Tévhit, hogy orrvérzésnél a fejet hátra kell hajtani

2011.02.04. 13:04

Téli hónapokban a fűtött helyiségek száraz levegője, illetve a kinti és benti hőmérséklet- és páraviszonyok nagy eltérése miatt könnyen eleredhet orrunk vére. Többnyire nem érdemel különösebb figyelmet, de a makacsul visszatérő vagy nehezen elálló vérzés esetében forduljunk orvoshoz.

Bár ez kívülről nézve nem nyilvánvaló, az orr vérerekben igen gazdag testrész, amely ráadásul sérüléseknek erősen kitett pozícióban foglal helyet. Így az orrvérzések legközönségesebb oka az orrot érő fizikai behatás, beleértve az orrpiszkálást is, különösen gyerekeknél.

Persze gyakorta tapasztaljuk, hogy az orrunk vére minden látható ok nélkül is elered. Ilyenkor leginkább az orrnyálkahártya kiszáradása, vérerei vékony falának megrepedése áll a háttérben. Ezt okozhatja a száraz levegő; ami a mi klímánkon leginkább a téli fűtési szezonban jellemző, amikor a szobák levegője meleg és páraszegény.

Az orrvérzés a téli hónapokban nemcsak a fűtés, illetve a kint és bent szélsőségesen eltérő hőmérsékleti- és páraviszonyok, hanem a felső légúti fertőzések miatt is gyakoribb. A fertőzés, illetve allergia miatt gyulladt nyálkahártya eleve vérzésre hajlamos; ehhez adódhat hozzá a nyálkahártya ereit összehúzó, azt egyúttal kiszárító egyes orrcseppek hatása. Tovább növelhetik az orrvérzésre való hajlamot azok a gyógyszerek, amelyeknek a véralvadás gátlása a fő vagy mellékhatása. Ilyen gyógyszerek tartós szedése esetén a legkisebb behatás is nehezen múló orrvérzést provokálhat.

Nem csak a téli klíma miatt folyhat orrunk vére

A gyakori orrvérzés egyéb hétköznapi kockázati tényezői közül kiemelendő a magasvérnyomás-betegség és a túlzott alkoholfogyasztás.

Jóval ritkábban az ismétlődő és/vagy makacs orrvérzések hátterében a véralvadás örökletes zavara, vagy az orrüregben fejlődő jó- vagy rosszindulatú daganat áll.

Az örökletes véralvadási problémák a vérzéscsillapodás általános lassulásában mutatkoznak meg, amely nem korlátozódik csupán az orra. Ha azonban a visszatérő vérzések kifejezetten az orrot érintik, és a kézenfekvő okok kizárhatók, mindenképpen érdemes fül-orr-gégészhez fordulnunk a probléma alaposabb kivizsgálása céljából.

Hogyan állítsuk el az orrvérzést?

Az orrvérzéssel a legtöbb esetben orvosi segítség nélkül magunk is megbirkózunk. Az alábbi elsősegély-tanácsok hasznos útmutatóként szolgálhatnak:

1. Orrunk puha, porcos részét csippentsük össze hüvelyk- és mutatóujjunk segítségével.

2. Az összecsippentett részeket nyomjuk erősen az arcunk felé, a kemény arccsontokhoz.

3. Fejünket kissé előrebiccentve hajoljunk enyhén előre. Elterjedt tévhit, hogy a hátrahajlás vagy a fej hátravetése segít. Ez kifejezetten kedvezőtlen, ugyanis ha a fejünket hátrahajtjuk, a vér befolyhat az orrmelléküregekbe, illetve leszaladhat a torkunkra, ahol öklendezést válthat ki, vagy - még rosszabb esetben - a légcsövünkbe kerülhet.

4. Tartsuk az orrunkat a fent leírt pozícióban legalább öt percen át, vagy szükség szerint tovább, amíg a vérzés teljesen el nem állt. Ez idő alatt üljünk le és maradjunk nyugodtan, fejünket tartsuk magasabban a szívünk szintjénél. Ne feküdjünk le, és ne vegyük a fejünket a térdünk közé.

5. Mindezek mellett még az is segíthet, ha az orrunkat, orcáinkat óvatosan jegeljük (törülközőbe csavart jéggel).



Hogyan kerüljük el az ismételt orrvérzést?

Közvetlenül egy kiadós orrvérzés után legjobb, ha ledőlünk, fejünket 30-45 fokos szögben felpolcolva. Egy darabig kerüljük az orrfújást, és ne is tegyünk semmit az orrunkba.

Ha nagyon tüsszentenünk kell, tüsszentsünk nyitott szájjal, hogy a levegő nagy része a szájunkon, és ne az orrunkon át áramoljon ki. Nem szerencsés székeléskor sem túlzottan erőlködni; ezen enyhe hashajtókkal, székletlazítókkal általában lehet segíteni. Kerüljük a hajolgatást, különösen a nehéz súlyok emelgetését előrehajló testtartásból.

Tartózkodjunk a dohányzástól, és legalább 24 óráig ne fogyasszunk forró italokat sem. Ez alatt az időszak alatt, ha csak lehetséges, ne szedjünk véralvadásgátló hatású gyógyszert. Ha a gyógyszert orvosunk utasítására szedjük, okvetlenül számoljunk be neki panaszunkról, hogy mérlegelhesse a szedés felfüggesztését.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Egyszeri orrvérzés is indokolhatja az orvosi segítségkérést, ha

- a vérzés intenzív, nagy az elvesztett vér mennyisége;
- a vérveszteség miatt a beteg elgyengül, elájul;
- az orrvérzés lázzal vagy erős fejfájással társul;
- a vérzés csecsemőnél vagy kisgyereknél fordul elő, és rövid időn belül nem múlik.

Orvosi ellenőrzést igényelnek az orrsövény felső szakaszáról kiinduló mély orrvérzések, amelyek sokkal ritkábbak, mint az orrsövény alsó szakaszáról kiindulók, és amelyekre az a jellemző, hogy a vér egyenes testtartás mellett is hátra, a torok felé csorog. Bár kialakulhatnak spontán, tisztázatlan okból is, ezek eredete általában valamilyen kóros folyamat vagy állapot, mint a magas vérnyomás, az artériás érbetegség (például érelmeszesedés), a gyógyszer-mellékhatások, a vérzéscsillapodási rendellenességek, a jó- vagy rosszindulatú növedékek az orrüregben, a balesetből visszamaradt deformitások, vagy a fertőzések.

Ezen kívül feltétlenül indokolt kikérnünk orvosunk tanácsát, ha a vérzés - jelentkezzen bár az orrsövény alsó szakaszán - elmulasztható, de minden elővigyázatosság ellenére újból és újból megismétlődik. Amennyiben a visszatérő vérzés legvalószínűbb oka a nyálkahártya állandó szárazsága, az orvos javasolhat valamilyen kenőcsöt, amivel az orrunkat belülről bekenhetjük (különösen a középsíkban, az orrsövényen), vagy egyszerű sóoldatos spray-t, ami szintén kitűnően nedvesíti a kiszáradt nyálkahártyát.

Ha szükséges, a sérülékeny értől örökre meg lehet szabadulni

Nehezen csillapodó vérzés esetén az orvos alkalmazhat tamponádot: ilyenkor vérzéscsillapító hatású vattát töm az érintett orrlyukba, ezzel egyben össze is nyomja a vérzés forrásául szolgáló ereket. A tamponád két-három napig is a helyén maradhat; az orvos ilyenkor kontrollvizsgálat keretében távolítja el.

Elállíthatatlan és/vagy állandóan ismétlődő vérzés indokolhatja a megrepedt vagy sérülékeny vérér elektromos vagy vegyi úton történő kiégetését (kauterizáció), melyet az orvos természetesen helyi érzéstelenítésben végez. Ha a probléma így nem megoldható, kórházban, kisebb műtét keretében sor kerülhet az ér üregének végleges elzárására (embolizáció). A véralvadás általános zavarának gyanúja esetén az orvos specifikus vérvizsgálatokat rendelhet el.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra