Csak végső esetben szedjünk altatót

2011.03.18. 16:01

A magyarok harmada alvászavarral küzd, a gyógyszert szedők többsége szorongásoldóval próbál álomba szenderedni, amihez azonban a szervezet nagyon hozzászokik. Ha álmatlansággal küzdünk, kezdjük életmódunk átalakításával.

"Aludj jól, légy egészséges!" - címmel kampányt indított a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság, hogy tudatosítsa a közvéleményben: az alvászavarok ma már népbetegségnek számítanak, és számos betegség kialakulásában meghatározó szerepet játszanak.

Az álomittasság hatása a sofőrre hasonlít az alkoholéhoz

"Míg az alkohol kizáró tényező vezetés esetén, az alváshiány nem, pedig az álomittasság, bizonyos idejű alvásmegvonás hatása nagyon hasonlít az alkoholéhoz" - mondta dr. Faludi Béla adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem neurológusa és alváslaborjának vezetője az alvástársaságnak az Alvás Világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.

A nemzetközi becslések szerint a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát, az időseknek pedig akár 60 százalékát is érintik a különböző alvászavarok.

Országos hazai felmérés egyelőre nem készült a témában, de a becslések szerint nálunk is körülbelül a lakosság harmada küzd alvászavarral, az alvási apnoé (azaz a horkolásos alvás) aránya 4 százalék, de a 60 év felettiek körében ezt a számot már legalább 10 százalékra teszik a magyar szakemberek.

Mi számít alvászavarnak?

Mivel az alvás öntudatlan állapot, az alvászavar feltárásában meghatározó szerepe van a velünk együtt alvóknak, valamint a napközbeni környezetnek. Családorvoshoz, alvásszakértőhöz az alábbi tünetek esetén érdemes fordulni:

- horkolás, alvás alatti légzéskimaradás (alvási apnoe)
- napközbeni aluszékonyság, figyelemzavar (hiperinszomnia)
- ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan napközbeni elalvások (narkolepszia)
- elalvási nehézségek, éjszaka gyakori felébredések (inszomnia)
- alvajárás, félelemből fakadó felriadások
- alvás során jelentkező fokozott mozgások, rugdalózások, felugrások, remegések (pl. nyugtalan láb szindróma)



Az alvászavarok oka és háttere

A nem kielégítő alvás hatással van a magasvérnyomás-betegségre, különösen hajnali vérnyomáskiugrásokat eredményez, illetve nem következik be a vérnyomás egyébként jellemző éjszakai csökkenése. Ezáltal nő a szív- és érrendszeri panaszok, stroke, szívinfarktus, szívritmuszavarok kockázata.

A horkolásos alvászavarok egy részének hátterében légzési zavar áll, az idegrendszeri zavarok pedig általában túlságos aluszékonysághoz vezetnek. Ilyen például a narkolepszia (a napközbeni alvásrohamok) vagy a hiperinszomnia (napközbeni alváskésztetés). Ez utóbbi többek között depressziósokra, érzelmileg megerőltető élethelyzetben lévőkre jellemző. A beteg ilyenkor tulajdonképpen át akarja aludni a nehézségét.

"Fontos megjegyezni azonban, hogy az inszomnia, vagyis az elalvási nehézség hátterében 40 százalékban a rosszul kialakított szokások állnak" - hangsúlyozta dr. Köves Péter, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke.

Számoljon be családorvosának róla, ha rosszul alszik!

"Egy európai statisztika szerint az első alvási panasz és a korrekt diagnózis felállítása között átlagosan harminc év telik el" - mondta dr. Faludi Béla, a pécsi alváslabor vezetője. Ahhoz, hogy a diagnózis előbb megszülessen, fontos lenne, hogy a háziorvosnak ne csak a nappali, hanem az éjszakai panaszainkról is beszámoljunk.

A most indult kampány egyik célja a családorvosok felkészítése az alvással kapcsolatos problémák alaposabb feltárására (például 24 órás vérnyomásméréssel), hogy a beteg aztán minél előbb eljusson a megfelelő alvásközpontokba.

"Elsőre semmiképpen nem altatót írunk a betegnek, hanem az életmódjának megváltoztatására biztatjuk" - mondta dr. Ádám Ágnes zuglói családorvos.

A kielégítő alváshoz a lefekvés előtti néhány órában mellőzzük az élénkítő szereket (kávét, kólát), valamint az alkoholt is. Ez utóbbit sokan esti relaxációként fogyasztják, azt azonban kevesen tudják, hogy az alvási apnoé, azaz a légzéskimaradással, horkolással járó alvászavar tüneteit felerősíti.

Ugyancsak mellőzendő a lefekvés előtti tévézés, számítógépezés, mert ezeknek a készülékeknek a speciális fénye szintén az elalvás ellen hat.

Forrás: NorthFoto

Gyógyszert csak végső esetben szedjünk

Mielőtt gyógyszert kezdünk szedni, próbáljunk ki a fényterápiát, valamint a természetes készítményeket. Ez utóbbiak ártani biztos nem ártanak, bár a többségük hatása csak tapasztalati, azaz tudományos módszerekkel nem igazolt, de a placebohatáson keresztül is pozitívan hathatnak.

Csakúgy, mint tőlünk nyugatra, az alváselégtelenséggel küzdők legtöbbször itthon sem altatót szednek problémájukra.

Míg az USA-ban az álmatlansággal küzdők többsége antidepresszánsokkal segíti elő az elalvást (annak ellenére, hogy az alvászavar nem egyenlő a depresszióval), itthon a szorongásoldók állnak az első helyen. "Pedig a szorongásoldók olyanok a szervezetnek, mint a légynek a légypapír: függőség alakul ki" -mondta az alvástársaság elnöke. A szakember szerint ezért az alvászavarok megszüntetése mindenképpen komplex kezelést igényel, a gyógyszeres kezelést, illetve a szer elhagyását pszichoterápiás kezelésnek kell kiegészítenie, és természetesen elengedhetetlen az életmódváltás is.

Dániában a munkavállaló már figyel a beosztott alvási szokásaira

A magyar lakosság 20 százaléka dolgozik váltott műszakban, jellemzően természetes fény nélküli viszonyok között, az ő esetükben az alvászavarok aránya az átlagot messze felülmúló. "A munkavállalók egyelőre nem törődnek vele, hogy valaki egyáltalán alkalmas-e a váltott műszakra. Ha valaki inszomniás, apnoés, annak a több műszak elviselése nagyon megerőltető. De hosszú távon a legrosszabb hatása az irreguláris műszaknak van" - mondta dr. Faludi Béla.

Dániában a munkavállalók már egy lépéssel előrébb járnak. A számítógép előtt dolgozók számára egyes munkahelyeken lépcsőzetes, későbbi munkakezdést vezettek be, igazodva ahhoz, hogy az este gép előtt ülők jellemzően csak nagyon későn tudnak álomra szenderedni.



KAPCSOLÓDÓ CIKK