Legyetek hősök, üzeni a világhírű pszichológus a magyaroknak

2014.03.27. 13:43

Tízből nyolc ember nem hiszi Magyarországon, hogy bárki is segítene rajta, ha rászorulna. Skatulyázunk, a csoportban bízunk, és nem magunkban. Új mozgalom szeretné megváltoztatni a legendásan negatív magyar hozzáállást Philip Zimbardo módszereivel.

Kicsoda Philip Zimbardo? A Stanford Egyetem nyolcvanegy éves professzor emeritusa a ma élő leghíresebb szociálpszichológus. Nevét a legtöbben a hírhedtté vált stanfordi börtönkísérlet miatt ismerik: a kísérlet tulajdonképpen megmutatta, hogyan válnak egyetemet végzett, „jó” emberek társas nyomás hatására néhány nap alatt kegyetlen állattá.

„Két évvel ezelőtt egy TED-konferencián volt szerencsém találkozni Philip Zimbardóval. Beszélgetni kezdtünk, és kiderült, hogy egy jó évtizede már inkább azt kutatja, hogy „rossz” emberből hogyan lesz „jó”, nem pedig, hogy a „jóból” hogyan lehet a „rosszat” kihozni” – mesélte Halácsy Péter, a prezentációkészítő Prezi társalapítója. Az informatikus egyben a Hősök Tere – Az vagy, amit teszel mozgalom egyik kitalálója.

Zimbardo mostanában egy olyan programban vesz részt, amely az iraki börtönökben kegyetlenkedő amerikai katonák átnevelését célozza. Mivel szicíliai gyökerei vannak, az ott élőknek is szeretne segíteni. Szicíliában járva ugyanis azt tapasztalta, hogy a legnagyobb probléma, hogy az emberek nem hisznek a jövőben, nem bíznak egymásban. Úgy érzik, minden kilátástalan, és úgyis a maffián múlik minden. Zimbardo tulajdonképpen azon dolgozik, hogy megváltoztassa a szicíliai emberek hozzáállását. „Már akkor mondtam neki, hogy én tudok egy másik országot, ahol az emberek hozzáállása ugyanilyen negatív” – magyarázta Halácsy, hogyan merült fel a magyar mozgalom megalapításának ötlete.

Mindennapos közöny

Felmérések igazolják, hogy a magyar társadalmat valóban az erős bizalmatlanság jellemzi. A két éve elhunyt Kopp Mária és munkatársai például egy társadalmi jólétről szóló vizsgálatban a következő kérdést tették fel: segítenének-e önnek az emberek, ha rászorulna? Tízből nyolc interjúalany nemmel válaszolt.

De nem bízunk a politikában és az intézményekben sem. Az emberek 46 százaléka érzi úgy, hogy nem tudja befolyásolni mindennapi dolgait, 91 százalék szerint a törvénysértők elkerülik a büntetést, 77 százalék szerint, aki vinni akarja valamire, rákényszerül, hogy egyes szabályokat áthágjon, 84 százalék szerint senki sem törődik a másik emberrel.

A Zimbardóval való találkozás után Halácsynak és ismerőseinek egy évük telt el azzal, hogy ők maguk elhiggyék: meg lehet változtatni a magyarok negatív hozzáállását a világhoz és egymáshoz, és hogy tényleg érdemes elindítani egy ilyen kezdeményezést. 

A most Zimbardo támogatásával elindult Hősök Tere mozgalommal a negatív magyar önképet akarják megváltoztatni a kezdeményezők. A cél az, hogy kezdő lökést adjanak egy társadalmi méretű változáshoz, például olyan helyzetekben, amikor már apró változtatásokkal – leginkább belső szemléletváltással – pozitívabb lehet a dolgok kifutása.

Elsősorban olyan szituációkról van szó, amikor sokan vannak körülöttünk, tehát megoszlik a felelősség, és vagy a magabiztosság hiánya, vagy a másokból áradó közöny miatt nem merünk cselekedni. Ezt a helyzetet illusztrálja az a 2013. novemberi történet, amikor egy öngyilkos férfi kivetette magát a budapesti Rákóczi útra. A meztelen áldozaton egyetlen ember próbált segített, de ő is hiába kiabált a testet körülállóknak, hogy hozzanak valamit, amivel be lehetne takarni (az erről szóló cikkünket itt olvashatja).

Orosz Gábor, a kezdeményezéshez kapcsolódó szociálpszichológus a következő kísérletet végezte el a fővárosban. Lefekszik egy frekventált helyen lévő padra, olyan testhelyzetben, amiről akár azt is lehet hinni, hogy fizikailag rosszul van. Hosszú tízpercek is eltelnek, mire valaki megkérdezi, hogy segíthet-e valamiben. „Pedig ha nem a berögzült automatizmusok alapján cselekednénk, hanem belegondolnánk, hogy mi magunk mikor feküdtünk le utoljára egy padra, akkor talán hamarabb odamennénk” – magyarázta a szakember.

Mi az, amin változtatni kéne?

  • A mozgalom kezdeményezői szerint egyrészt azon, hogy sok esetben automatikusan reagálunk, különösen kritikus helyzetekben. Gond az is, hogy sokszor címkék, kategóriák alapján hozunk döntéseket, másokat és magunkat is skatulyába tesszük. Ilyenkor az emberek olyan reakciókat mutatnak, amilyeneket elvárunk tőlük, és mi magunk is olyanná válunk, amilyen dobozba magunkat tesszük.
  • Ugyancsak probléma, hogy a világot sokszor nem a saját szemszögünkből értelmezzük, hanem a máséból. Ilyenkor ahelyett, hogy cselekednénk, mások reakcióját vagy értelmezését figyeljük: például ahelyett, hogy segítenénk, nem segítünk – legfőképp azért, mert nem érezzük önmagunkat felelősnek a helyzetért.
  • Változtatni kéne azon is, hogy mindenekfelett fontosnak tartjuk, hogy elfogadjon minket a csoport, és erősen kerüljük az elutasítást. Ezért, még ha igazunk van, akkor sem hangoztatjuk véleményünket, ha úgy érezzük, hogy ellentétes lenne az általunk többséginek vélt véleménnyel, a normákkal.
  • Végül pedig a legnagyobb gát, hogy azt gondoljuk, hogy nem tudjuk magunkat és másokat megváltoztatni. Ha úgy véljük, hogy az intelligenciánk vagy a tehetségünk nem megváltoztatható, akkor rosszabbul teljesítünk sok helyzetben, ráadásul rosszul is érezzük magunkat teljesítményhelyzetekben.

Hogyan lehet változtatni?

A Hősök Tere kezdeményezés tudományos hátterét Philip Zimbardo Heroic Imagination Project (HIP) elnevezésű programja adja. A szociálpszichológus és munkatársai kutatási eredményeiket próbálják lefordítani a hétköznapok nyelvére, és olyan könnyen elsajátítható eszközöket adni az emberek kezébe, amelyek segítségével a negatív helyzeteket pozitív lehetőségekké tudják alakítani. A HIP keretében főiskolai-egyetemi tanárokat képeznek ki a szociálpszichológia eszközeinek alkalmazására. Legnagyobb szabású programjuk pedig a Massanuten Katonai Akadémián (Woodstock, Virginia) zajlik a teljes oktatói stáb és a diákok bevonásával; a cél a (közelebbről nem meghatározott) pozitív változás a szervezeti kultúrában.

Zimbardo korábbi kutatásaiban azt vizsgálta, milyen károsan hat a tömegnyomás az egyének döntéshozatalára. Most tulajdonképpen pozitívabb szemszögből közelíti meg ugyanezt: a hétköznapi hősiesség és az egyéni kiteljesedés feltételeit vizsgálja. A projektnek többféle programja van, ezek különféle gyakorlatokon, személyes megtapasztalásokon keresztül segítenek korlátozó hiedelmeink, hozzáállásunk megváltoztatásában.

A magyar mozgalom szintén tapasztalatokon alapuló programok segítségével szeretné elérni, hogy egyre több ember ismerje fel azokat a szituációkat, amelyekben segítséget nyújthatna másoknak, vagy megmutathatná magát, változtathatna hozzáállásán. A szokásos konferencián, fotókiállításon és fesztiválszervezésen túl a legpraktikusabbnak az a workshop tűnik, amelyen felső tagozatos és középiskolai tanároknak adnának gyakorlati útmutatót mindebből. A legfinomabbnak pedig egy áfonyás-mascarponés muffin, amely a mozgalom saját sütije, és a tervek szerint széles körben árusítani fogják majd,

Most
Top 12 óra