5. Vincent Cassel (Halálos közellenség) Cassel abszolút rutinos a nyugtalanító-agresszív figurák megformálásában, és idén kettő is jutott neki belőlük. Az Eastern Promises-ban az orosz maffiafőnök szétesett fiaként egyszerre volt ijesztő és szánalmas, Jacques Mesrine-ként viszont mindenkit lesöpört a színről. A franciák leghírhedtebb gengsztere az antiszociális személyiség iskolapéldája, aki nem lát benne semmi kivetnivalót, hogy pisztolycsövet dugjon le akár saját felesége torkán, hogy mondandójának nagyobb nyomatékot adjon. Olvasnivaló: interjúnk Vincent Cassellel + + + 4. Arta Dobroshi (Lorna csendje) A belgiumi albán bevándorlólány a film elején még csak elveszett és kétségbeesett, a végére viszont már egyáltalán nem bírja elviselni a valóságot, ezért beszerez egy képzeletbeli magzatot, és egy erdőben kóvályog a fantáziavilágába merülve. Hiába, mielőtt az ember gyilkosságban válna bűnrészessé, nem árt alaposan végiggondolni, mit bír a lelke. Olvasnivaló: interjúnk a Lorna csendje rendezőivel, minikritikánk a filmről + + + 3. Lim Su-jeong (Cyborg vagyok, amúgy minden oké) A Bosszú-trilógia rendezője az abszurd új területére kirándul a mesével a kiborglányról, aki nem eszik, csak elemeket szopogat, megpróbálja feltölteni magát a konnektorból és az ujjvégeiből előbukkanó pisztolycsövekkel mészárolja le az elmegyógyintézet személyzetét. Az orvosi diagnózis minden bizonnyal skizofrénia lenne, a rendezői szándék szerelmesfilm. Olvasnivaló: minikritikánk a filmről + + + 2. Mads Mikkelsen (Zöld hentesek) Mikkelsen számára sem idegenek a zakkant figurák (Díler, Ádám almái, Casino Royale), de Svend, az izzadós hentes karriercsúcspont. Elég egy pillantást vetni rá és máris érezni, hogy nincs minden rendben a fickóval. Amikor a sors úgy hozza, hogy egyszerre marad a nyakán egy hulla és kap megrendelést egy nagyobb hússzállítmányra, logikusnak tűnik számára, hogy a két problémát egyszerre oldja meg. Jó dán filmes szokás szerint a végén persze kiderül, hogy a jövedelmező kannibálbizniszben nem is az emberhús volt a lényeg. + + + 1. Johnny Depp (Sweeney Todd) A hentes simán szeletben adja el az emberhúst, a borbély eggyel fifikásabb, és pitét süttet belőle. Sweeney Todd klasszikus figuráját sokan megformálták már, de ki másnak állhatna jobban a kezében az ezüstösen csillogó borotvapenge, mint Johnny Deppnek a morbid-fetisiszta Tim Burton irányítása alatt? Penészfehér arc, gótikus szerkó, őrült tekintet és totális megszállottság. Ha Depp énekhangja néha bizonytalanul is cseng, a borzongatás maximumát hozza. Olvasnivaló: kritikánk a filmről |