Ahogy arról már többször is írtunk az elmúlt hetekben, hogy mi az Alzheimer-kór: a demencia (időskori elbutulás) egyik fajtája. A kulcsszó itt az időskori, és ezzel a válasz meg is született a kérdésre, hogy miért emelkedik a betegek száma: egyre többen élik meg az idős korukat, a társadalom egyre nagyobb része áll idősekből, az átlagéletkor kitolódik, így a betegségnek van ideje kialakulnia. Az Alzheimer-kór a 65 éven felüliek betegsége, és
pár évtizede még az átlagéletkor nagyjából ennyi vagy épp ez alatti volt:
az emberek meghaltak, mielőtt a demencia elérte volna őket. Ma viszont (hála a civilizációs eredményeknek, az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlődésének) nőtt az élettartam, egyre többen élnek 65 év felettiek, egyes országokban nem ritka a 80-90 éves ember sem.
Ma a világban hozzávetőlegesen 900 millió ember él túl a 60. életévén, számuk a következő 35 év alatt a gazdagabb országokban 65 százalékkal, az alacsony jövedelmű államokban 185 százalékkal, a szegény országokban 239 százalékkal növekedhet meg! Ez elképesztő méretű növekedés, mely nem csupán a demencia, hanem mindenféle idős kori és egészségügyi ellátásban hatalmas terhet ró a társadalmakra.
Bár volt számos feltételezés és vizsgálat, mely próbált kapcsolatot keresni arra, hogy a demenciának köze van a megváltozott életformánkhoz, táplálkozásunkhoz és a civilizációs vívmányokhoz,
egyértelmű kapcsolatot nem sikerült igazolni.
A betegek számának emelkedéséért tehát nem valamiféle misztikus eltávolodás tehető felelőssé a természetes életmódunktól, hanem a népesség idősödése. És ezzel együtt még valami: a diagnosztika fejlődése, az orvosi ellátáshoz való hozzáféréssel ugyanis egyre többen kerülnek orvoshoz azok közül is, akik régebben a feledékenység tüneteivel – mint természetesnek gondolt jelenséggel – együtt éltek. Ma már ők is orvoshoz kerülnek, és növelik az esetek számát a statisztikában.
A demencia előfordulásának régiónkénti becslése a 60 év felettiek esetében a következő:
A betegség előfordulása tehát magasabb Kelet-Ázsiában és Afrikában.
A demencia előfordulásának valószínűsége egyértelmű összefüggést mutat az életkorral, 6,3 évente emelkedik a duplájára. A 60-64 év közöttieknél 1000 vizsgált idősből 3,9 eset, míg 90 év fölötti 1000 fős populációban már 104,8 demens beteg van – statisztikailag.
Az Európai Unióban közel 10 millióra, ebből Magyarországon 250 000-re tehető a demenciával élő emberek száma, de a betegségben érintett családtagoké - vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké - a többszöröse, hisz az ő életüket is gyökeresen megváltoztatja a betegség.
A demencia nem válogat és nincsenek társadalmi, gazdasági, földrajzi, etnikai határai, így bárki áldozatává válhat, társadalmi körülményektől, szociális és kulturális háttértől függetlenül mindenkit érinthet, így egyre többünk családtagjait és barátait is.
A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia esetek 70%-át okozza,
a maradék egyharmadot a vaszkuláris demencia, és más, hanyatlást okozó kórképek a felelősek.
Az esetszám növekedése is okozza, hogy a kutatások középpontjába került ez a betegség is, hiszen a demens betegek az elbutulásukat követően akár 8-15 évet is élhetnek, ezzel hihetetlen terhet róva a környezetükre és az ellátórendszerre. A gyógyszergyártók tehát kolosszális összegeket ölnek bele a gyógyszerkutatásba, és ez nagyon fontos, mert meg kell találni az oki terápiát. A reménykeltő új gyógyszerek még csak kísérleti stádiumban vannak (vagy még ott sem), a széles körű klinikai alkalmazhatóságig még 8-10 évre, vagy annál is több időre is szükség lehet. Addig is a kormányzatoknak helyi szinten kell segíteniük a betegeket és a családjukat.
A demenciakutatás előmozdítására nemrég mobiltelefonra való játékot fejlesztettek, amely a térbeli tájékozódást és az emlékezetet vizsgálja. A Sea Hero Quest (A tenger hőse) szórakoztató applikációt két héttel a bevezetése után világszerte több mint egy millióan töltötték le. A kutatást segítő alkalmazást a Deutsche Telekom Csoport a kutatási és akadémiai területen tevékenykedő partnereivel együttműködve fejlesztette ki, és itthoni sikerét mi sem mutatja jobban, hogy a teljes letöltési számhoz a magyarok kiemelkedő arányú, több mint hetvenezres letöltéssel járultak hozzá az első két hétben – az adat azóta emelkedett.
A játék során a tudósok értékes adatokhoz jutnak az ember navigációs képességével kapcsolatban.
Az elkövetkezendő hónapokban a University College London vezeti majd a játék során névtelenül összegyűjtött adatok elemzését.
Magyarországon 2007 óta több a 60 év feletti, mint a 20 év alatti lakos.
A demográfusok akkor beszélnek szuperkorú társadalmakról, ha egy országban a lakosság több mint 20 százaléka 65 év feletti. Magyarországon a 65 év felettiek létszáma 2013-ban érte el az 1,7 milliót, tehát a népesség 17 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba. A KSH tendenciákon alapuló becslése szerint 2021-re már 20,45 százalék lehet a 65 év felettiek aránya, míg 2060-ra a 65 évnél idősebbek létszáma már 2,4 millió főre emelkedik, ekkorra a népességen belüli aránya eléri a 30 százalékot.
Becslések szerint a világban évente 9,9 millióan lesznek demensek, ami 3,2 másodpercenként jelent egy új esetet.
Nincs lehetőség tovább tétlenkedni, egyre több családban él demenciával küzdő beteg, így
minden országnak el kell készítenie a demenciastratégiáját.
Csak ezzel biztosítható a növekvő betegszámok mellett a betegek egészségügyi és szociális ellátása - megfelelő minőségben.
Épp ezért jött létre prevenciós céllal a Globális Agybarát Közösség. Célja, hogy iskolázottságtól és életkortól függetlenül tudatosítsák az emberekben, hogy szellemi épségünk, emberi méltóságunk, önálló életvitelre való képességünk fenntartásához saját érdekünk megőrizni agyunk frissességét.
A cikk megjelenését támogatta a Magyar Telekom Nyrt.