Meghalt Juraj Herz

Ceremony for the 70th anniversary of the end of the war MEMORIAL Anniversary End of the war SECOND WORLD WAR PRISONER KZ Slovakia Slovak Czech Republic SQUARE FORMAT
80-year-old film director Juraj Herz from Prague, who survived the Sachsenhausen concentration camp as a child, speaks in the Landtag in Potsdam, Germany, 30 April 2015. The Brandenburg Landtag observes the 70th anniversary of the end of WW2 and the liberation from National Socialism with a ceremony. Photo: RALF HIRSCHBERGER/dpa
Vágólapra másolva!
83 éves korában meghalt Juraj Herz szlovák származású neves cseh filmrendező és színész – jelentette a közszolgálati cseh televízió.
Vágólapra másolva!

A művész vasárnap halt meg Prágában.

Juraj Herz a múlt század hatvanas éveiben a csehszlovák filmművészet új hullámának neves képviselője volt. Legismertebb alkotása A hullaégető című film, mely Ladislav Fuks regénye alapján készült. 1969-ben mutatták be, majd rövidesen be is tiltották.

A tragikus groteszk műfajába sorolható, éles társadalombírálatot megfogalmazó filmet egészen az 1989-es rendszerváltásig nem vetíthették Csehszlovákiában.

Juraj Herz Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Ralf Hirschberger

A Késmárkon született, magyarul is jól beszélő filmrendező összesen

több mint 60 játékfilmet, mesét és dokumentumfilmet készített.

Több mint 25 játékfilmjének többségét sajátos, enyhén horrorisztikus humor jellemezte.

Számos népszerű, Magyarországon is vetített játékfilm fűződik a nevéhez, többek között A szép és a szörnyeteg (1978) és a Vámpír négy keréken (1982). Ez utóbbit tartják az első igazi csehszlovák horrorfilmnek. Alkotásait több nemzetközi fesztiválon díjjal is jutalmazták.

Színészként egyebek mellett az 1965-ben Oscar-díjat nyert Üzlet a korzón című filmben láthatták a nézők.

Miután művészi tevékenységét a szocialista Csehszlovákiában folyamatosan bírálták, korlátozták és tiltással akadályozták, Juraj Herz 1987-ben az akkori Német Szövetségi Köztársaságba emigrált, ahonnan csak a kilencvenes évek közepén tért vissza.

Egyik legutóbbi alkotásában, a 2010-ben bemutatott Habermannuv mlyn (Habermann-malom) című filmjében a csehországi szudétanémetek második világháború utáni kitelepítésével foglalkozott.