen szag. Persze az a gyakoribb, hogy a kereskedő a szárítás után gondosan kitakarítja a kocsit, ami azután kívül-belül normálisan néz ki, de valójában bármikor megadhatja magát bármilyen elektromos alkatrésze,  akár pár hónappal később is.

Ha kétség merül fel, a használtautó-vásárlónak érdemes ragaszkodnia ahhoz, hogy az adásvételi szerződésben szerepeljen rendelkezés a gépkocsi vízkármentességéről, hogy később, szükség esetén kártérítést követelhessen.

Lopott autó

Azt a kocsit, amelyről – akár az átírás után – kiderül, hogy bűncselekmény útján cserélt gazdát, a rendőrség általában bizonyítékként lefoglalja.  Az sem kizárt, hogy a vizsgálat lezárulta után vissza is juttatja az eredeti tulajdonoshoz, és a pórul járt vevő pereskedhet az eladóval. Ha az egy időközben köddé vált cég volt, különösen rosszak az esélyei arra, hogy akár egyetlen fillért is viszontlásson. 

Néha elkapják a határon a lopott autókat, mint ezt a szép Mercedes CLS-t isForrás: Police.hu

Általában a bizonyítási eljárás alatt a rendőrségtől lehet kérvényezni, hogy szemle után kiadják a telepről a kocsit annak, aki jóhiszeműen megvette. Feltéve, hogy az eredeti tulajt kártalanítja a biztosító, és a kocsit nem kéri vissza. Ha ragaszkodik a négykerekűjéhez a régi tulaj, a biztosító megtagadja a kártérítést, de külföldről meglovasított kocsiknál viszonylag ritkán fordul elő ilyesmi. 

Mivel uniós importnál nem kötelező az eredetvizsga,  előfordulhat, hogy külföldi lopott autót sóznak ránk, átütött alvázszámmal és hamis adásvételivel, vagy egy magyar donor papírjaival. Elvileg a Schengeni Információs Rendszer (SIS) adatbázisában meg kell jelenniük az uniós országokban ellopott autóknak, de ez a nyilvántartás sem mindig friss és megbízható. 

Rendezetlen papíros autó

Aki csak eladásra hozza be az autókat Nyugat-Európából, sokszor nem áldoz a forgalomba helyezésre, hanem megvárja a végfelhasználót, és már rögtön az ő nevére íratja a kocsit. A vevők így megspórolhatják az átírási költségek (többek közt vagyonszerzési illeték) mellett a 17–20 000 forintos eredetvizsgálatot is, amely csak a későbbi újabb tulajdonosváltások alkalmával kötelező.

Persze vevőként tisztában kell lenni azzal, hogy amíg a külföldről behozott használt autón nincs érvényes kötelező felelősségbiztosítás és rendszám, addig közúton nem lehet kipróbálni, illetve, ha baleset történik, akkor a költségeket a sofőrnek kell állnia. Magyar próbarendszámmal elvileg csak kereskedő mozgathatja az autót, a német exportazonosítót is határozott időre adják ki. 

Az okmányirodák (kormányablakok) akadékoskodhatnak a külföldi adásvételi szerződésekkelForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Szintén nem árt tudni, hogy a „vételár: 550 ezer forint + 170 ezer forint regadó” típusú hirdetések nem adnak hiteles tájékoztatást az autó végleges áráról, mert a regadón felül még számos egyéb költség, a műszaki vizsga honosítása (8000 forint), a forgalmi és törzskönyv díja (6000 + 6000 forint), vagyonszerzési illeték (3000850 forint/kW) és a rendszám díja (8500 forint) is hozzátartozik a honosítás költségeihez. 

Ráadásul a regisztrációs adóban sem lehetünk teljesen biztosak,  mert gyakori eset, hogy az Nemzeti Közlekedési Hatóság az autót a valósnál rosszabb környezetvédelmi osztályba sorolja, ami növeli a regadó összegét. A tapasztalatok szerint a D3-as német kategóriának megfelelő, 1998–2001 körül gyártott autók landolhatnak Euro 3-as helyett Euro 2-es (a forgalmiban 4-es kódszámmal jelölt) osztályban, mint például kollégánk Ford Focus kombija

Sok gondot megelőzhetünk, ha a kint, kereskedőtől vásárolt használt autó esetében kérünk egy kétnyelvű adásvételi szerződést a kinti magánszemély és a kereskedő, illetve a kereskedő és köztünk lezajlott autóvásárlásról. Sok esetben a kinti kereskedő nem íratja át a saját nevére az autót, mielőtt nekünk eladja, a magyar okmányirodában viszont nem értik, hogy miképp vehettük meg a neppertől a kocsit, amikor hivatalos papírok szerint még egy kinti magánszemély a tulajdonos. 

A kompakt kombik a legnépszerűbb behozott családi autókForrás: Az Autó

Igazolnunk kell itthon, hogy az autó legálisan került a kinti eladótól a kinti kereskedőhöz. Ezt tehetjük a már említett kétnyelvű szerződésekkel, vagy úgy, hogy elkérjük a német szerződéseket, és itthon egy hiteles fordítóirodával lefordíttatjuk, meglehetősen borsos áron. 

Az 1–5 éves kocsik esetében jelentős az áfacsalással behozott gépjárművek aránya. Az erre szakosodott vállalkozások több köztes tulajdonos beiktatásával az EU-ban nettó számlával megvett autóból bruttó számlásat „gyártanak”, vagyis egyik országban sem fizetik meg a forgalmi adót, amelynek mértéke Németországban 19, nálunk 27 százalék. 

Amennyiben motorszám vagy alvázszám esetén AF-fel (Autófelügyelet) kezdődő számra bukkanunk, az erőteljes értékcsökkenést jelent.  De ne örüljünk, hogy jó vétel lesz, mert ez nemcsak a vásárlásnál, hanem az eladásnál is éreztetni fogja hatását. Az AF azt jelenti, hogy valami miatt sérült a szám, vagy többet jegyeztek be belőle, cserélték a motort, a karosszériát. 

Ha van, akkor a szervizkönyvben is érdemes megnézni egy-két dolgot.  Például, ha ugyanolyan színű és árnyalatú tollal írták a bejegyzéseket, esetleg a pecsét színe és a pecsételés szöge is minden lapon ugyanolyan, és ahogy haladunk hátra, úgy halványul, akkor azért kezdjünk gyanakodni.

Visszatekert órás autó

A Bosch friss felmérése szerint a magyarországi autóállomány átlagos életkora 2016 elején 13,2 év volt, egy magyar autó pedig évente átlagosan 16 ezer kilométert fut. Ezt jó tudni, mert ha egy 15 éves BMW 320d-t 170 ezer kilométerrel hirdetnek, akkor ott jó eséllyel valami nem stimmel, pláne, ha azt is bekalkuláljuk, hogy a dízelek az átlagosnál jóval többet futnak, mert tulajdonosaik a kedvezőbb üzemanyagköltséggel szeretik kompenzálni a magasabb beszerzési árat. 

Pár tízezer forintba kerül az óratekerésFotó: Vida János – Origo

Közismert, hogy a magyarországi, kereskedésekben árult használt autók (kivéve az első gazdás, itthon vásároltak) jó része visszatekert órával várja új tulajdonosát.  Erre nem feltétlenül a nagy haszon reményében vetemednek a kereskedők – az autók értéke nem nő meg jelentősen, és a beavatkozás is minimum 20 ezer forintba kerül –, egyszerűen csak eladhatóvá akarják tenni az autójukat egy olyan piacon, ahol a vevők elrettennek a sokat futott járművektől, legyenek azok kifejezetten jó állapotúak is. 

Ha nem lennének csalók, a magyar használtautó-hirdetésekben a futásteljesítmények eloszlásának statisztikailag egyenletesnek kellene lenniük, de ez nem így van. Az eladó hároméves járművek átlagosan 100 ezer kilométert futottak. Ezt követően azonban jelentősen csökken a bevallott éves futás: a 150 ezres átlagot 8 éves korban érik el, a 200 ezres átlagot pedig csak a 16. évükben lépik át. 

Itthon a vevők álomvilágban élnek, és szinte kizárólag 200 ezer km alatti futású autókat akarnakFotó: Szabó Gábor - Origo

Nehéz kiszűrni az órában láthatónál nagyobb futásteljesítményt, mert a pedálgumikat, a kormánykereket és a váltógombot bontóból könnyen ki lehet cserélni vagy újrabőröztetni, és a vezetőülés is csak akkor használódik el vészesen, ha testes sofőr ült benne. Persze nyomokat azért kell keresni, érdemes megnézni a motorteret vagy az ajtók oldalát is, hátha találunk egy matricát vagy odafirkantást egy korábbi olajcseréről és az akkori futásteljesítményről. 

Forrás: Origo
Online adatlekérés Magyarországon
Magyarország.hu-s regisztrációval és a rendszám ismeretével a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) honlapján online lekérdezhetők a 4,45 millió forgalomban lévő és a 2,65 millió forgalomból kivont magyarországi jármű adatai. A járművek többségéről mostanra már minimum két nyilvántartott adat áll rendelkezésre.

Persze ezt is ki lehet játszani: ha egy járművet átlag felett használnak, bőven megérheti ideiglenesen kikötni az órát vagy kétévente visszatekerni az óraállást – ilyenkor arra figyelnek a csalók, hogy az új érték a korábban regisztrált felett legyen.

Két jármű együttes lekérdezése 625, míg például három járműé 825 forintba kerül. A lekérdezésnél a rendszám megadásával lehet tájékozódni az adott autó gyártmányáról, típusáról, színéről, és meg lehet tudni azt is, hogy forgalomban van-e, vagy körözik-e. De a lényeg az, hogy a rögzített kilométeróra-állásról és a rögzítés időpontjáról is információt kapunk.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:163. § (2) alapján a vevő legalább egy évig felléphet a kijavítás-kicserélési jogával. Ha ezek teljesítése nem lehetséges, utólagos árleszállítást kérhet, elállhat a szerződéstől, és követelheti vissza a teljes vételárat, vagy a hibát ki is javíttathatja a kereskedő költségére. A szakszerviz által megállapított valós kilométeróra-állás azonban olyan hibának minősül, ami nem javítható. 

A márkaszervizek megbízható információforrások, de kell meghatalmazás a tulajdonostólForrás: DasWeltAuto

A használt autókra szintén érvényes a szavatossági szabály, hogy a vásárlást követő hat hónapon belüli hiba esetén az eladót terheli annak bizonyítása, hogy a gépjármű az eladáskor még hibátlan volt. Ám a gyakorlat rendre felülírja az elméletet: végeláthatatlan persorozatra és ügyvédi, igazságügyi szakértői kiadásokra számíthat, aki megpróbál kártérítést kicsikarni, amikor bizonyíthatóan átverték egy keveset futottnak ígért használt autóval. Olyanra pedig tudomásunk szerint még nem volt példa, hogy óratekerés miatt bárkit lecsuktak volna, pedig a törvény engedné. 

A futásteljesítmény megismerésére a márkaszervizekben is lehetőség van,  de ehhez elengedhetetlen a tulajdonos hiteles hozzájárulása. Ezekben 15–25 ezer forintos áron lehet állapotfelmérést kérni, ami nagy valószínűséggel kideríti, ha manipulálták egy autó kilométeróráját. Egy alvázszámmal a típus szerviztörténete is kiderül, vagyis az, hogy az európai márkaszervizekben mikor milyen javításokat hajtottak végre rajta, és, hogy akkor mennyi volt a futásteljesítmény.

Gyanakvónak kell lenni

A fő védekezés a használt autós átverésekkel szemben az egészséges gyanakvás és a saját autószerelőnk vagy márkaszerviz által felmért állapotú és futásteljesítményű autó választása marad. Azt sem árt észben tartani, hogy nem feltétlenül kell félni a sokat futott autóktól, mert egy ilyen jármű – különösen, ha szívómotoros – gondos karbantartás mellett elméletileg 4-500 ezer kilométeren át valószínűleg nagy gond nélkül szolgálni tud. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK