Csányi Sándor a legteljesebb titokban csajozik

A Poligamy című romantikus vígjáték forgatásán ugyan nem hallgathattunk bele a dialógusokba és nem kérdezhettünk a film sztorijáról, viszont elámultunk Péterfy Bori furcsa frizuráján, csodáltuk az elsőfilmes rendező, Orosz Dénes lankadatlan energiáját és ráérősen beszélgettünk a főszerepet játszó Csányi Sándorral. Ő nyilvánvalóan annyira jól érzi magát ezen a forgatáson, hogy az információhiány ellenére hajlamosak vagyunk elhinni: a Poligamy klassz kis film lesz.

Csányi Sándor | Fotó: Hektor

A forgatási helyszínt némi kóválygás után találjuk meg a szellemházszerű Anker-palotában. Az akció egy belső szobában zajlik, amely a főhős pszichológusát játszó Péterfy Bori rendelőjeként funkcionál. Megérkezik a felspannolt Csányi Sándor, leveti magát a kanapéra, és magyaráz, de fotósom és én csak a tátogást látjuk odakint a monitoron, a hangot csak azok a kiválasztottak hallhatják, akiknek fejhallgató is jut. A rendező óhaja értelmében nekünk pedig nem jut: nem szeretné, ha az elkapott dialógusrészletekből netán kiderülne számunkra, hogy mi a sztoriban a csavar, amit elképzelése szerint leghamarabb a film előzeteséből lehet majd megsejteni.

Péterfy Bori azért segít, amennyit szabad neki: "Sanyi figurájának mindenféle problémái vannak a nőkkel, amiket velem oszt meg. De én unalmas embernek tartom ezt a pasit, igazából nem akarok vele foglalkozni. Aztán történik vele valami, ami felkelti az érdeklődésemet." Természetesen a valami éppen az a már sokszor emlegetett titokzatos fordulat, amelynek révén Csányi figurája minden nőt megkaphat. Ma csak Péterfy és Csányi közös jeleneteit veszik, de a pszichológusnak sokakkal kell osztoznia a hirtelen nőfalóvá vált pasin. Péterfy nem bánja, hogy csak négy napot forgat a filmben, ahogy azt sem, hogy itt nem a Krétakörben megszokott improvizálós munka folyik: "Nagyon különböző filmezések vannak. Faur Annával a Lányok-ban például végig improvizáltunk, azt nagyon élveztem, itt kötött szöveg van, ez meg pont ezért érdekes. Mindenből sokat lehet tanulni. Nekem, aki több improvizatív dologban is dolgoztam, az a nehezebb, hogy a kötött dolgokat is meg kell csinálni."

Péterfy Borinak pszichológushajat csináltak | Fotó: Hektor | Még több kép

Orosz Dénes rendezőt arról kérdezem, hogy milyen meglepetéseket és nem várt nehézségeket tartogatott számára első nagyjátékfilmje. Elmondja, hogy "folyamatos meglepetés a forgatás, de sokat próbáltunk és nagyon örülök neki, hogy itt már nem a lényeget kell keresgélni, hanem csak cizellálni. Nehézséget inkább a szigorú napi terv betartása jelent, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy harminc nap alatt végezzünk a forgatással. Azt hittem, hogy fáradtabb leszek, de eléggé jól bírom. Mindig van egy jelenet, ami iszonyatosan bepörget, és onnantól kezdve le sem állok." Kérdésemre, hogy előzetes elképzeléseinek megfelelően formálódik-e a film, lelkesen feleli, hogy "az ember elképzel valamit, amivel meg lenne elégedve, de aztán az a kellemes meglepetés éri, hogy annál még sokkal élettelibb dolgok születnek."

A pszichológus rendelője | Fotó: Hektor | Nézz még képeket a forgatásról!

A filmben saját bevallása szerint lúzer srácot alakító Csányi Sándort szerencsére nem zavarja, hogy lefoglaljuk az ebédszünetét, és a sztorit leszámítva mindenről szívesen beszél.

- A forgatás előtt mesélted, hogy a Poligamy főhőse más jellegű figura lesz, mint akiket eddig játszottál. Hogyan alakul? Olyan, amilyennek elképzelted?

- Ez egy furcsa állapot most, már nem tudom, hogy milyen ez az ember. Az a menetrend, hogy felkelek reggel négykor, elkezdek dolgozni, este nyolcra hazaérek, és lefekszem aludni. Összefüggő massza az egész. Nagyon alapos volt a felkészülés, sokat próbáltunk és a forgatást megelőző egy hónapban minden este ezen a figurán gondolkodtam, de most, hogy itt vagyunk, már semmire nem emlékszem abból, amivel idáig foglalkoztunk. Ilyenkor már nem lehet megítélni, hogy az ember jó, közepes vagy borzalmas. Nem is gondolkodom ezen, ha Dini azt mondja, hogy jó, akkor jó. De ez a megfelelő állapot egyébként. Az első három nap nagyon rákészül az ember minden egyes snittre, és általában azok sikerülnek a legbénábban. Az a jó, amikor az ember csak úgy létezik a filmben, nem veszi észre, hogy van kamera, minden egyes plusz rápakolás csak árt.

Csányi Sándor az Anker-palota előtt | Fotó: Hektor | Még több kép

- Minden forgatáson így elveszel?

- Igen. A Kontroll forgatásáról például csomószor kérdeznek, de nem tudom, hogy milyen volt, alig emlékszem. De ez egy fantasztikus állapot. Nincsen külvilág, nincsenek befizetendő számlák, nincsen semmi más, amivel foglalkozni kéne, csak ez a teljesen kitalált világ van, és abban vagy. Olyasmi, mint amikor a heroinisták belövik magukat, vagy mint amikor az extrém sportolók agyát teljesen elönti az adrenalin. Ez egy egészen mámorító állapot, amikor nem kell saját magadnak lenni.

- Mondtad, hogy nehezen ítéled meg a saját alakításodat. Vissza szoktad nézni magadat?

- Nem, soha, mert akkor elkezdeném rendezni magamat. Én nem azt látom, amit a néző látni fog, hanem csupa olyan dolgot, amivel fölösleges foglalkozni, például, hogy jól áll-e nekem ez az ing vagy milyen arcot vágok. Miközben az lenne a dolgom, hogy a szituációval foglalkozzak. Hogy hogyan nézek ki, vagy hogyan színészkedek, azzal nem dolgom foglalkozni. Amikor a bemutatón megnézem magam, akkor is csak azt látom, hogy nem felelek meg az elvárásaimnak, de nem az a valóság, amit én látok ilyenkor.

- Később rájössz, hogy mégis jó voltál, vagy mindig rossznak látod magad?

- Nem nagyon szoktam később sem jónak látni magam. A Kontroll-t már sokszor megnéztem, abban most azt látom, hogy akkor még egyáltalán nem tudtam beszélni. Meg azt, hogy úristen, de fiatal voltam akkor, és mennyi minden történt azóta.

Csányi Sándort sminkelik | Fotó: Hektor | Nézz még képeket a forgatásról!

- Orosz Dénes milyennek bizonyult a közös munka során? Benne van az elsőfilmes lendület?

- Szuper csávó, komolyan. Meglepő, hogy első filmesként folyamatosan irányítani tudja az embereket. Rend és fegyelem van, tudja, hogy mit akar, és pontosan tudja, hogy mikor mit kell mondani. Szerintem a rendezés legnehezebb része az, hogy mit lehet csinálni a színésszel, ha görcsöl, ha elakad valahol. Neki iszonyatosan jó érzéke van ehhez.

- Hogy érzed most, milyen hangulata lesz a filmnek?

- Én már hallottam hozzá zenéket, Dini nagyon finom jazzes-szvinges világot talált ki. Az a világosítócsapatunk, akik Koltai Lajossal és Pados Gyulával szoktak dolgozni. Tegnap volt egy jelenet, ahol Péterfy Bori ült egy székben egy redőnyös ablak előtt. A világosító, Marton József addig matatott, amíg Bori vállán meg nem jelent egy fénycsík, és ahogy mozgott, elment a melléig, aztán vissza, gyönyörű volt.

- A romantikus komédia műfajához nem feltétlenül ezeket a képi és zenei finomságokat asszociálja az ember.

- Szerintem ez inkább romantikus lesz, mint komédia. Van egyfajta humora, de nem térdcsapkodós-röhögős, annál jóval finomabb.

 

Mivel a film stábja nem hajlandó beszélni a Poligamy sztorijáról, fotósommal együtt kénytelenek voltunk saját fantáziánkra hagyatkozni.

Tipp #1: Csányi Sándor eszméletlenül sok nővel lefekszik, hogy a végén rájöjjön, igazából a saját neméhez vonzódik. Összejön a legjobb barátját alakító Mészáros Bélával, és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Tipp #2: A Csányi Sándor barátnőjét alakító Tompos Kátya áll a rengeteg nő feltűnésének hátterében. A terhes lány látja, hogy párja még nem érett meg az apaszerepre, ezért megszervezi, hogy a pasi kitombolhassa magát. A végén Csányi visszatér Tomposhoz, és boldogan élnek, míg meg nem halnak

Tipp #3: Valójában az összes többi nő Tompos Kátya (ő álcázza magát, vagy Csányi hallucinál). A végén Csányi rájön, hogy úgyis minden nőben Tompost látja, és boldogan élnek, míg meg nem halnak

 

----

Hálás köszönet Hektornak a fotókért és az ötletelésért.