Enyedi Ildikó: Oscar-díj előtt

Enyedi Ildikó 1980 óta készít filmeket. Érzékeny, a lelki folyamatokat finom eszközökkel ábrázoló rendezőnő, akinek mintha egész eddigi életműve azt az egy, de nagyon is fontos kérdést járná körbe: mitől varázslatos teremtmény az ember.

Testről és lélekről

Enyedi Ildikó sokat várt a Simon mágus után, hogy újabb nagyfilmmel jelentkezzen. Az ötödik (vagy ha a Tamás és Juli-t nem számítjuk, negyedik) nagyjátékfilm is tipikus, mágikus-realista Enyedi-mozi. A szarvasok képében megjelenő szerelmi álmok és a húsbavágóan realista vágóhídi jelenetek, a látszólag annyira eltérő főszereplők különös és sorszerű egymásra hangolódása, a pszichológus álomfejtése: mind-mind jellemző elemek az alapos lélektani ismeretekkel felvértezett Enyedi Ildikótól.

Borbély Alexandrát Európa legjobb színésznőjének választották (Testről és lélekről) Forrás: Mozinet

Ahogy az a rendkívül finom érzelmesség is tipikusan "enyedis", amivel a rendezőnő témájához közelít.

A film kiindulópontja egy meglehetősen kézenfekvő ellentét: még a leghétköznapibb, ránézésre fantáziátlan emberekben is mély érzelmek munkálkod(hat)nak.

Csodálatos az ember – és csodálatos (még ha fájdalmas is) a szerelem. Örök téma, és éppenséggel lehetne elcsépelt is, de Enyedi Ildikó a rá jellemző érzékenységgel közelít témájához, tökéletesen adja vissza a legemberibb érzéseket, a magánytól az elkeseredettségen át a vágyig, érzékletesen ragadja meg két ember nagy fel- és egymásra ismerését, finoman egyensúlyozva a valóságosság és az éteri határán.

Nem indokolatlan tehát az a rengeteg elismerés, amit a Magyar Nemzeti Filmalap 100 százalékos támogatásával készült film eddig begyűjtött, berlini Arany Medvétől, az Európai Filmdíjon át, az Oscar-jelölésig. És úgy tűnik, hamarosan újabb Enyedi-film készülhet, a Feleségem története (Füst Milán regénye alapján) főszerepére sikerült megnyerni a francia Lea Seydoux-t, sőt, már nemzetközi társfinanszírozója is van az egyelőre előkészítési fázisban tartó produkciónak.