A Viszkist vagy a Budapest Noirt várjuk jobban?

És egy friss. Itt a rablásairól készült film forgatásán, a filmben az őt alakító Szalay Bencével pózolnak, egy korabeli rendőrautó előtt.

Lassan véget ér a pangó nyári szezon, ősztől jobbnál jobb filmek árasztják el a mozikat, köztük több magyar is, aminek minden esélye megvan, hogy a Kincsem után megint tömegével csavarja el a nézők fejét. Antal Nimród a Viszkis életét játssza újra egy kőkemény thrillerben, a Budapest Noir a főváros macskaköveire képzeli a magyar Humphrey Bogartot, egy roma permetezőpilóta pedig kilövi magát az űrbe, hogy legnagyobb vígjátékunk, A tanú nyomdokába lépjen. A hazai rajzfilmesek megmutatják, hogy ők is tudnak olyat, mint a Disney, a magyar Woody Allen csípős szatírában mutatkozik be, Mészáros Márta pedig megtalálja a színésznőt, aki Isabelle Huppert helyett fog elkápráztatni minket. Összeszedtük, miért lesz érdemes magyar filmeket nézni az idén.

A Viszkis

Mozibemutató: november 23.

A Kincsem és a Pappa pia után a kasszarabló jéghokisról szóló film robbanthat kasszát, de ennél fontosabb, hogy az elmúlt években hollywoodi bérmunkákat forgató Antal Nimród újra annak a zseninek mutassa magát, mint a Kontroll idején. Hogy úgy tartson tükröt a bankrablóból Robin Hoodot faragó média és a rendőrökből hülyét csináló Viszkis elé, és úgy üldözzék a káeurópai motorokat a Borároson, és úgy rúgjon szíven minket a rendszerváltás utáni abszurd, hogy azt érezzük, igen, kicsit savanyú ez és piszkos, de legalább Antal Nimród tudja, milyen volt az életünk – meg persze a Viszkisé.

Budapest Noir

Mozibemutató: november 2.

Gárdos Éva vállát sem nyomja kisebb felelősség: neki egy sikerkönyvet, méghozzá egy körülrajongott sikerkönyvet kell úgy a vászonra álmodnia, hogy megszülessen az a nagy magyar noir, aminek még Karády Katalinnal és Jávor Pállal kellett volna, de ha már ennyit késett, legalább fagyosabbak lehetnek a sikátorok, izmosabbak a pofonok, és tömörebb a cigarettafüst, amit szét kell vágni, hogy Gordon Zsigmond, az elnyűtt újságíró fényt derítsen a brutális lánygyilkos kilétére.

Dobó Kata és Kolovratnik Krisztián a Budapest Noir című filmben Forrás: Big Bang Media

Az előzetesbe beleszerettünk, mert elhittük neki, hogy ködös akciók, szikár dráma és elegáns erotika vár ránk a pesti flaszteren, a film láttán pedig azt szeretnénk elképzelni, hogy Kolovratnik Krisztián ballonkabátjába bújva két órára mi lettünk a magyar Humphrey Bogart.

Lajkó – Cigány az űrben

Mozibemutató: december 14.

Ha új Star Wars kerül a mozikba, egy jóérzésű filmbolond a Star Wars-ra vált aznap jegyet, de én december 14-én mindjárt kettőt is veszek, és nem Az utolsó Jedik-re, mert már most éget a kíváncsiság, hogy ez a fekete humorral tapétázott szatíra mennyire tudja megközelíteni A tanú zsenialitását.

Keresztes Tamás a Lajkó – cigány az űrben című filmben Forrás: Vertigo Media

A Lajkó – Cigány az űrben alternatív valóságában nem Gagarin, hanem egy roma permetezőpilóta jut fel elsőként a világűrbe, és innentől kezdve elszabadul az őrület, sokkolnak a képtelen fordulatok, tort ül az abszurd humor, mi pedig csak rágjuk az Algoflexet, hogy ne fájjon úgy az oldalunk a véget nem érő nevetéstől. Legalábbis így képzeljük egy ideális világban a szovjet űrversenyt és a magyar szocializmust kifigurázó film premierjét.

Aurora Borealis – Északi fény

Mozibemutató: október 19.

Nehéz téma, nagy rendező. Mészáros Mártát még mindig az izgatja, hogyan szövik át életünket a hazugaságok, a két generáción átívelő történetben ezúttal a történelem vakfoltjairól, és a II. világháború alatt és után megerőszakolt magyar nőkről mesél. A Swing után újra közös filmben játszik a két Törőcsik, ráadásul Franciska most a fiatal Marit alakítja, de Tóth Ildikónak és a Volver-ben már Almodóvarral is dolgozott Antonio de la Torrének is fontos szerep jut.

Törőcsik Franciska az Aurora Borealis című filmben Forrás: Origo

Vérbeli színészfilmet várunk tehát, nagy érzelmekkel, szemekben lappangó titkokkal, és olyan megrázó alakításokkal, hogy ne sajnáljuk, hogy Isabelle Huppert inkább az Elle-t forgatta le Paul Verhoevennel az Aurora Borealis helyett.

Hetedik alabárdos

Mozibemutató: szeptember 21.

Sárközi-Nagy Ilona és Nagy Ervin a Hetedik alabárdos című filmben Forrás: Skyfilm Production

A magyar színházi életben annyi a konfliktus, olyan sok mindenen lehet sírni, és még többön nevetni, hogy nem értem, miért csak egy szál szappanopera (Csak színház és más semmi) foglalkozott vele az elmúlt években. Persze, nem kell a moziban is ezt bolygatni, és belterjesnek sem akarnak tűnni a filmesek, de épp itt volt már az ideje, hogy valaki bekukkantson a színfalak mögé, és egy jó kedélyű vígjátékban leplezze le az ott zajló bohózatot.

Bánki Gergely és Sárközi-Nagy Ilona a Hetedik alabárdos című filmben Forrás: Skyfilm Production

Pláne, ha ezt úgy teszi, hogy a producere (Herendi Gábor) rögtön elnevezi a magyar Woody Allennek. Ha csak részben kiérdemli ezt a titulust Vékes Csaba, mi már boldogok leszünk – minden poén és kikacsintás Nagy Ervintől, Bánki Gergelytől, Bezerédi Zoltántól és Ujlaki Dénestől olyan lesz, mint a hetedik visszataps a nagy ováció után.

Ultra

Mozibemutató: szeptember 21.

Az HBO már bemutatta, de érdemes moziban megnézni ezt az őszinte és nyers futófilmet, hiszen Simonyi Balázs és operatőrei szélesvászonra komponálták a görög westerntájat, amiben eltörpülnek a Sparthatlanon másfél napon és 250 km-en keresztül szenvedő, elméjük épségét is megkérdőjelező futók, és hirtelen meglátjuk az embert, ahogy időtlen küzdelmét vívja a természettel és a saját korlátaival.

Simonyi Balázs az Ultra című dokumentumfilmjében Forrás: Mozinet

Izzasztó, de felemelő élménnyel szolgál a versenyen maga is elinduló Simonyi dokumentumfilmje, amire érdemes sportcipőben beülni, mert hazafele már biztos, hogy futva megyünk utána, olyan nagy kedvet csinál a sportoláshoz.

Bartók

Mozibemutató: szeptember 14.

Bartók Béla munkásságáról minden fontosat leírtak már, életéről mégsem készítik tucatszámra a filmeket. Ezt a hiányt pótolja Sipos József egyórás dokumentumfilmje, amelyben Bartók Béla 92 éves fia, Bartók Péter mesél az édesapjáról, és arról, milyen viszony fűzte feleségéhez, fiához, szerelmeihez, és hogyan dolgozta fel a törést, amit az emigráció okozott az életében.

A legendás zeneszerző levelei, visszaemlékezései, gondolatai Rudolf Péter hangján szólalnak meg, magánélete viszont az őt legjobban ismerő fiú hangján bontakozik ki előttünk, hogy egy kicsit mögé lássunk a névnek, amit az utcatáblák és a tananyagok annyira elkoptattak, hogy eszünkbe se jut, Bartók Béla is ugyanolyan érző és gondolkodó ember volt, mint mi – még ha nem is egészen hétköznapi.

Salamon király kalandjai

Mozibemutató: szeptember 28.

Úgy tűnik, felpörgött a magyar rajzfilm-gyártás, a varázslatos Lengemesék és a bájosnak tűnő Egy kupac kufli után már a harmadik egész estés animációt mutatják be a mozik. A Salamon király kalandjai olyasminak tűnik, mint amit a Disney csinált a kilencvenes években, kérdés, hogy mennyire lesznek vevők rá az elmúlt években a pörgős és kikacsintós animációs filmeken szocializálódott gyerekek.

Mindig élvezetes hagyományos rajztechnikával készült filmet nézni, és ha a Salamon király kalandjai képes egy sajátos világot kialakítani magának, akkor gond nélkül elszórakozunk ezeken az aranyosan elrajzolt, fura figurákon másfél óráig.