Háborús bűnösök, babonás színész és kékhajú punkdíva a Berlinale-gálán

Vágólapra másolva!
"Na neee. Hát erre senki nem számított" - suttogta mellettem dermedt tekintettel a cingár német újságíró abban a pillanatban, amikor Charlotte Rampling zsűrielnök bejelentette az 56. Berlinale legjobb filmjét. "Grabavicska" - mondta mosolyogva Rampling, és a Grbavica című bosnyák drámát értette ezalatt. A Potsdamer Platzon még az örökké vészjóslóan károgó dagadt varjak is elhallgattak.
Vágólapra másolva!

"Meglepetésgyőzelem"

Ezzel a címmel jelent meg vasárnap reggel a Die Zeit cikke a berlini díjkiosztóról. Bár az elsőfilmes Jasmila Zbanic darabja a balkáni háborúban megerőszakolt bosnyák nőkről sokakat megrázott, mégsem számított biztos befutónak. A meglepett rendezőnő hamar összeszedte magát: kihasználta az alkalmat, és köszönőbeszédében felhívta a világ figyelmét arra, hogy a több mint húszezer bosnyák nő megerőszakolását megszervező Radovan Karadzsics és Ratko Mladics még ma is szabadlábon éli az életét "valahol Európában".

A fődíjas film komor témája ellenére a berlini gála meglepően laza, családias hangulatban zajlott le. Az estet Nina Hagen, a koros punkdíva nyitotta meg: kék parókája alól huszas-harmincas évekbeli slágereket dörmögött a mikrofonba. Hagen jellegzetes grimaszai után megjelent a gála házigazdája: Heino Ferch, a német Bruce Willis, aki kisebb-nagyobb sikerrel próbált egyszerre németül és angolul beszélni. "10 nap, 400-valahány film, 56 ország" - sorolta büszkén a Berlinale statisztikáit.

Egy szem Benigni

Dieter Kosslick fesztiváligazgató egész este színpadon téblábolt, zavart mosollyal terelgette a nyerteseket a fotósok irányába. "Ezerszer elmondtam nekik, mi a menetrend, de úgy látszik, nem értették meg" - magyarázta lemondóan legyingetve, de azért nem tűnt annyira letörtnek. Kosslick a gála végén magához ragadta a mikrofont és külön megköszönte Roberto Benigninek és feleségének, Nicoletta Braschinek, hogy erre a 45 percre átugrottak Berlinbe, és ezzel is emelték a díjátadó fényét (George Clooney, Meryl Streep, Natalie Portman és a többi sztárvendég közül senki sem vett részt a szombat esti zárógálán).

Forrás: EPA
Roberto Benigni és Nicoletta Braschi a díjátadón

De ekkor már mindenki a színpadon tolongott: díjazottak és zsűritagok álltak összeölelkezve a tapsoló nézők előtt. A vastagajkú Nina Hagen a pengeajkú Charlotte Rampling mellett állva csapott bele egy utolsó dalba. "Ein kleines bisschen Glück" - énekelte vad, öblös hangján, megérintve mind az 1700 vendég szívét-lelkét.

Szabadság

A gálát követő sajtótájékoztatóra igyekezve a külföldi és német tudósítók is a fődíjat tárgyalták. Az eredmény megosztotta az újságírókat: a Grbavica helyett a kritikusok leginkább Michael Winterbottom dokumentumízű Guantanamo-moziját tartották esélyesnek, és voltak, akik szerint az iráni Panahi filmje a férfiruhát öltő focidrukker lányokról érdemelt volna Arany Medvét. Azért mindketten díjat kaptak ezen az estén: Winterbottom lett a legjobb rendező, Panahi pedig a zsűri nagydíját vihette haza a dán Pernille Fischer Christensennel (En Soap) megosztva.

Forrás: EPA
A nyertesek: Jafar Panahi, Moritz Bleibtreu, Sandra Hüller, Jürgen Vogel, Peter Kam és Jasmila Zbanic

A német riporterek számára a legnagyobb meglepetés persze nem is a bosnyák film sikere volt, hanem az a rengeteg díj, amit a hazai filmesek vihettek haza. A legjobb színész (Moritz Bleibtreu), a legjobb színésznő (Sandra Hüller), és a legnagyobb művészi teljesítmény (Jürgen Vogel) díját is németek kapták a nemzetközi zsűritől. A sajtótájékoztatón Vogel és Bleibtreu is hangsúlyozták, mennyire szabad a német film: ma gyakorlatilag bárki, bármiről készíthet "bátor filmet" Németországban, és "nincs szükség hatalmas pénzekre ahhoz, hogy valaki filmezni kezdjen".

A titokzatos Kártyás Ember

A berlini filmfesztivál idei gálája abban különbözött minden eddigitől, hogy a szervezők az Oscar-díjakhoz hasonlóan a végsőkig feszítették a húrt és titokban (wie bitte?) tartották az eredményeket. Hisszük-nem hisszük, hogy a nyerteseket az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartotta Kosslick fesztiváligazgató, ők mindenesetre megdöbbenve és hitetlenkedve nyargaltak fel a Berlinale-palota színpadára a díjakért.

"Kész vagyok, teljesen kész vagyok" - ismételgette Ezüst Medvéjét szorongatva Moritz Bleibtreu, a német Elemi részecskék főszereplője. Bleibtreu később a sajtótájékoztatón megosztotta velünk, hogy mégis volt valaki, aki megsúgta neki az eredményt, már egy héttel ezelőtt. Az ember, akit csak úgy emlegetnek: a Kártyás Ember.

Forrás: [origo]Forrás: EPA
A Kártyás EmberMoritz Bleibtreu

"Te tudtad, te tudtad!" - mutogatott a színész a baseballsapkás, sötétbőrű újságíróra, aki a negyedik sorból vigyorgott vissza rá. "Nézzék csak meg, ez az ember odajött hozzám a bemutató után és a kezembe nyomta a névjegykártyáját. Láttam, hogy ráfirkált valamit, de zsebrevágtam, azt hittem, a telefonszáma. Otthon elővettem és akkor olvastam csak el: "Moritz, ne aggódj, te nyered az Ezüst Medvét". Nem mertem kidobni, babonából, tudják. És tessék. A Kártyás Embernek igaza lett."

Az [origo] filmklub tudósítója később lecsapott a jövendőmondóra és kiderítette, hogy az eritreai Mahari Seghid az African Refugees News munkatársa. Seghid "100 százalékig" biztos volt benne, hogy Bleibtreu lesz a befutó, mert "rengetegett fejlődött az utóbbi évek alatt". Kaptam én is egy kártyát tőle, de nekem nem írt rá semmit: "Akinek ilyen mosolya van, nincs szüksége a jóslataimra" - magyarázta. Remek.

Ma tudtuk meg Berlinben...

- Moritz Bleibtreu 15 sms-t kapott azután, hogy átvette a legjobb férfiszínésznek járó Ezüst Medvét - az egyiket édesanyja, Monica Bleibtreu színésznő küldte.

- Jasmila Zbanic, az aranymedvés Grbavica rendezőnője saját bevallása szerint csak azért nem izgult a díjkiosztón, mert végig azt hitte, álmodik.

- A hongkongi Peter Kam, aki az Isabella című filmért elnyerte a legjobb filmzene díját, Bartók Bélától és Igor Sztravinszkijtől tanult a legtöbbet.

- Hiába nyerte el a néma testőrről szóló spanyol film, az El Custodio a filmes nyelv megújításáért járó Alfred Bauer-díjat, a gála utáni sajtótájékoztatón egyetlen újságíró sem tett fel kérdést Rodrigo Moreno rendezőnek.

- A Gwyneth Paltrow-ra emlékeztető Sandra Hüller, a Berlinale legjobb színésznője, eddig csak színházban játszott; a Requiem volt élete első filmje.

- Pernille Fischer Christensen, a két medvével is jutalmazott En Soap rendezőnője a sajtónak bejelentette: "szegény vagyok, minden pénzem elment erre a filmre. A díjjal járó pénzt most arra költöm majd, hogy leüljek és megírjam a következő filmemet."

- Dieter Kosslick a gálán elmesélte, hogy az idei fesztivál nagy újítása volt a Berlinale gyermekmegőrzője, amit végül szinte senki nem használt.

- David Dencik, az En Soap transzszexuális kurvája úgy mondott igent a közös munkára a rendezőnek, Pernille Fischer Christensennek, hogy nem is tudta, mi lesz a szerepe a filmben.

- Az [origo] filmklub riporternője azt álmodta a múlt éjjel, hogy George Clooney-val egy tanteremben röpdolgozatokról beszélgetnek - magyarul.



Mesterházy Lili
Berlin, Németország

+ + +

Az [origo] filmklub stábjának értékelése a versenyben és az egyéb szekciókban szereplő filmekről: (*: rettenetes, *****:kihagyhatatlan, X: nem látta)

o

Bujdosó Bori

Mesterházy Lili

Varga Ferenc

Versenyfilmek

o

o

o

Snow Cake

***

X

****

Elemi részecskék

***

X

****

Syriana

****

X

****

The Science of Sleep

*****

X

*****

Candy

**

**

***

Grbavica

X

***

**

A Prairie Home Companion

*

**

**

El Custodio

*

X

X

The Road to Guantanamo

****

X

*****

Isabelle

X

X

***

L'Ivresse du Pouvoir

X

**

*

Find Me Guilty

**

**

**

Capote

****

***

***

Offside

X

*****

X

Egyéb bemutatókooo

V for Vendetta

***

****

***

The New World

X

****

****

Stay

X

***

****

Lie With Me

X

X

**

Brothers of the Head

***

X

****

All Over Me

X

X

****

Fucking Amal

****

*****

*****

Digging For Belladonna

***

X

**

Drawing Restraint 9

X

****

X