Vágólapra másolva!
Szinte nulla százalék az esélye, hogy Ebola-járvány legyen Magyarországon. A vírus túl nehézkesen terjed ehhez, és eleve nagyon sérülékeny. Budapesten működik Közép-Európa egyetlen, a legveszélyesebb kórokozók kezelésére is felkészült laboratóriuma.
Vágólapra másolva!

Guineában, Libériában, Sierra Leonéban és Nigériában eddig 1800 embert fertőzött meg az Ebola-vírus legújabb kitörése, és eddig 1013-an haltak meg a vérzéses lázban, köztük egészségügyi dolgozók is. Magyarországon viszont szinte nulla az esélye annak, hogy járványt okozzon a vírus, mert eleve nagyon sérülékeny, és a legegyszerűbb higiénés eljárások is elpusztítják. Ez a lényege annak a tájékoztatónak, amelyet Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos, Ócsai Lajos, a tisztifőorvosi hivatal járványügyi főosztályának vezetője és Kis Zoltán, az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának vezetője tartott.

Magyarországra azért is valószínűtlen, hogy elkerül a vírus, mert egyik érintett afrikai országból sem lehet közvetlenül Budapestre repülni. Guineában, Libériában, Sierra Leonéban és Nigériában nagyjából 80-90 magyar állampolgár tartózkodik a külügyminisztérium információi szerint.

Amíg nincs tünet, nincs fertőzés

Ha valaki Nyugat-Afrikából tér vissza Magyarországra, haladéktalanul keresse fel háziorvosát, vagy a fertőző betegségekkel foglalkozó legközelebbi szakorvost vagy szakrendelést, ha

  • belázasodik,
  • ok nélkül kimerültnek érzi magát,
  • hasmenése lesz,
  • vagy egyéb súlyos tünetet tapasztal.

A tüneteket ugyanis malária is okozhatja, de az okokat mindenképpen ki kell vizsgálni. Az Ebola lappangási ideje két-huszonegy nap. Fontos körülmény, hogy a beteg csak az első tünetek megjelenésével válik fertőzővé – például kockázat nélkül lehet együtt utazni a gépen egy, még láztalan ebolás beteggel.

Madrid, 2014. augusztus 7. A libériai munkája közben Ebola-vírussal megfertőződött Miguel Pajares spanyol misszionárius papot különleges, zárt hordágyon viszik védőruhás mentősök a madridi III. Károly kórházba. Pajares azóta elhunyt Forrás: MTI/EPA-EFE/Emilio Naranjo

Mi történik az Ebola-gyanús beteggel Magyarországon?

Már a ferihegyi reptéren izolálják, és mentővel az az Egyesített Szent István és Szent László Kórházba szállítják ápolásra. Vérmintáját az az Országos Epidemiológiai Központban, a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban vizsgálják, ami Közép-Európa egyetlen, a legmagasabb szintű védelemmel ellátott közegészségügyi laboratóriuma (a laborról itt olvashat bővebben). Ebből következően a többi közép- és kelet-európai ország Ebola-gyanús mintáit is Budapesten fogják vizsgálni – mondta Kis Zoltán. A tesztre mindenképp szükség van, mert csak a vérminta elemzése után lehet biztosan megállapítani, hogy a tüneteket az Ebola okozza-e.

Karantén és tisztaság

Az Ebola ellen nincs sem gyógyszer, sem oltás. A járvány megelőzésére, kordában tartására tehát ma is ugyanazok az eszközeink, mint 1976-ban, amikor Peter Piot, egy fiatal belgiumi kutatóorvos először azonosította a vírust. „Szappan, kesztyű, izolálni a pácienseket, kizárólag egyszer használni az injekciós tűt, karanténba helyezni azokat, akikkel a beteg érintkezett. Elméletben nagyon könnyű kontroll alatt tartani az Ebolát” – magyarázta Piot júliusban a BBC Világszolgálatnak.

Az Ebola vírusát tehát már egy alapos szappanos kézmosás is elpusztítja Hatékony ellenszer továbbá a fehérítőszer, a napfény vagy a szárítás is. Ha a beteg testváladékával (vér, vizelet, széklet stb.) szennyezett ruháját gépi úton kimossák, szintén megöli a kórokozót. A vírus emellett csak rövid ideig életképes közvetlen napsugárzásnak kitéve, vagy kiszáradt felületeken. A mostani nyugat-afrikai járványban éppen azért haltak meg egészségügyi dolgozók, mert a nagy meleg miatt nem tartották be a biztonsági előírásokat: levették a szájmaszkot, a kesztyűt.

Csak közvetlenül terjed

Az Ebola-vírus ritkán fertőz, még abban a tizenegy afrikai országban is rendkívül alacsony a fertőzés kockázata, ahol valaha előfordulnak megbetegedések a vírus felfedezése óta. Ennek az az oka, hogy a kórokozó csak közvetlen kontaktussal terjed, levegőn keresztül nem. Vadon élő állatok, többek között denevérek, majmok, erdei antilopok hordozzák. Fertőzés kizárólag akkor történi, ha valaki megérinti, megfogja az állatot (akár a tetemét), vagy a vérével, testváladékával szennyeződik. Ugyanilyen közvetlen kontaktus szükséges az emberről emberre terjedéshez is.

A vírus nem terjed nyilvános helyeken, sem akkor, ha alkalmilag találkozunk tünetmentes személyekkel – írja utazók számára készült tanácsadójában az ÁNTSZ. Ebből következik, hogy nem lehet a vírussal megfertőződni papírpénz vagy élelmiszerek megérintésétől, egy uszoda medencéjében, de szúnyogcsípés miatt sem. A betegség viszont akár hét héttel a gyógyulás után is átvihető, ha a korábban fertőzött személy óvszer nélkül él nemi életet a partnerével. Az ÁNTSZ három tanáccsal látja el az utazókat:

  • Kerüljék azokat a helyzeteket, amelyekben fennáll a kockázata, hogy közvetlenül érintkezhetnek fertőző betegek, illetve emberi vagy állati tetemek vérével vagy más testváladékával.
  • Ne menjenek vadon élő állatok közvetlen közelébe, ne fogyasszanak vadon élő állatokból származó ún. „bozóthúst”, szárított denevér- és majomhúst.
  • Szexuális kapcsolat esetén mindig védekezzenek.

Etikus bevetni az embereken még nem tesztelt szereket

Kísérleti szakaszban már létezik több gyógyszer is a betegség ellen. A Zmapp-ot, egy amerikai biotechnikai vállalat fejlesztette szérumot a múlt héten alkalmazták először embereken. Két amerikai misszionáriusnak adták be Libériában, mindkét páciensnek javul az állapota. (A gyógyszert korábban csak rhesus-majmokon próbálták ki, erről itt olvashat.)

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO bejelentette: a járvány súlyosságát tekintve etikus beavatkozásnak minősül kísérleti gyógyszereket alkalmazni, amennyiben a beteg beleegyezik ebbe, a kezelésről adatokat gyűjtenek, valamint az információkat megosztják. A ZMapp előállítója, a san diegói Mapp Biopharmaceutical azt jelentette be, hogy kifogytak a készletei, miután térítésmentesen egy meg nem nevezett nyugat-afrikai országnak szállította le – írja a Wall Street Journal. A WHO közlése szerint Libériáról van szó, az ország tizenkét adagot kapott a szerből.

Ebola elleni oltáson vagy gyógyszeren ezen kívül további tíz cég dolgozik az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Kanadában, köztük olyan multinacionális vállalatok, mint a GSK vagy a Johnson & Johnson. Eddig egyetlen szer sem lépett a tesztek úgynevezett második klinikai fázisába, amikor a vizsgálati készítmény terápiás hatását vizsgálják emberek esetén, így egyik készítmény sem kapott engedélyt.