Borsos Antal

A nemek kialakulásának zavarai az emberben

A hiányzó hüvely pótlására tucatnyi műtétet ismerünk. Ezek közül számomra a legkevésbé elfogadható a bélátültetéssel történő hüvelypótlás, ami heroikus és igen hosszadalmas műtétet jelent, nagy szövődményi rátával és jelentős a vérveszteséggel. Mi a Vecchietti által kidolgozott műtéti megoldás módosított, laparoszkópiás változatát végezzük, amit az elsők között dolgoztuk ki a világon.

A műtét lényege az, hogy laparoszkóppal a hólyag és a végbél között kipreparáljuk a hüvely helyét. Alulról, a hüvelybemenet felől speciális tűvel húzófonalat vezetünk fel. A fonalat továbbvezetve a hashártya alatt, a hasfalon át egy külső készülékre fixáljuk. A hüvely felőli végen megfelelő méretű háromrészes műanyag henger található. Ez végzi el a tágítást (tágító mulázs). Eszközünk segítségével 6-8 napon keresztül napi l-l,5 centimétert húzunk a fonalon. A szövetek alkalmazkodóképessége csodálatra méltó. A kis hüvelyfal maradvány 8 nap alatt hagyja magát olyan mértékben kitágítani és felhúzni, hogy házaséletre alkalmas hüvely keletkezik. A műtét maga fél óráig sem tart.

Video: Hüvelyképzés (szélessávú változat, azonnal nézhető, stream forma) - Technikai segítség a lejátszáshoz

23. ábra

Ezeknek a korrekciós műtéteknek az adja meg az igazi jelentőséget, hogy az egyén a műtét után a társadalom teljes értékű tagjának érezheti magát. Súlyos lelki válság forrását tudjuk kiküszöbölni a jól sikerült műtéti megoldással. Talán fölösleges is hangsúlyoznom, mennyire fontos, hogy ezeknek a betegeknek a kivizsgálása, kezelése és a műtéti korrekció felkészült intézetekben történjen, ahol az évenként ellátott betegek száma meghalad egy bizonyos minimum esetszámot, és ahol gyermeksebész, gyermekurológus és természetesen pszichológus is rendelkezésre áll. Az eredményes gyógykezelés csak szoros együttműködéssel képzelhető el.

Steve Jones A gének nyelve című könyvében a következőt írja: "Az örökletes betegségek génterápiával történő gyógyítása már a küszöbön áll, közvetlenül a megvalósítás előtt - és azóta is ott várakozik." Ez a mondat arra utal, hogy nagyon sok megoldandó feladat vár még ránk. Ugyanez a helyzet az örökletes betegségek felderítésére irányuló genetikai szűrővizsgálatokkal is. Majdnem mindenki hordoz egy vagy több recesszíven öröklődő betegséggént. Jót teszünk-e azzal, ha ezt tudatosítjuk? Tényleg helyes lenne, ha a párválasztáskor ezt vennénk figyelembe? Én nem hiszem. Ezekre a kérdésekre azonban már nem az orvosnak, hanem a bioetikusoknak kell választ adni.