Czvikovszky Tibor válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

T. Professzor Úr! Az anyag- és energiamegmaradás elvének valamint az olajkészletek csökkenésének tudatában mi lehet a stratégiai megoldás a műanyag hulladékok hasznosítására? Energianyerés (égetés), anyagában történő újrahasznosítás? Vagy lebomló műanyagok? Akkor miből készítünk később műanyagot? (Mátyás László)
- Az újrahasznosítás legmagasabb szintje, legcélszerűbb módja nyilvánvalóan az eredeti anyag formájában történő újraformálás. A baj csak az, hogy a feldolgozás és a főleg a hosszú idejű felhasználás során tördelődés, molekulaaprózódás történhet, ezért a palackanyagból ritkán lehet újra palack, a nyomásálló csőből újra nyomásálló cső. A legalacsonyabb szintű, de még mindig indokolható újrahasznosítás az égetés. Ez akkor indokolt, hogy ha a felszabaduló hőenergiát (ami a műanyagoknál közel 40 MJ/kg, tehát nincs messze a kőolaj 44 MJ/kg fűtőértékétől) jól hasznosítjuk, például a környező háztömböket fűtő szemétégetőben.
A kőolaj utáni korban valószínűleg a biomassza átalakításával készítünk majd műanyagot.

A láncreakció fordítva lejátszható-e? Létezik-e olyan műanyag amelyiknél sikerült a bontás? Mikrohullámmal, részecskesugárzással, vagy egyéb, nem hő- bontással sikerült- e a hulladék műanyagot monomerré, üzemanyaggá, vagy más hasznos termékké bontani, akár molekuláris méretre? A-C-C kötés bontásához elég nagy frekvenciájú mikrohullám kell - kb. 10¹⁴ Hz. Van- e értelme ebben az irányban kutatni? (Csepiga Zoltán)
- A polimerizációs láncreakció néhány esetben fordítva is lejátszható. A "plexi" anyaga oxigénmentes közegben monomerre (metil-metakrilátra) bontható. Más polimereknél ez a folyamat nem túl jó hatásfokú. Degradatív extrúzióval viszont sok hőre lágyuló polimert le lehet bontani bizonytalan összetételű, kőolajszerű szénhidrogéntermékké. Ebből mint kőolajpótlékból újra kiindulhat a szintézis. A nagyfrekvenciájú mikrohullám ugyanúgy, mint az ionizáló sugárzások, esélyes az ilyen bontási folyamatok elősegítésére.

A műanyagok egyre többféle anyagot helyettesítenek. Elképzelhető- e, hogy valamikor fémet (pl. motor), elektromos vezetéket, vasúti sínt fog helyettesíteni? (Zoltán 49)
- A műanyagokkal nem akarunk minden fémet kiváltani. Ennek nem indokolt műszakilag, különösen nem a jól vezető réz (villamos kábel) vagy a nagyszilárdságú acél (vasúti sín) esetén. A műanyagok és a fémek versenyeztetése, versengése helyett inkább a kölcsönös kiegészítés a cél: "not competing, but completing".

Az előadás nagyon tetszett! Viszont lenne egy megjegyzésem a Professzor Úr egyik megjegyzésével kapcsolatban, ami szerint a megsózott krumpliban is keletkezhetnek dioxinok vagy PCB- k. Ezzel nem értek egyet, nagyon nem tartom valószínűleg, sőt lehetetlen. A NaCl stabilabb annál, hogy az említett vegyületek keletkezzenek. A PVC klórtartalmából elégetéssel, nem megfelelő kezeléssel persze keletkezhetnek (>1200 Celsius). (Egy vegyész)
- A sózott krumplihéjból - ahogyan potenciálisan a PVC-ből is - csak magas hőmérsékleten (800 oC felett, a szemétégetőben) keletkezhetnek dioxinok vagy poliklórozott bifenilek (PCB). Ezek elnyelésére a korszerű füstgázkezelési technikák megoldást nyújtanak.

Mindössze egy megjegyzésem lenne: kedves Professzor Úr, az előadása olyan magával ragadó volt, hogy e percben örömmel beadnám a jelentkezésemet a BME Polimertechnológiai Tanszékére! Nagyon büszkék voltunk Rád! (Vrabély Panni)
- A BME Polimertechnika Tanszéke örömmel fogad minden érdeklődő fiatal hallgatót, másoddiplomásokat is. Az elmúlt évben 30 gépészmérnök védte meg nálunk diplomatervét, és 5 fiatal mérnök doktor szerzett PhD oklevelet. Ebben az előadásban az ő munkájuk is benne volt. Velük együtt köszönöm az elismerést!