Forray R. Katalin válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

Magam is tanítok olyan osztályban, ahol a tanulók jelentős száma cigány. Nem szegényekről, elmaradottakról van szó. Olyan technikai eszközökkel vannak ellátva, amelyek megszerzésére nekem jó ideig nem is lenne módom. Nem fogyatékosok, sőt nagyon jól tudnak gondolkodni, és mégis minden erejükkel tiltakoznak minden tanítás és kultúra ellen. Érthetőbben: középiskolás, és jellemzően szorozni sem tud, nem is akar. Mi lehet a megoldás az ilyen csoportokkal? A tizennyolc éves korig kötelezővé tett oktatás sem segítség ebben. (Zoltán 49)

A kérdés az oktatási rendszer hiányosságaira irányul. Hogyan lehetséges, hogy bárki a közoktatás nyolc éve alatt nem tesz szert alapvető készségekre, kompetenciákra? Az alapokat kellene újragondolni - az oktatáspolitikának és az általános iskolák minden egyes pedagógusának! A konkrét kérdésre válaszolva talán a tanodai programok segítenek. Nem hiszem, hogy az érintettek nem akarnának tanulni - akkor miért mentek középiskolába? A tanulás nehéz dolog, pláne ha valamit az alapoknál kell újra kezdeni. Ilyen esetekben szerintem csak a személyre szabott külön foglalkozással lehet eredményre jutni. Jó lenne, ha az iskolában lenne olyan pedagógus vagy nem pedagógus segítő - akár a szülők, akár a velük jó kapcsolatban álló tanítók, tanárok között - aki a feltárt konkrét hiányosságok leküzdésében kisebb csoportoknak támogatást adna.

Miért nem lehet találni már Magyarország területén kézműves cigányokat? (Csata Barna)

A kézművesség tág fogalom. Ha például a kosárfonást is beleérti, javaslom az Orbánságot, például Alsószentmártont felkeresni.

1. Miért nem nézik jó szemmel az egymás közti házasságot? (Úgy értem, a különböző cigány csoportok között)

Minden cigány, roma csoportnak saját hagyományai, közösségi kulturális örökségei, saját "büszkeségei" vannak. Csak párhuzamokkal tudom ezt röviden magyarázni. Régen a katolikusok és a reformátusok házasodását sem "nézték jó szemmel", ma sem biztos, hogy minden nem cigány család is örömmel fogadja, ha mondjuk óvónő lánya egy alkalmi munkást választ párul, vagy egy nem cigány fiú egy roma családba házasodik be. A magyar társadalomban - beleértve a cigány, roma közösségeket is - kasztrendszer nincsen ugyan, de vannak olyan kulturális és gazdasági határok, amelyeket nehéz leküzdeni. A cigányságon belül is vannak ilyen határok, amelyeket át lehet hágni ugyan, de nem örülnek/örülünk a szabálytalan viselkedésnek.

2. "...6-7 éves lányok már tudnak főzni..."- ezt mondta a Professzor Asszony. Hogyhogy ilyen hamar? Miért nem a szülők főznek? Vagy ez arra utal, hogy a cigányok korán érnek? (Norszyka)

A "korán érést" a köznyelvben általában a biológiai fogalmakkal azonosítják. Ebben az értelemben biztos, hogy nem igaz a megállapítás. Sőt valószínűleg az ellenkezője érvényes: minden vonatkozó kutatásból az derül ki, hogy a testi fejlődés gyorsulása (akceleráció) a jobb életkörülményekkel van összefüggésben. Kulturális-társadalmi összefüggésekről van szó, hogy a testileg érett lányt vagy fiút a közösség mikor tekinti család alapítására is felkészültnek. A teljes magyar társadalomban a két szakasz között még sok évnek kell eltelnie. A hagyományokhoz ragaszkodó kultúrákban a testi és a szociális érettség között nincs szükség további szocializációra. A lányokat (és persze a fiúkat is) kisgyermekkoruktól kezdve családi szerepekre nevelik, szocializálják - adott esetben arra, hogy a családanya - akár időleges - távolléte esetén is betöltse az asszonyok szerepét, ahol tudja. Például megtanulja ellátni a családot ennivalóval.

Miért van az hogy a cigány gyerekek meg a szüleik lakás nélküli helyzetben vannak? Ennek mi az oka?
Miért gyermekcentrikusak a cigányok?
Ha nem szabad egyedül hagyni egy cigány gyereket, akkor a suliban miért van egyedül a szünetekben?
Miért biztos abban, hogy egy cigány lányt meg fognak erőszakolni? (Cseke Lázár)

Az első kérdésre nem tudok válaszolni. Miért van hajléktalanság országunkban? Miért élnek sok ezren nyomorban és nyomor alatti szinten? Mindenfélét gondolhat erről az ember, köztük én is, de a választ és a megoldást én nem tudom megadni.

A gyermek-centrikussággal kapcsolatban tán a hagyományokra, a tradicionalitásra lehetne hivatkozni. Dehát a gyerekek kedvesek, aranyosak, a mi utódjaink, jó őket nézni, velük játszani, énekelni, táncolni, gyönyörködni bennük, megtanítani őket arra, amit tudunk. Magyarországon a fiatalok európai összehasonlításban is gyermek-centrikusak, ebben hasonlít a magyar társadalom a cigány közösségekre, Hogy miért nem vállal több gyermeket? Ez megint csak messze túlmutat az én kompetenciámon.

Ha a suliban a szünetekben egyedül vannak a cigány gyerekek, azért talán éppen az iskola, a pedagógusok a felelősek. A család - ha szeretne is - nem mehet be az iskolába, hogy kivívja, ne szigeteljék el gyermeküket, beszélgessenek, játsszanak vele!

Sok cigány család - okkal vagy ok nélkül - tart attól, ha a kislány egyedül kimegy az utcára, akkor baj éri. Ha megkérdezzük, milyen "bajtól" tartanak, akkor végső esetben a kérdésre ezt a választ kapja a kérdező.

Mi a különbség a roma és a nem roma között? (Lakatos Gusztáv)

Ez túlságosan általános kérdés. Válaszadásra a roma és nem roma meghatározás közötti különbséget arra redukálom, hogy emberi minőségben van-e különbség e két csoport között: természetesen semmi különbség nincsen, ebben az értelemben egyformák és egyenrangúak vagyunk. Ezen túl mindenki tartozhat és tartozik különböző közösségekhez, lehet roma és nem roma, nő és férfi, valamely vallási vagy más közösség tagja, tanuló egy iskolában vagy a másikban, magyar és európai. Ez személyes döntés kérdése, és minden ember egy sereg csoport, közösség tagja lehet egy személyben, egy időben. Másfelől szeretem és szeretném, ha vannak és lennének különbségek, mert jó az, ha különbözőek vagyunk: csak így lehet beszélgetni, vitatkozni, közös pontokat találni, önmagunkat és egymást gazdagítani. Milyen társadalom lenne az, ahol minden ember egyforma?!

Mi a zenészcigányok, oláhcigányok, és a beáscigányok népességen belüli aránya?

Becslések vannak erről a kérdésről. Háromnegyedre teszik a magyarcigányok (romungrók, zenészek) arányát, 18-20 %-ra az oláhcigányokét, 5-8 %-ra a beásokét.