Csak végső esetben szedjünk altatót

2011.03.18. 16:01

A magyarok harmada alvászavarral küzd, a gyógyszert szedők többsége szorongásoldóval próbál álomba szenderedni, amihez azonban a szervezet nagyon hozzászokik. Ha álmatlansággal küzdünk, kezdjük életmódunk átalakításával.

"Aludj jól, légy egészséges!" - címmel kampányt indított a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság, hogy tudatosítsa a közvéleményben: az alvászavarok ma már népbetegségnek számítanak, és számos betegség kialakulásában meghatározó szerepet játszanak.

Az álomittasság hatása a sofőrre hasonlít az alkoholéhoz

"Míg az alkohol kizáró tényező vezetés esetén, az alváshiány nem, pedig az álomittasság, bizonyos idejű alvásmegvonás hatása nagyon hasonlít az alkoholéhoz" - mondta dr. Faludi Béla adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem neurológusa és alváslaborjának vezetője az alvástársaságnak az Alvás Világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.

A nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az időseknek pedig akár 60 százalékát is érintik a különböző alvászavarok.

Országos hazai felmérés egyelőre nem készült a témában, de a becslések szerint nálunk is körülbelül a lakosság harmada küzd alvászavarral, az alvási apnoé (azaz a horkolásos alvás) aránya 4 százalék, de a 60 év felettiek körében ezt a számot már legalább 10 százalékra teszik a magyar szakemberek.

Mi számít alvászavarnak?

Mivel az alvás öntudatlan állapot, az alvászavar feltárásában meghatározó szerepe van a velünk együtt alvóknak, valamint a napközbeni környezetnek. Családorvoshoz, alvásszakértőhöz az alábbi tünetek esetén érdemes fordulni:

- horkolás, alvás alatti légzéskimaradás (alvási apnoe)
- napközbeni aluszékonyság, figyelemzavar (hiperinszomnia)
- ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan napközbeni elalvások (narkolepszia)
- elalvási nehézségek, éjszaka gyakori felébredések (inszomnia)
- alvajárás, félelemből fakadó felriadások
- alvás során jelentkező fokozott mozgások, rugdalózások, felugrások, remegések (pl. nyugtalan láb szindróma)



Az alvászavarok oka és háttere

A nem kielégítő alvás hatással van a magasvérnyomás-betegségre, különösen hajnali vérnyomáskiugrásokat eredményez, illetve nem következik be a vérnyomás egyébként jellemző éjszakai csökkenése. Ezáltal nő a szív- és érrendszeri panaszok, stroke, szívinfarktus, szívritmuszavarok kockázata.

A horkolásos alvászavarok egy részének hátterében légzési zavar áll, az idegrendszeri zavarok pedig általában túlságos aluszékonysághoz vezetnek. Ilyen például a narkolepszia (a napközbeni alvásrohamok) vagy a hiperinszomnia (napközbeni alváskésztetés). Ez utóbbi többek között depressziósokra, érzelmileg megerőltető élethelyzetben lévőkre jellemző. A beteg ilyenkor tulajdonképpen át akarja aludni a nehézségét.

"Fontos megjegyezni azonban, hogy az inszomnia, vagyis az elalvási nehézség hátterében 40 százalékban a rosszul kialakított szokások állnak" - hangsúlyozta dr. Köves Péter, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke.

Számoljon be családorvosának róla, ha rosszul alszik!

"Egy európai statisztika szerint az első alvási panasz és a korrekt diagnózis felállítása között átlagosan harminc év telik el" - mondta dr. Faludi Béla, a pécsi alváslabor vezetője. Ahhoz, hogy a diagnózis előbb megszülessen, fontos lenne, hogy a háziorvosnak ne csak a nappali, hanem az éjszakai panaszainkról is beszámoljunk.

A most indult kampány egyik célja a családorvosok felkészítése az alvással kapcsolatos problémák alaposabb feltárására (például 24 órás vérnyomásméréssel), hogy a beteg aztán minél előbb eljusson a megfelelő alvásközpontokba.

"Elsőre semmiképpen nem altatót írunk a betegnek, hanem az életmódjának megváltoztatására biztatjuk" - mondta dr. Ádám Ágnes zuglói családorvos.

A kielégítő alváshoz a lefekvés előtti néhány órában mellőzzük az élénkítő szereket (kávét, kólát), valamint az alkoholt is. Ez utóbbit sokan esti relaxációként fogyasztják, azt azonban kevesen tudják, hogy az alvási apnoé, azaz a légzéskimaradással, horkolással járó alvászavar tüneteit felerősíti.

Ugyancsak mellőzendő a lefekvés előtti tévézés, számítógépezés, mert ezeknek a készülékeknek a speciális fénye szintén az elalvás ellen hat.

Forrás: NorthFoto

Gyógyszert csak végső esetben szedjünk

Mielőtt gyógyszert kezdünk szedni, próbáljunk ki a fényterápiát, valamint a természetes készítményeket. Ez utóbbiak ártani biztos nem ártanak, bár a többségük hatása csak tapasztalati, azaz tudományos módszerekkel nem igazolt, de a placebohatáson keresztül is pozitívan hathatnak.

Csakúgy, mint tőlünk nyugatra, az alváselégtelenséggel küzdők legtöbbször itthon sem altatót szednek problémájukra.

Míg az USA-ban az álmatlansággal küzdők többsége antidepresszánsokkal segíti elő az elalvást (annak ellenére, hogy az alvászavar nem egyenlő a depresszióval), itthon a szorongásoldók állnak az első helyen. "Pedig a szorongásoldók olyanok a szervezetnek, mint a légynek a légypapír: függőség alakul ki" -mondta az alvástársaság elnöke. A szakember szerint ezért az alvászavarok megszüntetése mindenképpen komplex kezelést igényel, a gyógyszeres kezelést, illetve a szer elhagyását pszichoterápiás kezelésnek kell kiegészítenie, és természetesen elengedhetetlen az életmódváltás is.

Dániában a munkavállaló már figyel a beosztott alvási szokásaira

A magyar lakosság 20 százaléka dolgozik váltott műszakban, jellemzően természetes fény nélküli viszonyok között, az ő esetükben az alvászavarok aránya az átlagot messze felülmúló. "A munkavállalók egyelőre nem törődnek vele, hogy valaki egyáltalán alkalmas-e a váltott műszakra. Ha valaki inszomniás, apnoés, annak a több műszak elviselése nagyon megerőltető. De hosszú távon a legrosszabb hatása az irreguláris műszaknak van" - mondta dr. Faludi Béla.

Dániában a munkavállalók már egy lépéssel előrébb járnak. A számítógép előtt dolgozók számára egyes munkahelyeken lépcsőzetes, későbbi munkakezdést vezettek be, igazodva ahhoz, hogy az este gép előtt ülők jellemzően csak nagyon későn tudnak álomra szenderedni.



KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra