Meglepően sikeres volt az ősi agyműtét

Egy újkőkorszaki koponyalékelés eredménye. A csont benőtte az eredeti lék peremét, ami azt jelenti, hogy az alany túlélte a beavatkozást

Agyműtét nyomait viselő 3500 éves női koponyát találtak a régészek egy leletekben különösen gazdag temetőben Kína északnyugati részén. Három szibériai koponya tanúsága szerint az ősi sebészek Hippokratész tanácsait követték.

A koponyát egy több ezer éves temetőben találták a régészek a Hszincsiang-Ujgur autonóm területen Kínában. A koponyán lévő lyuk nagyjából hat centiméter átmérőjű – ismertette a leletet Csu Hung, a Csilin Egyetem szakembere. A seb mellett a szövetek gyógyulására utaló bizonyítékokat is találtak.

A kutatók mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kraniotómia modern kori gyakorlatát már évezredekkel ezelőtt használhatták Kínában. Kraniotómiának hívják azt a sebészeti beavatkozást, amelyet a koponyán ejtett bemetszésen keresztül hajtanak végre az agyon. „A sebhely azt sugallja,

hogy a negyvenes éveiben meghalt nő legalább még egy hónapot élt a beavatkozás után”

– mondta Csu. Tavaly novemberben a régészek ugyanebben a sírban fedezték fel Kína legrégebbi ragasztóanyagát, zselatin formájában, amelyet egy 3500 éves rituális eszköz rejtett.

Egy újkőkorszaki koponyalékelés eredménye. A csont benőtte az eredeti lék peremét, ami azt jelenti, hogy az alany túlélte a beavatkozást Forrás: Wikimedia Commons

Hogyan is zajlott egy ilyen ősi agyműtét?

Erre a kérdésre az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének munkatársai adták meg a pontos választ. A régészek az Altáj-hegységben feltárt olyan koponyákat vizsgáltak, amelyeket koponyalékelést hajtottak végre 2300 évvel ezelőtt.

A három vizsgált koponya közül az egyiket valószínűleg azért lékelték meg, mert így távolítottak el egy fejsérülés miatt kialakult vérömlenyt vagy vérrögöt. A műtét után a csont visszanőtt, ami arra utal, hogy a beteg hosszú évekkel túlélte a műtétet.

Mind a három koponyát kaparással, dörzsöléssel lyukasztották ki. A régészek (egy idegsebész tanácsainak segítségével) a csont felszínén maradt nyomokból tudtak következtetni arra, hogy az ősi sebész milyen lépéseket hajtott végre a műtét közben. Mint kiderült, az orvos nagyon precíz, magabiztos mozdulatokkal dolgozott. Erre az utal, hogy a vágás nem lett csorba, szilánkos – írja a Medical Daily híroldal.

Hippokratészi módszerek

Még érdekesebb, hogy a műtét szakaszainak rekonstrukciója alapján a sebész Hippokratész Fejsérülésekről című munkájának tanácsait követte. Az orvostudomány megalapítójának tartott tudós Kr.e. 400 körül írhatta ezt az értekezést, amelyben részleteiben ismerteti a koponya anatómiáját és a különböző fejsérülések, traumák kezelési módjait.

Hol találták a kínai koponyát?

A Loulan ősi városától mintegy 175 kilométerre nyugatra található Hsziaoho temetőt egy svéd régész, Folke Bergman tárta fel elsőként 1934-ben. A hatalmas temetkezési terület (sírkomplexum) több mint 300 sírboltot rejt és hajó alakú koporsóiról ismert.