Megfejtették, miért tudjuk kitalálni mások gondolatait

Nem kell ahhoz gondolatolvasónak lenni, hogy előre meg tudjuk jósolni egy másik ember várható döntéseit: agyunk két területe ugyanis mérlegeli azokat az előnyöket és kockázatokat, amelyekkel mások meghozott döntése jár.

A tudósok régóta próbálják megfejteni, miért képesek az emberek időnként előre megjósolni mások várható viselkedését és döntéseit még akkor is, ha nagyon eltérő a személyiségük. A japán Riken agykutató intézet munkatársainak legújabb vizsgálata komoly előrelépést jelenthet a témában, hiszen sikerült modellezniük a mások várható döntéseinek előrejelzése során végbemenő agyi folyamatokat.

A vizsgálatba 39 résztvevőt vontak be, akik mindannyian egy-egy másik, számítógépes játékkal játszó embert figyeltek, és még a játékos reakciói előtt próbálták megjósolni, hogy az illető milyen döntést fog hozni. A kutatók emellett agyi képalkotó eljárással (funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat, fMRI) vizsgálták különféle agyterületek működését is. A rendelkezésre álló információk felhasználásával végül modellezték azokat az agyműködési mintázatokat, amelyeket a résztvevőknél a "gondolatolvasási" folyamat során tapasztaltak.

Az eredményekből az derült ki, hogy a másik döntéseinek előrejelzésekor az agy prefrontális kérgének két területe különösen aktív. Az egyik érintett terület a jutalmazással függ össze, amely azt mérlegeli, hogy a másik döntése milyen előnyökkel járna az illető számára. A másik terület a cselekvés területe, amely a többi ember elvárt és tényleges cselekedeteinek egyezéseit és eltéréseit vizsgálja. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a két agyterület együttműködése során alakul ki az elvárt eredmény és a tapasztalt cselekvés közötti egyensúly.

Naponta számtalan emberrel kerülünk kapcsolatba, akik közül néhánynak hozzánk hasonló értékrendje lehet. A velük történő kommunikáció során elegendő lehet pusztán az egyik (a jutalmazó) agyterület szimulációja is. A nagyon különböző gondolkodású embereknél azonban valószínűleg a másik agyterület játszik fontosabb szerepet. A mechanizmus pontos megértése sokat segítene a különböző politikai és társadalmi kapcsolatok javításában is - emelte ki a kutatás vezetője.

A tanulmány a Neuron című tudományos szakfolyóiratban jelent meg.