Nem is a hideg okozza a megfázást

2015.11.02. 11:26

Kezdődik! Mármint az állandó köhögés, tüsszögés, a nátha, a fejfájósan hőemelkedéses, lázas időszak, amikor fáj a torkunk, és alig látunk ki a fejünkből. Persze, mivel jön a hideg, nyálkás-párás ősz, a borongós tél, az állandó fázás-didergés. És mi lenne, ha azt mondanánk, hogy igazából nem is a hideg okozza a megfázást?

Csak egy-két-három kis megfázás?

Amit mi megfázásnak, meghűlésnek nevezünk, az tulajdonképpen vírusfertőzés. Vagy ritkábban baktérium, vagy még ritkábban más kórokozó. Soha nem csupán a hideg kell hozzá, sőt az tulajdonképpen akár el is hagyható, hiszen szoktunk nyáron is megfázni, igaz, sokkal ritkábban. Az az igazság, hogy kétszáz körüli azon rhinovírusok száma, amelyekről kimutatták, hogy orrnyálkahártya-gyulladást képesek okozni, azt, amit mi náthának, megfázásnak címkézünk.

Az őszi hideg idő beköszöntével kezdődik a meghűlés és az influenza szezonjaForrás: Thinkstock

Illetve persze menetrendszerűen érkezik novemberben az influenzavírus, ami (ha nem kérünk oltást ellene) még az egészségeseket is ágynak dönti, az idős vagy krónikus beteg emberekre pedig sajnos kifejezetten veszélyes,

mivel az ezzel járó magas láz nagyon megterheli a szervezetüket.

Ezek a kórokozók megtalálhatók a környezetünkben szinte az év egészében. Kisebb koncentrációban ugyan, de kimutathatók a levegőben, az állandóan megérintett tárgyakon. Ha pechesek vagyunk, akkor az év bármely szakában meglephet minket egy jó kis torokfájás vagy nátha.

Akkor mégis miért télen van megfázásszezon?

Több oka van annak, hogy mégis ősszel és télen leszünk leggyakrabban betegek. A kórokozóknak a nyári forróságnál jobban kedvez az őszi-téli-tavaszi párásabb, hűvösebb idő.

Sok gyümölcs fogyasztásával pótolhatjuk a vitaminbeviteltForrás: Thinkstock

Arról nem is beszélve, hogy ezekben a hónapokban az emberek fogékonyabbak a fertőzésekre: az állandó hideg, a kevés napsütésből adódó D-vitamin-hiány, sokaknál a sötét miatt kialakuló depressziós időszakok és az ezt kísérő rossz közérzet, az élelmiszerekből bejutó vitamin mennyiségének csökkenése ezekben a hónapokban legyengíti, védtelenebbé teszi a szervezetünket.

A hűvös, borongós idő és a vitaminhiány segíti a meghűléses fertőzések terjedésétForrás: Thinkstock

Ha mindez nem lenne elég: kiszárad a nyálkahártyánk a fűtéstől,

a kevéssé szellőztetett helyiségekben pedig nagyobb koncentrációban hemzsegnek a kórokozók,

régóta tudott, hogy zárt légtérben a vírusfertőzés esélye is megnő.

A hidegnek mégis van köze a betegséghez

Nem önmagában a hideg okozza a betegséget, különösen nem, ha megfelelően, rétegesen öltözve, jó egészségi állapotban kezdjük a szezont. Ám a nem megfelelő, túl lenge ruházat, az átnedvesedett cipő a test lehűlését okozza, ez pedig közvetve megfázásveszélyes.

A hűvös, nyirkos idő kihat a fertőzések kialakulásáraForrás: Thinkstock

Ilyenkor a végtagok vagy egyes (kiálló) szervek hajszálerei összehúzódnak,

romlik a keringés és ezzel együtt a sejtek oxigénellátása is.

Ettől a szervezet ellenálló-képessége gyengül, és máris védtelenebbé válunk a kórokozók támadásával szemben. Ilyen módon tehát van köze a hidegnek a megfázáshoz.

Szívjuk vagy nyaljuk?

Azt tudjuk, hogy a levegőben jó sok vírus és baktérium lebeg körülöttünk, és ha valaki a közelünkben tüsszent, akkor el is húzódunk.

Bár ennek kicsi a jelentősége, mert köhögéssel körülbelül 3000 váladékcsepp kerül a levegőbe 80 km/órás sebességgel.

A tüsszentéssel pedig akár 40 000 csepp is távozhat, és sebességük meghaladhatja a 160 km/órát.

A tüsszentéssel akár 4000 nyálkacsepp is a környezetbe kerülhetForrás: AFP/Photononstop

Ezért reménytelen időben arrébb kerülnünk a forrástól. Tehát bizton be is szívjuk a kórokozókat – ám van egy olyan mondásunk is, hogy „már megint benyaltam egy vírust” – és ennek van is értelme.

A kitüsszentett nyálban lévő cseppecskék ugyanis lerakódnak a fertőzött ember környezetében lévő tárgyakra,

illetve ha a tenyerébe tüsszent, akkor az általa, mosatlan kézzel megfogott használati eszközökre. Így sajnos a közintézmények kilincsei, a járművek kapaszkodói, a munkahelyi, közös használatú tárgyak (számítógépek billentyűzete, egere, telefonkagyló, hűtőgép ajtaja) is fertőzés forrása lehet.

Ne is vegyünk levegőt?

Természetesen nem az a megoldás, ha búra alatt élünk tavaszig. Inkább védjük magunkat többféleképpen is: egyrészt az influenza ellen kérjünk oltást (novemberben érkezik a rendelőkbe, patikákba), és figyeljünk a higiéniára.

Gyakori kézmosással sokat tehetünk a megelőzésértForrás: Thinkstock

Mossunk gyakran kezet, kerüljük a zsúfolt helyeket, ahol nagy számban fordulhatnak elő kórokozók, és öltözzünk megfelelően, hogy a kihűléssel ne adhassunk lehetőséget a kórokozóknak könnyedén bejutni a szervezetünkbe. És persze tartsuk a szervezetünket jó állapotban, hogy a védekezőrendszerünk is gördülékenyen tehesse a dolgát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK