Ha ezeket betartja, télen sem lesz gond az autóval

Alig lehet kinyitni a befagyott ajtót, nehezen indul a motor, jégvirágos az ablak, sós latyak marja a karosszériát, kis gázra is elkapar a kerék. Aki télen is autózik, annak ismerősek lehetnek ezek a helyzetek, de néhány egyszerű fogással könnyebb túlélni a kemény mínuszokat embernek és gépnek egyaránt.

Egyre ritkábban havazik Magyarországon, de amikor tényleg megérkezik a fehér csapék, annál nagyobb szokott lenni a káosz Forrás: MTI/Demecs Zsolt

Ha igazuk lesz a meteorológusoknak, akkor a hét második felében már nappal is fagyhat, és hóeséssel is számolni kell. A szilárd csapadékot, az alacsony hőmérsékletet és a sós latyakot nem kedvelik az autók sem, ezért nagyon fontos felkészülni, hogy műszaki hiba és baleset nélkül vészeljük át a kritikus téli időszakot.

Látni és látszani

Fontos ellenőrizni és kopás, szakadás estén cserélni az ablaktörlőlapátokat, mert a téli hónapokban fokozott igénybevételnek vannak kitéve, és a korai sötétedés miatt ugyanez érvényes a fényszóróizzókra is. Elengedhetetlen tartozék a jégkaparó és a kefe, ami a legjobb a hó letakarítására.

Bankkártya helyett rendes jégkaparót használjunk. Ha a szabadban áll az autó, akkor érdemes az ablaktörlőlapátokat felhajtani, hogy ne fagyjanak oda az üveghez Fotó: Hirling Bálint [origo]

Sajnos naponta látni olyanokat, akik egy gyorsan lekapart lyukon, vagy az ablaktörlő vájta sávon próbálnak kilátni a tetőtől talpig havas autóból, holott

az ablakok és a lámpák megtisztítása nélkül egy métert sem szabadna megtenni.

Illik a tetőt is letisztítani, mert a menetszél által onnan lefújt porhó a mögöttünk jövő autósnak rontja a kilátásait.

Ha már bemelegedett az autó, vegyük le a kabátot, mert akadályoz a vezetésben és a biztonsági öv hatásosságát is csökkentheti 123RF

A szélvédőt belülről is takarítsuk, a koszos üveg ugyanis sokkal hamarabb párásodik. Ha bepárásodott,

kapcsoljuk be a klímát, mert szárítja a levegőt, havonta egyszer úgyis meg kell járatni a rendszert.

Ezzel a légkondicionáló-berendezés gumielemeit is ápoljuk, ugyanis a csövekben keringő folyadék keni ezeket az elemeket. Ennek hiányában a tömítések idő előtt elöregednek, és a rendszerben lévő gáz elillan, mi pedig azt vesszük majd észre az első melegebb tavaszi napon, hogy autónk már nem tud hűteni.

Így melegítse a motort

A motormelegítéssel kapcsolatban sok tévhit él az autósok fejében, de általánosságban elmondható, hogy nagy hidegben nem egészséges azonnal elindulni az autóval, de 5-10 perces, állva történő melegítésre sincs szükség. Ökölszabályként elmondható, hogy nagy hidegben a

fél-egy perces járatás nem árt, főleg a turbós és az automataváltós kocsiknak.

Aki sűrű olajat használ, annak érdemes indítás után letakarítania az autót Forrás: MTI/Mohai Balázs

Hosszabb alapjárati járatásra azért nincs szükség, mert az nem melegíti elég hatékonyan a motort, a befecskendezett üzemanyag lecsapódik a hengerfalon, és lemossa a kenést adó olajat. Ráadásul ez a „parkolóban füstölgős" módszer rendkívül környezetszennyező, az üzemanyag energiáját nem alakítjuk mozgássá, csak némi hővé, nagy veszteségekkel.

Két percnél tovább ne melegítsük álló helyzetben a motort, ilyenkor a kipufogógázok is ártalmasabbak Forrás: Origo

Bár a terhelt motor (és a katalizátor) hamarabb éri el az üzemi hőmérsékletet, azonnal sem szabad elindulni, mert az olajnyomás nem tud egyik pillanatról a másikra felépülni.

Hogy mennyit érdemes várni, függ a külső hőmérséklettől és az olaj viszkozitásától is,

0 fokon egy 5W-s „híg" olajnak 8-10 másodperc sem kell, hogy mindenhova eljusson a motorban, de például egy 10W-s, sűrűbb olajnál ez az idő már elérheti a fél percet is. Aki ilyen, vagy még sűrűbb, 15W-s olajjal jár, annak érdemes először indítania, és utána pakolászni, bekötni az övet, esetleg lekaparni a jeget az ablakokról, de két percnél tovább semmiképp sem érdemes álló helyzetben melegíteni a motort.

Minél nagyobb az olaj viszkozitása (minél kisebb a nevében a szám a W előtt) annál kevesebbet kell melegíteni Forrás: Aral

Fontos az is, ahogy közvetlenül az elindulás után vezetünk:

aki hidegen kíméletlenül hajtja a kocsit, halálra ítéli a motort,

mert a dermedt olaj nem ken megfelelően. Ráadásul a motortérben és a kipufogórendszerben kicsapódó kondenzvíz nem tud elpárologni, hanem reakcióba lép a dús keverék égéstermékeivel, és savas löttyöt alkotva hígítja a kenőanyagot.

Évente pár olyan nap van, amikor tényleg le kell tenni a kocsit Forrás: AFP/Sergei Supinsky

A rendszeres egy-két kilométeres távokkal így nagyobb kopást okozunk, mint ha 20-25 kilométereket ingáznánk. Igazából a motor

nem akkor válik rendesen terhelhetővé, ha a vízhőfokmérő már nem kúszik feljebb,

hanem később, amikor az olaj is elérte a 90 fok körüli üzemi hőmérsékletét, sajnos erről a legtöbb modern autó nem tájékoztatja a vezetőjét.

Menet közben hamarabb melegedik a motor, de ne induljunk el azonnal Forrás: Origo

Hamarabb bemelegszik a motor, ha nem fűtünk azonnal, mert a hűtővizet rögtön a fűtőradiátoron átáramoltatva nagyobb a kör, vagyis hevülésnél több a hőveszteség.

Célszerűbb csak az első pár perc után bekapcsolni a fűtést,

így a motor is hamarabb bemelegszik, és az utastérbe is hamarabb érkezik langyos fuvallat. Sajnos erre a jó hatásfokú, kevés veszteséghőt termelő mai dízeleknél rengeteget kell várni, kivéve, ha van kiegészítő fűtés.

Ne hagyjuk, hogy befagyjanak a folyadékok!

A desztillált víz vagy a bogároldós (zöld színű) nyári szélvédőmosó szétrepesztheti a tartályt, sőt menet közben odafagyhat a szélvédőre, ezért első lépésként kék színű téli folyadékot kell tölteni a tartályba. Ez a vízen kívül alkoholt, glikolt és illatosítóanyagot tartalmaz, és általában -19 fokig fagyálló, bár sajnos az olcsóbb fajták már sokkal enyhébb időben jégkásává változnak.

A befagyó hűtővíz és szélvédőmosó is komoly gondokat okozhat Forrás: Prokai Gábor

Még a szélvédőmosónál is fontosabb, hogy a hűtőfolyadék is bírja a mínuszokat

a nem megfelelő, -30 foknál magasabb dermedéspontú hűtőközeg szétrepesztheti a hűtőt,

a csöveket, kilökheti a fagydugót, ha pedig jégdarab, esetleg kása alakul ki benne, akkor a motor hűtése is elégtelen lehet, legyen akármilyen hideg a kinti idő. Refraktométerrel a legtöbb benzinkútnál képesek bemérni a hűtőfolyadék dermedéspontját, így időben tudomásunk lehet róla, ha csereéretté vált.

A cikk nem ért véget. Ha kíváncsi a bikázás és a téli gumik rejtelmeire, lapozzon!