Budapest legismertebb szellemházai

A régi vágóhíd elhagyott csarnoka. Koppáőny - Gubacsi út

Budapesten számtalan romos, üres épület található, amelyek egykor a főváros életének meghatározó szereplői voltak, vagy torzóként emlékeztetnek egy-egy meghiúsult beruházásra. A romok között kutakodva gyakran bukkantunk párhuzamos történetekre, amelyek nemcsak egy-egy ház, hanem egy város kórtörténetét rajzolják ki. Lakatlan, omladozó csodák Budapest utcáin - ez az igazi velünk élő történelem!

Az egykori Nagyvásártelep csarnoka a IX. kerületben, a Kvassay Jenő úttól délre Fotó: Polyak Attila - Origo

A Nagyvásártelep 1932-ben épült, hogy innen lássák el a főváros boltjait és piacait friss áruval. A telep vasúti, közúti és folyami kapcsolattal is rendelkezett, fénykorában 400 kereskedő dolgozott egyszerre az irodaépülethez kapcsolódó, több mint tízezer négyzetméteres csarnokban. Korábban a Quaestor ezen a területen akarta felépíteni a Duna City nevű lakó- és irodaparkot, de ebből semmi nem valósult meg. A terület azonban az olimpiai tervekben is feltűnik, mint az olimpiai falu helyszíne.

A Millenium Gate torzója a IX. kerületben a Duna-parton, a Haller utca magasságában Fotó: Polyak Attila - Origo

A TriGránit Duna-parti Millenium városközpontjának utolsó eleme lett volna a Millenium Gate irodaház. Az épület alapkövét 2007-ben rakták le, és az akkori tervek szerint 2009-re el is készült volna. Az építkezés azonban leállt, a torzó pedig ott maradt a Duna-parton. A legutóbbi hírek szerint a félkész épületet eladták, és egy magánkórházat fognak kialakítani benne.

Az egykori MTV-székház az V. kerületben, a Szabadság téren Fotó: Polyak Attila - Origo

A hatalmas palota 1907-re épült fel Alpár Ignácz tervei alapján. 1948-ig itt működött a magyar tőzsde, majd a Lenin Intézet és a tudományos egyesületek székháza volt. 1955-ben költözött be a Magyar Televízió, és egészen 2009-ig itt volt a központja, amíg elkészült az új székház. A palotát azonban már 2006-ban eladták egy kanadai befektető cégnek, amely prémiumkategóriás irodaházzá akarja átalakítani. A munkálatok már tavaly elkezdődtek, az első bérlők jövőre költözhetnek be.

A Limo Bár épülete a Belvárosban, a Belgrád rakparton Fotó: Polyak Attila - Origo

Tíz éve indult a csata a közeli meleg bárt, a Capellát is üzemeltető vállalkozó és környékbeli lakók között. A tulajdonos, aki elsőként a Mahart földszinti irodáját szerezte meg az épületben, két emeletet húzott fel, építési engedély nélkül. Ezeket végül nem kellett lebontania, de 2010-ben végrehajtók ürítették ki az ingatlant a tulajdonos hiteltartozása miatt. A házat azonban jelenleg is ki lehet bérelni zártkörű rendezvényekre.

Az egykori evangélikus templom tornya a VIII. kerületben, a Vajda Péter utcában Fotó: Polyak Attila - Origo

Az evangélikus hitközség az 1930-as évek végén kapott meg egy korábbi iskolaépületet, hogy a hívők templommá alakítsák. A vasbeton torony 1932-ben készült el. Az épület 1961-ben egy állami vállalathoz került, az evangélikusok csak a rendszerváltás után kapták vissza az addig raktárnak használt templomot. Az épületet néhány éve lebontották, a torony azonban műemléki védelem alatt áll, így megmaradt az egykori templom egyetlen mementójaként.

A SZOT-szálló torzója a Rózsadombon, a Vérhalom utcában Fotó: Polyak Attila - Origo

A SZOT-üdülő 1971-ben épült, és egészen a '80-as évek végéig fogadta a főként baráti országokból érkező vendégeket. A rendszerváltás után a Globex és a Hunguest vállalkozott a felújításra, az épületet szerkezetig visszabontották. A finanszírozó Postabank csődje azonban maga alá temette a projektet. 2004-ben a Pro Hill Kft. akart luxusapartmanokat kialakítani, de ez a terv is füstbe ment. A legfrissebb hírek szerint Wáberer György venné meg az ingatlant a jelenlegi tulajdonos CIB banktól.

Az egykori lőtér épülete a II. kerületben, a Marczibányi téren Fotó: Polyak Attila - Origo

A lőtér épülete 1885-re készült el, és akkoriban a társasági élet központja is volt. 1951-től a Magyar Szabadságharcos Szövetség, majd a Magyar Honvédelmi Szövetség kapta meg az ingatlant. A Budapesti Polgári Lövész Egyesülethez csak a rendszerváltás után került vissza a lőtér. 1992-ben Fenyő János tervezett ide sport- és szabadidőközpontot, amely az ismert vállalkozó halálával meghiúsult. 1999-ben az önkormányzat visszavásárolta az egykori lőteret, majd eladta Haris Györgynek, aki exkluzív rendezvényközpontot és apartmanhotelt akart építeni. Később ez sem jött össze, az épület azóta is üresen áll.

A Kodály körönd leégett épülete a VI. kerületben Fotó: Polyak Attila - Origo

Az 1885-ben épült ház tetőszerkezete egy éve égett le, a lakók azóta sem költözhettek vissza otthonaikba. A ház tragikus története azonban 15 éve kezdődött, amikor a felújítására szerződést kötött egy befektetővel az önkormányzat. A munkák csak 2008-ban kezdődtek el, és csak a bontásig jutottak, aztán 2009-ben leállt a felújítás. Az eredeti beruházó csődbe ment, a ház sorsa pedig rendezetlen maradt. Tavaly júliusban egy munkás dolgozott a viharban megsérült tető javításán, a munka során felcsapó lángok gyorsan továbbterjedtek, és a teljes szerkezet leégett.

Befejezetlen épüket a Rákóczi út - Szövetség utca sarkán, a VII. kerületben Fotó: Polyak Attila - Origo

A Rákóczi út egyik utolsó beépítetlen foghíjtelkén 2006-ban kezdték építeni az Orient Hotelt. A T alakú telken 97 hotelszobát, 95 apartmant és 113 lakást terveztek. A munka azonban a környékbeli lakók ellenállása miatt leállt, és a félkész épület évek óta üresen áll.

Az üresen álló Postapalota a Széll Kálmán tér fölött, a II. kerületben Fotó: Polyak Attila - Origo

A Posta 1924-ben épült székházában működött az ország első távbeszélőközpontja. A II. világháború alatt az épület súlyos károkat szenvedett, így csak 1947-ben vehették újra használatba. Az épületet 2008-ban a Posta eladta a Wing Zrt-nek, a cég Buda Palota néven exkluzív irodaházzá alakítaná. Eddig azonban nem sok minden történt a palotával, amelynek homlokzatáról januárban fellazult vakolatdarabok hullottak a járdára.

A régi vágóhíd elhagyott csarnoka a IX. kerületben, a Gubacsi úton Fotó: Polyak Attila - Origo

A sertésközvágóhíd melletti csarnokot 1932-ben adták át, hogy kiváltsák a korábbi fabódékat. Az épületben 5000 sertés fért el elkülönített, higiénikus bokszokban, a malacokat pedig beépített mérlegeken lehetett lemérni. A 2000-es évek elején az épületek többségét elbontották a területről, mivel egy óriási irodaparkot terveztek ide. Mára csak ez a csarnok és a víztorony maradt meg, a tervezett beruházásból azonban nem lett semmi, a terület üresen áll.

A Balettintézet épülete az Andrássy úton, az Operaházzal szemben Fotó: Polyak Attila - Origo

A ház 1885-ben épült Lechner Ödön tervei alapján. Eredetileg a MÁV Nyugdíjpénztárának bérháza volt, de az államosítás után a Balettintézet költözött be. A rendszerváltás után az ingatlan a kerületi önkormányzat tulajdonába került, amely 1996-ban eladta. Többszöri tulajdonosváltás után egy portugál cég szerezte meg a palotát, és luxushotellé akart átalakítani, de a terveket elsodorta a gazdasági válság. A felújítás nem kezdődött el, az egykori Balettintézet pedig évek óta pusztul az Andrássy úton. Tavaly év végén egy katari befektető cég vásárolta meg, és az épület előtti tábla szerint jövő év elején fog megnyitni szállodaként.

Az Ipari Anyaghivatal épülete a Nagy Imre téren, a II. kerületben Fotó: Polyak Attila - Origo

A Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal épülete rekordgyorsasággal épült fel 1942-re Janáky István és Szendrői Jenő tervei alapján. Ez lett az első modern irodaházak egyike a magyar fővárosban. A hivatal feladata volt a háború évei alatt a nyersanyagok beszerzésének és felhasználásának koordinálása. Ezt 1946 után Országos Anyag- és Árhivatal néven indították újra, de később itt működött a Könnyűipari Minisztérium is. Utoljára a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége működött itt, de ez jelenleg felszámolás alatt van, az épület pedig üresen áll.