Nem szeret olvasni a magyar

A nyári blockbuster-szezonban idén mintha még a szokásosnál is kevesebb film lenne feliratos és több beszélne magyarul, mint általában. Filmforgalmazókkal, mozivezetőkkel, jegypénztárosokkal beszélgetve az derült ki: a magyar még mindig nem szeret olvasni.

Érkeznek a nézők az [origo] filmklub egyik vetítésére

A szinkronizálás drága és időigényes dolog: bár az érintett cégek természetesen nem neveznek meg konkrét összegeket, az egyik filmforgalmazó vezetője szerint a szinkronizálás a teljes forgalmazási költség 20-30%-át is elérheti. A szinkron elkészítése a mozifilmek esetében lényegesen több időt vesz igénybe, mint a tévéfilmeknél vagy DVD-kiadásoknál.

Már a magyar szöveg megírása is alaposabb munkát igényel, hiszen a nagyvásznon azonnal feltűnik, ha a szöveg nincs pontosan "szájra írva", azaz a szereplő szájmozgása jelentősen eltér a kimondott szavak hosszától és artikulálásától. A megfelelő szinkronhangok kiválasztása szintén nagy körültekintést igényel, és ezt a hollywoodi stúdiók gyakran ellenőrzik is, illetve pl. a Disney egyik képviselője a szinkronfelvételek során is jelen van. Ideális esetben a szinkron elkészítésére fordítással együtt öt hét szükséges, valójában persze nem mindig áll ennyi idő rendelkezésre, és gyakran olyan rohammunkában kell dolgozniuk a fordítóknak és szinkronszínészeknek, amelyet az egyik forgalmazó munkatársa az egyetemi vizsgák előtti utolsó pillanatban zajló felkészüléshez hasonlított.

Hogy mikor készül egy filmhez szinkron és mikor felirat, azt elsősorban a film várható sikeressége, célcsoportja és műfaja szabja meg. Automatikusan szinkron készül minden olyan filmhez, amelynek elsődleges célcsoportját a tíz éven aluli gyerekek jelentik. Szinte kivétel nélkül szinkronizálják a családi filmeket és az olyan romantikus vígjátékokat, amelyekben sok pörgős szöveg van, ami megnehezítené a felirat elolvasását.

A legtöbb moziban Indy is magyarul beszél

A megkérdezett forgalmazók egyetértettek abban, hogy még mindig döntő szempont az, hogy a magyar mozilátogatók jelentős hányada nem szereti a feliratot olvasni filmnézés közben, így a nagy közönségsikerre - többszázezer nézőre - számot tartó filmeket minden esetben szinkronizálják, mert ezeknél vélhetően nagy lenne a bevételkiesés feliratozás esetén. Nehéz becsléseket tenni arra nézve, hogy mekkora bevételtől esnének el a forgalmazók, ha az olyan blockbustereket, mint az Indiana Jones, a Szex és New York vagy a Narnia krónikái csak feliratosan mutatnák be, de az egyik megkérdezett szerint az össznézőszám feltehetően 20-30%-kal is alacsonyabb lenne ebben az esetben.

Annak, hogy mostanában több szinkronizált film kerül a mozikba, a nyár - a nagy sikerfilmek bemutatásának időszaka - mellett az is oka, hogy a hazai bemutató időpontja egyre több esetben egybeesik az amerikaiéval, vagy csak egy-két héttel követi azt. Ha ugyanis több idő (legalább hat hét) telik el a két bemutató közt, a magyar forgalmazó fel tudja használni az Amerikában már műsorról levett film használt kópiáját, amelyre ekkor csak magyar feliratot kell gyártatnia. Ha azonban a bemutatók egybeesnek, mindenképpen új kópiát kell készíteni, amelynek olyan nagyok a költségei (egy feliratos kópia kb. másfél millió forintba kerül), hogy ahhoz képest a szinkron elkészítése már nem jelent túl nagy többletköltséget, így általában inkább ezt választják.

Nézők az [origo] filmklub egyik vetítésén

Mindemellett a forgalmazók tisztában vannak vele, hogy létezik egy rétegközönség, amely inkább eredeti nyelven szereti megnézni a filmeket, ezért a szinkronizált filmekből szinte minden esetben készül egy vagy két feliratos kópia is. A legtöbb helyen szinkronizáltan vetített filmeket feliratosan Budapesten a MOM Park, illetve az Aréna Pláza mozijában lehet megtekinteni. A MOM Park mozijában néhány éve azokat a filmeket, amelyekből nem készül feliratos kópia, eredeti nyelven, felirat nélkül is vetítik. A mozi vezetője elmondta, hogy ez hozzátartozik a mozi koncepciójához, de korántsem csak presztízs okokból döntöttek így: napközben rendszeresen szerveznek zártkörű vetítéseket cégek számára, amelyek külföldi partnereiket szórakoztatják ezeken az előadásokon, illetve a Magyarországon élő külföldiek is látogatják az idegen nyelvű vetítéseket, így összességében a felirat nélküli vetítéseik kihasználtsága nem marad el a többiétől.

Hogy egy országban mit szinkronizálnak és mit feliratoznak, persze visszavezethető egyfajta "szinkronkultúrára" is. Míg nálunk vagy például Olaszországban nagy hagyománya van a szinkronkészítésnek, Szerbiában és Szlovéniában rendszerint a tévében is feliratozva adják a filmeket. Nyilván ez a megszokás is szerepet játszik abban, hogy nálunk a mozilátogatók döntő többsége számára nem az jelent vonzerőt, ha a külföldi színészeket eredeti hangjukon hallhatja megszólalni, hanem azzal a kérdéssel lép oda a jegypénztár ablakához, hogy "mit adnak most szinkronosan?".

----

Cikkünkhöz a Fórum Hungary, a UIP Duna, a Palace MOM Park mozi, a Corvin mozi és a Magyar Filmunió munkatársaival folytatott beszélgetésekből származó információkat használtuk fel.