Meglesz-e zsinórban a harmadik magyar Oscar?

2017.08.06. 21:25

Huszonhat évig egy jelölés se jött össze nekünk a filmvilág legrangosabb díjátadóján, majd hirtelen két Oscar-szobor is fiatal magyar rendező kezében találta magát. A Saul fia és a Mindenki Oscarja egyértelműen inspirálóan hatott a hazai filmes szakmára; az idén egymást érték a fesztivál- és közönségsikerek. Nem csoda, hogy ebben az évben először valódi dilemma, hogy melyik remekül sikerült magyar filmet nevezzük a legjobb idegen nyelvű film Oscarjára. Megtesszük tétjeinket.

A kétezres évek elején szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy Magyarország újra Oscar-közelbe kerüljön. Szabó István és Fábri Zoltán sikerszériája kezdett olyan távolinak tűnni, mint a magyar foci aranykora, és hiába jegyezték Tarr Bélát, Mundruczó Kornélt, Fliegauf Bencét vagy Pálfi György az európai fesztiválokon, a tengerentúli áttörés váratott magára. 2013-ban azonban meglepetésre sikerült a magyar nevezésnek bejutni a kilences szűkített listára, és bár Szász Jánostól A nagy füzet nem került a legjobb ötbe, de mégis megnyitotta az Oscar ajtaját a magyar filmek előtt.

Molnár Piroska, Szász János és egy Oscar-szoborForrás: A Company Hungary

A következő évben Mundruczó Kornél Fehér Isten-jét is az esélyesek között emlegette az amerikai filmes sajtó a cannes-i filmfesztivál Un certain regard szekciójának fődíja után és a film szépen teljesített az amerikai mozikban, majd 2015-ben jött a Saul fia szenzációs diadalútja és Nemes Jeles László filmje Cannes-tól Los Angelesig minden elképzelhető díjat begyűjtött. Nem is igazán volt konkurense a legjobb idegen nyelvű film Oscar kategóriájában, simán nyert és szinte az volt a csoda, hogy más kategóriákban nem kapott jelölést.

Nemes Jeles László a Saul fiáért nyert Oscar-díjjalForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Tavaly viszont gondban voltunk, mert úgy tűnt, címvédőként képtelenség lesz még egy olyan erős filmet küldeni Hollywoodba, amelyet egy napon lehetne említeni a Saul fiá-val. Till Attila filmje, a Tiszta szívvel nem is kapott jelölést, de érezhető volt a magyar filmet övező fokozottabb érdeklődés és szép világkörüli fesztiválmenetet tudhatott magáénak a film.

A legjobb nem angol nyelvű film kategóriájában tehát nem sikerült duplázni, de Deák Kristóf magával ragadó rövidfilmjének, a Mindenki-nek köszönhetően végül mégis lett idén februárban is magyar Oscar. Ráadásul sokkal nagyobb volt a meglepetés, mint a Saul díja szépen, lelkiismeretesen végigkampányolt Oscarjakor, mivel a rövidfilmek kategóriáját messze nem előzi meg akkora médiaérdeklődés és esélylatolgatás, mint az idegen nyelvű filmekét.

Salma Hayek és Deák Kristóf a Mindenkiért nyert Oscar-díjjalForrás: AFP

Egy ilyen meglepetésben persze jövőre is reménykedhetünk, de egyelőre azt kellene eldönteni, hogy a nagyjátékfilmek mezőnyében kit indítson Magyarország, főleg, hogy idén először a nemzetközi filmes sajtó is izgalommal várja, hogy mi lesz a magyar nevezés egy berlini fődíj és egy jól fogadott cannes-i versenyfilm után.

Minden ország egy mozifilmet nevezhet, amelyet szeptember 30-ig vetítettek a hazai mozik, majd legalább egy hétig egy Los Angeles-i vásznon is látható volt. Nem kötelező, hogy legyen amerikai forgalmazója, de sokat segít. Néha bekavarhat a nemzetközi koprodukcióknál, hogy mely ország indítja a filmet (Franciaország például az utóbbi években osztrák, török és holland rendező munkáját is nevezte), és nem szabály, hogy az indító ország hivatalos nyelvén beszéljenek a filmben, viszont ha túl sok az angol dialógus, kizárhatják a filmet.

A Franciaország által Oscarra nevezett Mustang című film török rendezője, Deniz Gamze Erguven a César-díjjal, amit a Saul fia elől happolt elForrás: AFP/PK/Patrick Kovarik

Idén húsz magyar filmből válogathat a nevezésről döntő bizottság, ám a húsz rögtön leszűkíthető a felére, ha kihúzzuk a kevésbé jól sikerült vagy műfaji okokból ebben a kategóriában teljesen esélytelen filmeket (Cop Mortem, Sohavégetnemérős, Halj már meg!, Nincs kegyelem, Soul Exodus, #Jézus - Apám nevében, Dizájneren, Lengemesék, A tökéletes gyilkos, Salamon király legendája).

A JutalomJáték-ban túl sok az angol dialógus, valamint nem érdemes magyar közönségfilmekkel sem próbálkozni, így a Kincsem és a Pappa Pia esetében az alkotóknak meg kell elégedni a hazai közönség szeretetével.

Petrik Andrea a Kincsem című filmbenFotó: Szabó Adrienn /Fórum Hungary

Egy másik évben Az állampolgár, A martfűi rém, a Brazilok vagy a Kojot is büszkén vállalható magyar nevezés lehetne, de balszerencséjükre idén van három nagyágyú, amelyek árnyékában nincs igazán esélyük megcsípni ezt a megtiszteltetést.

A Testről és lélekről, az 1945 és a Jupiter holdja is A-listás filmfesztiválon indult útjára (az előbbi kettő Berlinben, Mundruczó filmje pedig Cannes-ban), azaz mindhárom ott van a nemzetközi filmes szakma radarján. Magyarországon kívül is számos országban bemutatják őket moziban, biztosítottnak tűnik az amerikai forgalmazásuk és írtak róluk a hollywoodi filmes szaklapok. Ezek manapság kimondatlanul is alapfeltételnek tűnnek egy Oscar-jelöléshez. Nézzük őket külön-külön!

Testről és lélekről

Rendezte: Enyedi Ildikó (eddig egyszer, 1989-ben nevezte Magyarország Az én XX. századom-mal)

Világpremier: Berlinale, versenyprogram, 2017. február

Magyarországi bemutató: 2017. március 2.

Hazai nézőszám eddig: 73 129

Borbély Alexandra a Testről és lélekről című filmbenForrás: Mozinet

Nemzetközi forgalmazás: A Berlinale-fődíj (Arany Medve) miatt garantált a német érdeklődés és szeptembertől vetítik is az ottani mozik, majd októbertől Franciaországban és Svédországban is bemutatják. Az amerikai forgalmazásról annyit tudunk, hogy az egyik legjelentősebb céggel folynak tárgyalások, amely a lehető legtöbb nézőhöz tudja majd eljuttatni a filmet.

Mellette szól: Aki látta, imádja. Nem egy tipikus díjvadász film, hanem különleges, intim élmény olyan főhősökről, akikkel más filmek nem foglalkoznának. Az idei berlini zsűriben három Akadémia-szavazó már biztos látta és szerette (Paul Verhoeven, Maggie Gyllenhaal, Diego Luna) és az Arany Medve elnyerése miatt biztos, hogy széles körű érdeklődésre tart számot.

Egyébként, néhány éve Nader és Simin – Egy elválás története diadalútja Berlinből indult és az utóbbi tíz évben két másik Arany Medve-díjas is Oscar-jelölésig vitte (The Milk of Sorrow, Fuoccomare – dokumentumfilm kategóriában).

Nem hátrány az sem, hogy Enyedit éppen idén hívta meg tagjai közé az Akadémia (tehát ha jelölik, szavazhat a saját filmjére is) és a pár hét múlva kezdődő velencei filmfesztiválon pedig többek között Annette Bening, Rebecca Hall és Edgar Wright társaságában fog zsűrizni. Az Oscar-kampányban pedig elengedhetetlenek a személyes kapcsolatok és hogy egész évben szem előtt legyen a film, illetve alkotója.

Enyedi Ildikó a Testről és lélekről című filmjéért nyert Arany Medve-díjjalForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jens Kalaene

Ellene szól: Esetleg a nehéz téma (vágóhídon játszódó szerelmi történet).

Ennyi szépségtől elakad a szavunk
A Testről és lélekről szépen felépített, érzékeny film. A közönség egy emberként sóhajtozott, kuncogott és szurkolt érte, és a végén nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy igenis van még miért élni és szeretni. Olvassa el kritikánkat!

1945

Rendezte: Török Ferenc

Világpremier: Berlinale, Panorama szekció, 2017. február

Magyar bemutató: 2017. április 20.

Hazai nézőszám eddig: 32 194

Szabó Kimmel Tamás és Rudolf Péter az 1945 című filmbenForrás: Katapultfilm

Nemzetközi forgalmazás: A három film közül az egyetlen, amelynek már biztos, hogy van amerikai forgalmazója, és bár a Menemsha Films egy nagyon kis cég, de így is már öt filmjüket tudták Oscar-jelölésig kampányolni (köztük a Cserhalmi György főszereplésével készült Zelary-t 2004-ben). November 1-jétől két New York-i művészmoziban is elkezdik vetíteni az 1945-öt és további amerikai terjeszkedés is be van tervezve.

Mellette szól: Az Akadémia szereti a történelmi filmeket, különösen a második világháborúsakat. A komor, de csodaszép fekete-fehér képekről és a témaválasztásról két közelmúltbeli jelölt is eszünkbe juthat; A fehér szalag Hanekétől és a három éve nyert Ida Lengyelországból. Török Ferenc filmje állja az összehasonlítást a két remekművel.

Ellene szól: A három film közül a legszerényebb nemzetközi karriert tudhatja magáénak. A Berlinale mellékszekciója nem rossz, de nem katapultál egy filmet sem automatikusan az év kihagyhatatlan filmélményei közé, ráadásul Enyedivel és Mundruczóval ellentétben Török nem egy ismert név a nemzetközi filmvilág élvonalában. A második világháborús téma pedig kétélű fegyver, mert nagyon sok ország nevez hasonlót.

Hol voltak a nagyszüleink, amikor a zsidókat elvitték?
Az 1945 a magyar társadalmat próbálja szembenézésre késztetni a második világháborúban elkövetett bűneivel. A fojtott atmoszférájú, tablóképszerű, szikár stílusú film alattomosan beszivárog a bőrünk alá, és a végefőcím után tovább kísért. Olvassa el kritikánkat!

Jupiter holdja

Rendezte: Mundruczó Kornél (eddig egyszer, 2014-ben nevezte Magyarország, a Fehér Isten-nel)

Világpremier: Cannes, versenyprogram, 2017. május

Magyar bemutató: 2017. június 8.

Hazai nézőszám eddig: 10 723

Balsai Móni a Jupiter holdja című filmbenForrás: InterCom

Nemzetközi forgalmazás: Amerikai forgalmazóról még nem tudunk, de nagyon valószínű, hogy lesz. Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában novembertől vetítik a mozik, az Oscar szempontjából a második legfontosabb piacnak számító Nagy Britanniában pedig a legjelentősebb művészfilm-forgalmazó, a Curzon csapott le rá és az Oscar-szezon közepére, január elejére tűzte ki a brit premiert.

Mellette szól: Will Smith imádta; a cannes-i zsűri legnagyobb sztárja csalódott volt, hogy kisebbségben maradt és nem juttattak díjat Mundruczó filmjének, ráadásul nem is a látványos akciójeleneteket és a profi látványt emelte ki, hanem a film spiritualitását.

Elképzelhető, hogy sok más amerikai Akadémia-szavazó is így gondolkodna, ráadásul Mundruczó épp egy menő, feltörekvő rendezőnek számít Hollywoodban, aki Bradley Cooperrel forgat és rengeteg megkeresést kap a stúdióktól. 

Ellene szól: Cannes-ban megosztó volt és díjat sem nyert; a külföldi kritikusok kevésbé kedvelték, mint a magyarok és sokan a szemére vetették, hogy az erős képi világ elnyomja a sztorit és a mondanivalót. 

Mundruczó Kornél a 2017-es cannes-i filmfesztiválonForrás: AFP/Anne-Christine Poujoulat

 

Olyat mutattak a magyarok, amitől megdöbben a világ
A Jupiter holdja olyan lélegzetelállító snittekkel van tele, hogy tátva maradt a szánk. Egészen különleges elegy Mundruczó Kornél új filmje: akciófilmekbe illő vizuális megoldásokkal emel költői, már-már vallásos szintre egy emberi történetet. Olvassa el a kritikákat!

Fantasztikus teljesítmény, hogy egyáltalán három ennyire erős film között kell választani és mindhárom maradéktalanul érdemes az Akadémia szavazóinak figyelmére. Mégis, Enyedi Ildikó filmjével kapcsolatban látunk a legnagyobb esélyt egy újabb magyar Oscar-jelölésre, egyrészt a film minősége, nézőkre gyakorolt hatása és egyedisége, másrészt pedig eddigi nemzetközi diadalútja miatt.

Tévedés azt hinni, hogy az Amerikai Filmakadémia csak történelmi filmekre vagy divatos politikai témákra kíváncsi Kelet-Európából. Jelenleg sokkal fontosabb az Oscarról szavazó testületnek, hogy modern, befogadó és a sokszínűségre ügyelő szervezetnek tűnjön, ezért évek óta nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy növeljék a szavazók között a nők, a színes bőrűek és a külföldi művészek számát.

Barry Jenkins rendező a Holdfényért nyert Oscar-díjjal a kezébenForrás: AFP/2017 Getty Images/Kevin Winter

Ez a törekvés hozhatta például az idén a Holdfény sokkoló meglepetés-győzelmét a fő kategóriában. Márpedig egy olyan Akadémiának, amely fődíjat ad a Holdfény-nek és a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában jelöli a Toni Erdmann-t,  a Dogtooth-t vagy A kígyó ölelésé-t, indokolt lehet egy olyan filmet indítani, amivel szerelembe lehet esni, és ami kitűnik a tömegből. Szerintünk az idén ez a film a Testről és lélekről.

A magyar nevezésről határozó testület várhatóan szeptember elején hozza meg a döntését.