A magyar James Bond-iskola

Valószínűleg kevés jobb dokumentumfilmes létezik Papp Gábor Zsigmondnál Magyarországon, és ez elsősorban azért van így, mert neki nem csak különleges témaérzékenysége és kutatóképessége van, hanem nyitott bizonyos formai megoldások iránt, ami a dokuk nagy részéből a valóság precíz megmutatásának rosszul értelmezett vágya miatt hiányzik.Az ellenség köztünk van lényegében a két évvel ezelőtti Kémek a porfészekben második részének tekinthető, ráadásul nem csak a hasonló tematika, hanem a hasonló konstrukció - a napjainkban készült interjúk valamint az elmondottak alapján forgatott újrajátszások váltogatása - és az ehhez használt képvilág miatt is. Míg a korábbi filmben egy, viszonylag "komoly" kém történetét ismerjük meg, itt három, az ellenállásba többé-kevésbé véletlenül belecsöppent figurával találkozunk.A második világháború és a világ kelet-nyugati felosztásának lezárulása után a mi tájainkon - valószínűleg a hiányos háttérinformációk miatt - sokan gondolták/remélték, hogy mindez csak ideiglenes lesz. A három "kém" egyike itthon élt és egy olasz diplomata szervezte be a Szabad Európa Rádió illegális tudósítóhálózatába, a másikat az emigrációból vetették be idehaza, a harmadik viszont érettségi előtt álló kölyökként álmodozott arról, hogy a szolnoki reptérről készült hevenyészett rajzát jó pénzért eladja a fenti rádióállomásnak.Papp Gábor Zsigmond megközelítésében az a lenyűgöző, hogy egyszerre két irányban tanúsít visszafogottságot, és ezáltal biztosítja filmjének többszólamúságát, sokfajta értelmezhetőségét: nem próbál meg könnyfakasztó, rendszert szidalmazó drámát faragni ezekből az életekből, és meg sem alázza őket naivitásuk és "kémkedésük" pitiáner mivolta miatt. Hiszen amint kiderül, ezek az emberek - amellett, hogy lebukásuk miatt életük sok évét beáldozták, lényegében semmi igazán használható információt nem tudtak szállítani a nyugati hatalmaknak, a legértékesebb fogás talán a tudósítóé volt, aki minden más hivatalos forrásnál hamarabb jelezte, hogy egy megállapodás következtében Jugoszláviából azontúl vissza fogják toloncolni az elkapott szökevényeket. Minden egyéb apró semmiség, ami azoknak, akik írták, sokkal fontosabb volt, mint akik olvasták.És itt van a film másik tanulsága elrejtve. Mai szemmel abból, ahogyan a film egymás után felrajzolja e három történetet, elsősorban nem az egyének tragikus sorsa ráz meg (bár persze az is), hanem az a hatalmas szakadék, ami ezeknek az embereknek az akkori világképe és a ma már ismert valós helyzet között létezett. Azonban ezért elsősorban nem ezek az áldozatok, hanem a nyugati hatalmak (vagy azoknak egyes képviselői, szervezetei) a hibásak igazán, hiszen ők azt a reményt tartották fenn bennük, hogy valahol magasan létezik valós szándék a status quo megváltoztatására. A film második figurája például egy MHBK (Magyar Honvédek Bajtársi Közössége) nevű párizsi szerveződésről beszél, ahol a második világháborús magyar hadsereg nyugatra szakadt tagjait képezték ki az elmondás alapján meglehetősen vicces célú, jelentéktelen magyarországi bevetésekre.http://videa.hu/flvplayer.swf?v=yZsy5h4gv0GrEtWVAz ellenség köztünk van előzeteseAz ellenség köztünk van az előző filmnél kevésbé kifinomult és kidogozott - a rekonstrukciók, a halszemoptikás és animációs formai megoldások is elnagyoltabbak -, de azért Papp Gábor Zsigmond filmje még mindig a szemle figyelemreméltó alkotásai közé tartozik.---------------Az ellenség köztünk vanRendező: Papp Gábor ZsigmondOperatőr: Lovasi ZoltánNarrátor: Hajtó AurélSzereplők: Atkáry Arisztid, Tóth Károly, Csóka 42. Magyar Filmszemle, versenyfilm - dokumentumfilm