Melyik zöldség-gyümölcstől a leggyakoribb az allergia?

zöldség fuhrmann piac
Budapest, 2013. március 8. Magyarországon termesztett zöldség- és gyümölcsféleségeket kínáló stand a Fővám téri Központi Vásárcsarnokban. Középen egy tábla jelzi az árukészlet hazai eredetét. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Vágólapra másolva!
Az, hogy egy gyümölcs vagy zöldség elfogyasztásakor jelentkeznek-e allergiás tünetek, függhet az adott példány érettségétől, fajtájától, a nemesítésétől, sőt még az elkészítés módjától is.
Vágólapra másolva!

A szezonálisan megjelenő friss gyümölccsel, zöldséggel a szervezetet vitaminokkal lehet feltölteni, azonban ha valaki allergiás, nem árt tudni, hogy milyen gyümölcsöket, zöldséget ehet, és azokat hogyan fogyaszthatja – hívja fel a figyelmet Dr. Pálfi Erzsébet, az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének adjunktusa a Semmelweis Egyetem legfrissebb hírlevelében. A hőkezelés akár enyhíti is az allergizáló hatást, de például a fagyasztás nem befolyásolja.

Mindenkinél mások lehetnek az allergiás tünetek

Fontos, hogy a zöldség, gyümölcs allergiának nincsenek specifikus tünetei, mindenkinél máshogyan jelentkezhet. Lehetnek kiütések, ekcéma, légúti tünetek vagy orális allergia szindróma (száj, szemhéj, nyelv megduzzad) – figyelmeztet a dietetikus.

A legjellemzőbb allergizáló a zöldségek közül a zeller, sárgarépa és a petrezselyem. Ami probléma szokott lenni – mondja a dietetikus, hogy az ételízesítők, instant levesek nagy része tartalmazza ezeket szárított formában, amik ugyanúgy reakciót váltanak ki, de az emberek erre már nem szoktak gondolni. A gyümölcsöknél pedig az alma, dinnyék, citrusfélék, és a banán okoz leggyakrabban allergiát.

Az éréssel fokozódhat az allergizáló hatás

Jellegzetes, hogy a zöldségek, gyümölcsök allergénjei általában hőkezelésre elbomlanak. A hámozás, a darabolás viszont nem segít, ahogyan a fagyasztás, vagy a hűtés sem.

Az éréssel viszont fokozódhat az allergizáló hatás – hívja fel a figyelmet a szakember. Tehát egy sárga, éretlenebb paradicsom kevésbé allergén, mint egy nagyon érett. Az érés, a tárolás, sőt még a fajta is befolyásolja az allergenitást.

Almafajtáknál megfigyelték, hogy a jonatán és a jonagold inkább allergizál, mint más fajták. Hosszú távon a növények nemesítése is növeli az allergenitást – mondja Dr. Pálfi Erzsébet, mert a nemesítéssel megváltoznak a növényi stressz fehérjék, amik kiválthatják az allergiás reakciókat, és ezáltal allergénebbé válhat egy növény egy korábbi változathoz képest.

Ha egy kozmetikum tartalmazza az allergiát okozó zöldséget vagy gyümölcsöt, akkor az ugyanúgy kiválthat allergiás reakciót.

Előfordulhat, hogy a gyümölcsallergia télen elmúlik

Az allergia bármilyen életkorban kialakulhat, a dietetikus szerint életkorra jellemző, hogy melyik allergén vált ki inkább tüneteket. Gyermekkorban a tej, tojás, gabonaféle és a mogyoró okoz gyakran allergiát, míg a felnőtt korra jellemző inkább a pollen, zöldség és gyümölcs allergia.

A zöldség, gyümölcs allergia általában a pollen allergiához kötődik, mint kereszt reakció, és nem önállóan jelenik meg. A pollenérzékenység 15-75 százalékban jár együtt valamilyen gyümölcs – vagy zöldségallergiával – mondja Dr. Pálfi Erzsébet. Keresztreakció akkor alakul ki, ha azonos családból származik a két allergén növény: aki allergiás a nyírfa pollenre, az jellemzően az almára is. Vagy, aki allergiás a barackra, a szilvára, a körtére vagy a parlagfűre, az általában mutat allergiás tüneteket a dinnyefélékre, cukkinire, tökre és uborkára is.

Keresztallergiák esetén előfordulhat, hogy csak is kizárólag a pollen szezonban jelentkeznek a tünetek az adott gyümölcstől, a téli szezonban nem. Ez különösen az almára igaz, de a szakember azt tanácsolja, hogy egész évben,- főleg ha komolyabb reakciói vannak – kerülni kell az adott zöldséget, gyümölcsöt.