A szerelem kínjairól

Nehéz átérezni egy házasság megmentésének a tétjét, ha közvetlenül az esküvő után a férj csak azért vált szót a feleségével, hogy rászóljon, mert zavarja az alvásban. Azt sem igazán lehet elhinni ennek a két embernek, hogy valahogy összeismerkedtek, vagy hogy ez a bizonytalan, szótlan fiú előállt a lánykéréssel. Mire a film háromnegyedénél megtudom mi áll a háttérben, már semmi érdeklődést nem érzek a történetük iránt. És ez a közömbösség, amit a Vergődés meglehetősen hamar kivált, ki is oltja a film összes többi erényét. Pedig számos ötlet és lehetőség van a történetben, s nem kevesebb figyelem és munka a kivitelezésben.

A feleség mellett kontrasztként áll a legjobb barátnőjének a figurája, így ketten az ártatlan és az érett asszony, a hagyományokon alapuló, távolságtartó és az elidegenedett, modern kapcsolatok ellentétét adják. De a szembeállítás látszólagos. A női mellékszereplőkkel együtt mintegy tablót mutatnak: hányféle út vezet a boldogtalansághoz, ahhoz ahogy egy férfitól való függésben vergődnek a nők.

 

Nem marad el ennek a tablónak a felrajzolásában a kidolgozott és látványos képi világ. Szavak helyett jelképekben beszél a film, így például minden egyes jelmez a jellemzés eszköze. Visszafogott, minimalista a barátnő ruhatára, az ifjú feleség viszont a hétköznapokhoz sehogy sem passzoló ruhákban tündöklik. Mellettük mint a tradíció utolsó bástyái jelennek meg a kézimunkával hímzett selymek. A fájdalom elől egy ilyen drapéria alá húzódva keres menedéket a két barátnő, majd előbújva ki-ki folytatja a maga útját.  
 
---------- 
 
Vergődés (Choi voi, 2009)
Rendezte: Chuyen Bui Thac
Szereplők: Do Thi Hai Yen, Linh-Dan Pham, Johnny Tri Nguyen, Nguyen Duy Khoa
17. Titanic filmfesztivál, versenyszekció
színes, 105 perc

Mikor és hol vetítik?

április 14. 20.15 Uránia Nemzeti Filmszínház
április 16. 18.30 KINO