Leni Riefenstahl filmjei a Közép-Európa Egyetemen

Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

Forrás: MTILeni Riefenstahl a filmtörténet egyik legvitatottabb alakja. 1902-ben született, és táncosnőként kezdte karrierjét. Majd egy térdsérülés miatt áttért a színészi pályára, és fiatalon bekerült a kor leghíresebb és legjobb színházi műhelyének tartott Max Reinhardt-féle társulatba. Később számos némafilm főszerepét eljátszotta. Köztük olyanokét is, melyeket a német Alpokban forgattak, és Riefenstahlnak hatalmas sziklákat kellett megmásznia bennük. Egy ilyen forgatás során súlyos balesetet szenvedett, és úgy döntött, hogy feladja színészi karrierjét.

A filmezéssel azonban nem hagyott fel: áttette székhelyét a kamera másik oldalára. Rendezői debütálása már a náci birodalomhoz kötődik. Az Akarat diadala című filmet 1934-ben forgatta a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt gyűlésén. A náci propagandafilmnek elkönyvelt alkotás számos filmes újítást tartalmazott, elsősorban Riefenstahl egyéni, női látásmódjának köszönhetően. Ma már a filmtörténet egyik fontos állomásaként tanítják a filmművészeti egyetemeken.

Riefenstahl tehetségét Hitler többször is használta: 1935-ben felkérte egy Wehrmachtot reklámozó film készítésére, melyet a nürnbergi birodalmi pártnapon megrendezett seregszemlén forgatott, 1935-ben. Négy évvel később, 1939-ben pedig a Führer 50. születésnapját örökítette meg.

Kritika az Olymia című alkotásrólhttp://www.thesportjournal.org/2001Journal/fall/olympia.htmAz Olymia képei albumba gyűjtvehttp://www.taschen.com/pages/en/catalogue/books/photography/work/facts/01346.htm

A két rövidfilm között azonban még elkészítette élete talán főművének nevezhető alkotását az 1936-os berlini olimpiáról. Az Olympia két részből áll: A népek ünnepe és a Szépség ünnepe című epizódokból. Az alkotás elsősorban az emberi teljesítmény, az erő, a testi szépség és a fiatalság előtti hódolat és csodálat kifejezése. Riefenstahl kamerabeállításai egyedülállóak ebben az alkotásban, melyet a világ legjobb dokumentumfilmjei közé szokás sorolni.

Leni Riefenstahlnak a második világháború után el kellett hagynia Németországot. Természetesen nem kerülhette el, hogy ne tekintsék a náci birodalom részének és első számú propagandistájának. Személyisége azonban ennél sokkal összetettebb, nem csupán Hitler "udvari filmrendezője" volt. A háborút megelőző években a berlini művészvilág is elismerte: az akkoriban ott alkotó Balázs Bélának volt a barátnője egy időben.

Riefenstahl rajongott a férfiakért, és azok is érte. Csodálata a férfi test szépsége iránt szinte minden filmjében megnyilvánul. Még Hitlert is férfiúi oldaláról tekintette: alakját a vásznon hatalmasabbá és félelmetesebbé tette egyéni világítástechnikával és kamerabeállítással. Még 80 évesen is egy több mint 30 évvel fiatalabb férfi volt a partnere, és még 100 évesen is leginkább egy hollywoodi dívára emlékeztet. Merthogy Leni Riefensthal múlt hónapban töltötte be 100. életévét.

A lenyűgöző energiával és tehetséggel megáldott rendezőnő ma is aktív. Miután elhagyta Németországot, főként fényképezéssel foglalkozott Afrikában. Eleinte itt is a fekete férfiak testi szépsége és életmódja kötötte le a figyelmét, de hamarosan áttért a törzsi társadalmak életmódjára és a természet kincseire. 71 évesen tanult meg búvárkodni azért, hogy víz alatti felvételeket készítsen és búvárfilmet forgasson. (Legutóbbi búvárfilmjét augusztusban, születésnapja alkalmából mutatta be.) Beleszeretett Afrika atmoszférájába, ahol sokat harcolt a szudáni Nuba törzs szabadságáért.

Leni Riefenstahl 100. születésnapja alkalmából a Közép-Európa Egyetem vetítést rendez a leghíresebb filmjeiből. Szeptember 26-án, csütörtökön délután 5 órától látható A szabadság napja - Fegyveres erőink, valamint a Hitler 50. születésnapja című filmje. Szeptember 27-én, pénteken délután 4 órától pedig az Olympia - A népek ünnepe című alkotás tekinthető meg. A vetítés helyszíne a Galéria Centralis, amely a budapesti Nádor u. 11. alatt található. A belépés díjtalan.

Gyárfás Dóra

Korábban:
Leni Riefenstahl száz éves
Új film Hitler kedvenc filmesétől
Zuckmayer a nácikról