Éveket rabol el az életünkből a lappangó vírus

Szinte valamennyien hordozunk egy vírust, amely öregíti immunrendszerünket és megrövidíti az életünket. Bár tüneteket a többségnél nem okoz, de elszívja az immunrendszer erőforrásait, és ezáltal esendőbbé tesz más fertőzésekkel szemben.

Csókvírus - így szokás emlegetni a leírói alapján Epstein-Barr névre keresztelt, mindenütt jelenlévő kórokozót, merthogy állítólag legkésőbb az első csókkal mindenki beszerzi. A herpeszvírusok közé tartozó Epstein-Barr vírus (EBV), amilyen gyakori, olyan ártalmatlan - legalábbis az egészséges immunrendszerű többség számára.

Kevésbé köztudott, hogy a herpeszvírusok tágabb famíliájának akad egy másik - a rózsahimlővírus szorosabb rokonsági körébe tartozó - tagja, amely legalább annyira elterjedt, mint az EBV: a citomegalovírussal (CMV-vel) fertőzöttek aránya a fejlett országokban 50-80 százalék között mozog, és ezt az arányt Afrika egyes területein még nagyobbra becsülik. A CMV viszonylagos ismeretlenségét az indokolhatja, hogy az EBV-hez hasonlóan az egészséges felnőtt hordozókban csak a legritkábban okoz tüneteket.

Az erős immunrendszerűeknél évtizedekig nincsenek tünetek

Pedig a CMV nem olyan ártalmatlan jószág, mint amilyennek mutatja magát - írja a NewScientist ismeretterjesztő magazin. Csak azokban lappang észrevétlenül, akik ép, erős immunrendszerrel rendelkeznek, viszont a fertőzésekkel szemben még jobbára védtelen újszülöttekben komoly megbetegedéseket, legrosszabb esetben hallás- és agykárosodást is okozhat. Nem véletlen, hogy a kismamákat a terhesgondozás keretében olykor tesztelik, nincs-e aktív CMV-fertőzésük. Az újszülöttekhez hasonlóan a CMV az előrehaladott stádiumú AIDS-es páciensekben is a legkülönfélébb szerveket képes súlyosan megrongálni, a májtól a tüdőn át a szem ideghártyájáig.

A lappangó vírus négy évvel csökkenti az idősek várható élettartamát

A test természetes védekezőrendszerének megrendülése tehát utat enged a CMV támadásának. De vajon az egészséges szervezetben élethosszig rejtőzködő vírus csakugyan békés szemlélődéssel tölti napjait? Brit kutatók megfigyelései azt mutatják, hogy a helyzet nem ilyen rózsás. A Birminghami Egyetem immunológusa, Paul Moss 18 éve követi nyomon a 65 év fölötti korosztály egészségét, és mostanra már több mint 500 emberről gyűjtötte össze a szükséges adatokat. A vizsgált népességben az emberek 70 százaléka volt CMV-hordozó, és körükben a várható élettartam mintegy 4 évvel bizonyult rövidebbnek, mint amire a CMV-vel nem fertőzöttek számíthatnak. Élethossz-csökkentő hatás terén tehát, úgy tűnik,  a CMV felveszi a versenyt az alkohollal és a cigarettával.

Ami az okokat illeti, Moss azt találta, hogy a CMV-fertőzöttek körében magasabb a szív- és érrendszeri eredetű halálozás, továbbá a vírus a jelek szerint felgyorsítja az időskori szellemi hanyatlást, és az általános erőnlétet is rontja. Végezetül az is kitűnt az eredményekből, hogy a CMV fogékonyabbá teszi a szervezetet az egyéb fertőzésekkel, például az influenzával szemben. A vírus kártételének kulcsa valószínűleg itt keresendő.

Citomegalovírus

A lappangó vírus elszívja az immunrendszer erőforrásait

Immunológiai kutatások már jó ideje felhívták a figyelmet arra, hogy védekezőrendszerünk szokatlan módon reagál a magát a szervezetbe makacsul befészkelő CMV állandó jelenlétére. Egy átlagos vírus - például az influenza vagy a mumpsz kórokozója - az őt felismerni és ellene fellépni képes nyiroksejteknek, a T-limfocitáknak csak egy igen szűk körét lépteti működésbe. Ezekből aztán, miután közreműködtek a fertőzés leküzdésében és a vírus teljes kiirtásában, ún. memóriasejtek alakulnak, amelyeknek immunrendszerünk "emlékezőképességét" köszönhetjük - azt a sajátságot, hogy a kórokozóval való ismételt találkozás során a védekezésünk már jóval gyorsabb és hatékonyabb, ezért a betegség ki sem alakul. (Az influenzát azért kaphatjuk el többször is életünk során, mert a vírusnak máris számtalan változata létezik, és folyamatosan újak keletkeznek.)

A CMV azonban - más herpeszvírusokhoz hasonlóan - olyan rejtőzködő életmódra specializálódott, amely lehetővé teszi a számára, hogy az első fertőzés után akár élethosszig a szervezetben bujkáljon anélkül, hogy az immunrendszer valaha is teljesen ki tudná gyomlálni. Időközben ugyanakkor a szervezetben itt is, ott is felüti a fejét, és minden előbukkanás alkalmával a T-limfociták újabb és újabb csoportjait hergeli maga ellen. Így áll elő az a helyzet, hogy az évtizedek alatt a memória-T-sejtek abnormálisan magas, a normális tízszeresét meghaladó aránya is a CMV elleni harcra esküszik fel, miközben kevesebb erőforrás marad az összes többi fertőzéssel szembeni védekezésre.

CMV-ellenes szer az idősek immunrendszerének megerősítésére

Üdvös módon a brit kutatócsoport nem érte be a kellemetlen igazság feltárásával, hanem egyben elkezdték keresni a CMV hathatós ellenszerét is. Választásuk egy olyan vírusellenes vegyületre esett, amelyről az orvosi gyakorlatban már bebizonyosodott, hogy más herpeszvírusokat sikerrel térdre kényszerít. CMV-vel fertőzött egereket kezelve ezzel a gyógyszerrel megállapították, hogy míg a kezeletlen állatokban az elkötelezetlen T-limfociták aránya gyorsan csökkent - jelezve az újabb és újabb T-sejt-osztagok hadba lépését -, a kezelt egerekben ugyanez az érték tartósan magas maradt.

Ennek köszönhetően a kezelt egerek ellenállóbbnak bizonyultak egy későbbi influenza-fertőzéssel szemben, és ha megbetegedtek is, kevésbé csökkent a testsúlyuk. Mindennek köszönhetően a kezelt csoportban alacsonyabb volt az influenza okozta halálozás.

A siker nyomán a kutatócsoport hamarosan humán klinikai kipróbálást indít a CMV-ellenes szerrel a 65 év fölötti korcsoportban. "Ha sikerül az idősebbek immunrendszerét megerősítenünk, remélhetőleg csökkenést fogunk tapasztalni az influenzás megbetegedések és a velük kapcsolatos halálozás terén" - mondta Moss.

Az aktív CMV-fertőzés itthon főleg a szervátültetetteket érinti

Itthon sem az AIDS, sem az újszülöttkori CMV-fertőzés nem tömegjelenség, a vírus által leginkább fenyegetett hazai populáció a szervátültetésen átesettek. Őket az a szándékoltan immungyengítő kezelés teszi sebezhetővé a kórokozóval szemben, melynek célja a szervátültetések életveszélyes komplikációja, a szervkilökődés megelőzése.

A Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének molekuláris diagnosztikai laboratóriumát vezető patológus-belgyógyász professzor, Dr. Kovalszky Ilona elmondása szerint a vese- és májátültetett betegekben nem ritka a transzplantációt követő súlyos bélrendszeri fertőzés. Ezekben az esetekben mintavétel történik a beteg területről, s a szövetminta molekuláris vizsgálata rendszerint a CMV oki szerepét igazolja. Hasonló a helyzet a tüdőtranszplantáltaknál - ők ráadásul többnyire egy örökletes légúti betegség, a cisztás fibrózis miatt műtétre kényszerülő gyerekek vagy fiatal felnőttek -, akikben a beültetett szervet megtámadó tüdőgyulladás gyakran CMV-eredetű.

Kovalszky ugyanakkor kiemelte: a probléma nemcsak a szervátültetetteket érinti, hiszen bármely, az immunvédelem elnyomására irányuló gyógykezelés kedvezhet a CMV-fertőzés fellángolásának. Példaként a krónikus gyulladásos bélbetegségben (Crohn-betegségben vagy colitis ulcerosában) szenvedőket említette; bennük a CMV a gyulladáscsökkentő szteroidkezelés miatt hajlamos elszaporodni, és ilyenkor súlyosbíthatja is az alapbetegséget azáltal, hogy csökkenti az alkalmazott gyógyszerek hatékonyságát.