A baba beszédfejlődésére is jótékony hatással van a folsav

Vágólapra másolva!
A várandósság első szakaszában szedett folsav nem csupán a születési rendellenességek kockázatát csökkenti, hanem egy új norvég tanulmány szerint a későbbi beszédfejlődést is befolyásolja.
Vágólapra másolva!

A fejlett országokban a csecsemőhalálozások egynegyede valamilyen súlyos veleszületett rendellenségre vezethető vissza. Ezért a szakemberek már a teherbeesést megelőző hetekben tanácsolják a folsavtartalmú vitaminkészítmények szedését, mert az ásványi anyag megvédi a születendő gyermeket olyan rendellenességektől, mint a koponyahiány, a gerinchasadék vagy a vese- és szívelégtelenség.

Sőt, mint az egy norvég kutatás eredményeként kiderült, a folsav jótékony hatással van a gyermek szellemi fejlődésére a születés utáni időszakban is.

A Norvég Közegészségügyi Intézet kutatása szerint a fogantatás előtti négy, és az azt követő nyolc hétben a folsav szedése jótékonyan befolyásolja a gyermek nyelvi fejlődését. Eredményeik alapján a folsav csökkenti a súlyos beszédfejlődési lemaradás kockázatát.

Egy egészséges újszülött már néhány napos korában képes különbséget tenni a beszédhangok és más forrásból származó hangok között. Beszédfejlődésének első szakaszait, a gőgicsélő, és a szótagismétlő időszakot követően 12 hónaposan kezd tudatosan beszédhangokat utánozni. Ezt követi a holofrázis szakasza 12-18 hónapos korban, amikor beszédében egy szó egy mondatot képvisel. Másfél évesen egy kisgyermek átlagosan 50 szót tud, és egy-két szavas mondatokat képes alkotni, hároméves korára már 3-4 szavas mondatokban képes kommunikálni.

Az oslói kutatásba 38.954 gyermeket vontak be, fejlődésüket magzati kortól követték. Hároméves korban vizsgálták beszédkészségüket, amelyet aztán összevetettek azzal, hogy az anya a terhesség előtt, illetve az első trimeszterben szedett-e folsavtartalmú vitaminkészítményt.

A kisgyermekeket három csoportba sorolták be. Az elsőbe azok tartoztak, akiknek édesanyja a várandósság alatt szedett valamilyen táplálékkiegészítőt, de folsavat nem. A második csoportba sorolt gyerekek anyja csak folsavat szedett, a harmadikba tartozóké pedig folsavat és más vitaminokat is fogyasztott. A kontrollcsoportba olyan gyermekek kerültek, akiknek édesanyja semmilyen táplálékkiegészítőt nem szedett várandóssága idején.

Az eredmények szerint azon kisgyermekek körében, akiknek édesanyja szedett folsavat vagy folsavtartalmú készítményt a terhessége alatt, kisebb arányban fordult elő beszédfejlődési elmaradás, mint azok között, akik magzati korban nem jutottak hozzá az esszenciális vitaminokhoz, így a folsavhoz sem.

Ez az első kutatás, amely a folsav és a beszédfejlődés kapcsolatát vizsgálja. A kutatók szerint a jövőbeli vizsgálatok hozzájárulhatnak az idegrendszer fejlődésének pontosabb megértéséhez.