A francia miniszterelnök által idén január közepén bejelentett, összesen 18 darab közlekedésbiztonsági intézkedésből álló csomag leglényegesebb eleme, hogy azokon a lakott területen kívüli főútvonalakon, melyeknél a haladási irányokat fizikai akadályok nem választják el, a megengedett legnagyobb sebességet 90 km/óráról 80-ra csökkentik. A francia főútvonal-hálózat túlnyomó részét, mintegy 400 ezer kilométernyi utat érintő rendelkezés július 1-jén lép hatályba.
Hatalmas felháborodást keltett a közösségi médiában a sebességhatár-csökkentés, de már a döntést megelőző felmérések is azt mutatták, hogy
a lakosság 59 százaléka nem támogatja a kisebb tempót.
Könnyű megérteni, miért: a sebességtúllépés a társadalom által talán legjobban elfogadott közlekedési szabálysértés, az emberek egyénenként nem érzik súlyos kihágásnak, pláne, ha még sosem szembesültek a negatív következményekkel. Pedig a mozgási energia a sebesség négyzetével arányos, vagyis a balesetek esélye, és a súlyosság mértéke exponenciálisan nő a gyorshajtás mértékéhez képest.
Belgiumban a rendőrség érdekes kampányba kezdett 2017 őszén. Egy lefülelt gyorshajtót beültettek egy rendőrautó hátsó ülésére, ahol egy olyan nővel kellett beszélgetnie kamera előtt, aki elvesztette egy közeli hozzátartozóját egy gyorshajtás miatt bekövetkezett balesetben. A videó azt a címet kapta, hogy „A beszélgetés, amit soha nem fogsz elfelejteni".
A társadalom számára rendkívül hasznos a halálesetek számának csökkenése, nemcsak az emberi, hanem a gazdasági oldalról nézve is, arról nem is beszélve, hogy egy haláleset sok másik ember életére van negatív hatással. Ezért véli úgy Edouard Philippe francia miniszterelnök, hogy a 80-as sebességhatár bevezetése hiába nem tartozik a népszerű intézkedések közé, de a közlekedésbiztonság érdekében mindenképpen szükség van rá.
Évi 350-400 emberélet megmentését remélik
a döntéstől, ami az országos halálozási statisztika (kb. évi 3500 áldozat van) több mint 10 százalékos javulását jelentené.
Kiszámították, hogy a sebességhatár-csökkentés egy tipikus 25 kilométeres útnál csak 2 perc késést okoz, mellesleg és az alacsonyabb fogyasztás miatt egy tipikus autós évente akár 120 eurót (36 ezer forintot) is megspórolhat az üzemanyagon, ha mindig betartja a korlátozást.
Főleg azért szigorította a sebességhatárt a francia kormány, mert az országban az elmúlt három évben romlottak a baleseti statisztikák és az
összes közúti haláleset 55 százaléka a lakott területen kívüli főutakon történik.
Egymillió lakosra 54 közúti haláleset jut, ami jelentősen rosszabb, mint a környező országok statisztikái (Spanyolországban és Németországban 39-39, az Egyesült Királyságban 29 ez a szám), pedig tíz éve a franciák még a spanyolok előtt jártak ebben a kérdésben.
Így fest a magyarországi statisztika
Hazai vizekre evezve, 2016-ban (az utolsó teljes évben, amiről vannak statisztikák) Magyarországon 62 halálos közúti baleset jutott egymillió emberre, amivel az Európai Unió rosszabbul teljesítő országai közé tartozunk, egészen pontosan a 9. legrosszabb helyezést értük el a 28 tagállamból. Egyébként az uniós átlag 50 haláleset volt.A közlekedők az egyéni szabadságuk csorbítását látják a szigorításban, pedig a statisztikák a döntéshozóknak adnak igazat. Azok az országok dicsekedhetnek a legkedvezőbb halálozási statisztikákkal, amelyekben kisebb a lakott területen kívüli sebességhatár, mint az Európában legelterjedtebb 90 km/óra. Például
Svédországban, ahol csak 70 km/órával lehet menni, egymillió lakosra csak 27 haláleset jut,
ami pont a fele a franciának. Egy csomó biztonságosnak tekinthető országban már eleve 80 km/óra a limit, ilyen például Norvégia (26), Svájc (26) Dánia (37) és Hollandia (37) is. Ez ugyanakkor közlekedési kultúra kérdése is, beleértve az övek használatát, az előzéseket, az elsőbbség megadását. És fontos szerepe van benne a szankcióknak is: ahol radarok hada sorakozik, mindenki visszavesz a tempóból.
Nemrég a Franciaországgal határos, és hasonló halálozási statisztikával rendelkező Belgium Flamand régiójában is csökkentették a megengedett legnagyobb országúti sebességet, ott azonban nem 80-ra, hanem 70-re. Németországban és Ausztriában viszont továbbra is 100-zal lehet hajtani közúton.
Engedélyezett sztrádatempók terén is jókora a szórás. Európában a Man szigeten kívül a németországi autópályák kétharmadán nincsen sebességkorlátozás, de lehet, hogy ez sem tart sokáig. A 130 km/h-s limit bevezetésének kérdése az elmúlt időszakban többször is felmerült, eddig azonban kormányzati beavatkozásokra nem került sor. 2016-ban 393 személy vesztette életét a német autópályákon, ami önmagában nagy szám, de ha az ország lakosságát (83 millió), autópálya-hálózatának hosszát (13 ezer km) is figyelembe vesszük, akkor
a napi 1-et alig meghaladó szám már elég jónak tűnik.
Futásteljesítményük harmadát autópályán teszik meg a német autók, de
csak minden 10. haláleset köthető autópályás balesetekhez.
Ebben szerepe van, hogy a németek többsége korszerű, vezetéstámogató rendszerekkel ellátott autókat vezet, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a rendőrség keményen bünteti az autópályákon a követési távolság be nem tartását és a jobbról előzést. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a sűrű forgalom és gyakori dugók önmagukban is lassítják a ritmust.
2017 nyarán a Német Közlekedésbiztonsági Tanács (DVR) megbízásából a Szonda közvélemény-kutató cég végzett el egy felmérést, amelyben arról kérdezték az autósokat, hogy bevezessék-e a kötelező sebességhatárt az autópályákon. Elég megosztott a közvélemény a kérdésben, ugyanis a megkérdezett járművezetők
52 százaléka vélte úgy, hogy elő kell írni a sebesség felső határát,
47 százalék viszont úgy vélekedett, hogy minden úgy jó, ahogy most van. A megkérdezettek mindössze egy százalékának nem volt véleménye a kérdésről, a többiek azonban határozott álláspontot képviseltek.
Érdekesség, hogy a válaszadó nők 67 százaléka a sebességkorlátozás bevezetése mellett tette le a voksát, míg
a férfiaknak mindössze 38 százaléka támogatja ezt az elképzelést.
Ugyancsak feltűnő különbség mutatható ki az egyes korcsoportok vonatkozásában. Amíg az 55 év felettiek kétharmada az „igen" választ jelölte meg a korlátozással kapcsolatban, addig a 18-34 éveseknél 61 százaléka ellenzi a megengedett felső sebességhatár bevezetését az Autobahnokon.
A korlátozás támogatói közül a többség (59%) a 130 km/óra sebességet képzeli el határként. Egyébként a fejlett német közlekedési kultúrára jellemző, hogy a statisztikák szerint nem történik több baleset a korlátozás nélküli autópálya-szakaszokon, mint azokon, ahol 120-130 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség.
Kattintson a második oldalra, ha érdekli, mi a helyzet Magyarországon!