Mikor a legnagyobb a stroke és az infarktus kockázata?

Vágólapra másolva!
A jelenlegi gyakorlatban alkalmazott 10 évre szóló kockázat-előrejelzési módszerek gyakran hamis biztonságérzetet adnak a páciensnek az infarktus vagy a stroke kialakulásának esélyeiről. Egy átfogó kutatás ugyanis megállapította: hiába alacsony rövid távon az infarktus vagy stroke kockázata, hosszú távon ettől függetlenül fenyegetheti komoly veszély a pácienst.
Vágólapra másolva!

A New England Journal of Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány több mint 250 ezer páciens adatait vizsgálta 50 éves távlatban. A szív- és érrendszeri betegségeket okozó rizikófaktorokat (vérnyomás, koleszterinszint, cukorbetegség és dohányzás) minden résztvevőnél ellenőrizték először 45, majd 55, 65 és 75 éves korban is. Ez a kutatás volt az első, amely az egész élettartamra vetítve elemezte a szívinfarktus és stroke kialakulásának kockázatát, továbbá minden felnőtt korosztályt, mindkét nemet, valamint feketéket és fehéreket egyaránt vizsgált.

Az optimális értékek

A Northwestern Egyetem Feinberg Orvosi Karának kutatói szerint pontatlan és félrevezető lehet, ha valakinél csak a következő 10 évet figyelembe véve határozzák meg a kockázati tényezőket, hiszen akár egyetlen rizikófaktor megléte is jelentősen növelheti hosszú távon a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A kutatók szerint az tekinthető optimálisnak, ha valaki nem cukorbeteg, nem dohányzik, koleszterinszintje nem haladja meg a 180 mg/dl-es szintet, vérnyomása pedig vérnyomáscsökkentő szedése nélkül 120/80 Hgmm alatt van.

A vizsgálat megállapította: amennyiben egy 45 éves férfi esetében az összes rizikófaktor a fenti határértékeken belül mozog, mindössze 1,4 százalék a szívinfarktusra, stroke-ra vagy egyéb szívbetegségekre visszavezethető halálozás valószínűsége. Ha viszont legalább két tényező meghaladja az optimális értéket, az esély rögtön 49,5 százalékra ugrik fel. Ugyanez a kockázat 45 éves nőknél normál értékekkel 4,1 százalék; két vagy több rizikófaktor megléte pedig 30,7 százalékra növeli a kockázatot.

A nőknél a stroke, a férfiaknál az infarktus kockázata a nagyobb

Amennyiben a vérnyomás szisztolés, köznyelvben felső értéke 120-ról 130-ra, illetve a diasztolés, alsó értéke 80-ról 89-re emelkedik - azaz még a kezelést nem igénylő, enyhén emelkedett tartományon belül marad - már igen komoly a kockázatnövekedés az egész élettartamra vetítve - mondta el a kutatás vezetője. Az is kiderült, hogy nők számára nagyobb a stroke, de kisebb az infarktus kockázata, ez a férfiak esetében éppen fordítva van.

A kutatók hangsúlyozták, hogy vizsgálatuk ismét bizonyítja az egészségtudatos életmód fontosságát: az egészséges étrend, rendszeres testmozgás és a dohányzás mellőzése elsődleges fontosságú a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Ha sikerül már gyermekkorban lerakni az egészséges életmód alapköveit, a fiatal felnőttek sokkal jobb esélyekkel, kevesebb rizikóval indulhatnak neki az életnek.