Gyorsabb lesz az alapítványok, egyesületek bírósági nyilvántartásba vétele

Az Alkotmánybíróság egy márciusi határozatában kötelezte az Országgyűlést, hogy év végéig alkossa meg azt a jogszabályt, ami lehetővé teszi, hogy a társadalmi szervezetek és az alapítványok bírósági nyilvántartásba vétele ne húzódjon el indokolatlanul.  A hatályos jogi szabályozás ugyanis soron kívüliséget ír elő ezekben az eljárásokban, a gyakorlatban azonban hónapokig is eltart, amíg nyilvántartásba vesznek egy-egy alapítványt vagy egyesületet, ennek megtörténtéig viszont nem tudja megkezdeni működését. A parlament 2001. december 18-i ülésnapján elfogadta a törvényt, amely 2002. január 1-jén lép hatályba.

Bírósági nyilvántartás

A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet továbbra is a székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz, a fővárosban pedig a Fővárosi Bírósághoz kell majd benyújtani. A törvény kötelezi a bíróságokat, hogy a hiányosan benyújtott kérelem hiányainak pótlására 30 napon belül hívják fel a kérelmezőt, s a hiánypótlásra legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezzenek. Amennyiben a szervezet a megadott határidőn belül nem pótolja a hiányokat, vagy ismételten hiányosan adja be kérelmét, a bíróság elutasítja azt. Legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönteni kell majd a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról, a határidő számításakor azonban a hiánypótlásra engedélyezett határidőt figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben nem születik 60 napon belül döntés, a határidő lejártát követő 8 napon belül a bíróság elnöke köteles intézkedni. Ha ennek ellenére sem születik határozat, a 69. napon automatikusan úgy kell tekinteni, hogy a kérelemben szereplő adatokkal nyilvántartásba vették a szervezetet.

Az alapítványokat is a székhelyük szerint illetékes megyei bíróságok fogják nyilvántartásba venni továbbra is. Az eljárásban a bíróságnak ugyanazokat a határidőket kell majd betartania, mint a társadalmi szervezetek bejegyzésénél, s ugyanúgy automatikusan bejegyzettnek kell majd tekinteni a 69. nap letelte után az alapítványt is.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a társadalmi szervezetek, mind pedig az alapítványok nyilvántartásba vételekor sok problémát, és az eljárások elhúzódását okozza az is, hogy nincsen tételesen felsorolva a jogszabályokban, hogy milyen mellékleteket és okiratokat kell kötelezően csatolni a kérelemhez. Ezért az igazságügyminiszter külön rendeletben fogja szabályozni ezt.

Alapítványok hatékonyabb működési szabályai

Az alapító az alapító okiratban kijelölheti az alapítvány kezelő szervét, azaz a kuratóriumot, illetve ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A gyakorlati igényeket elégíti ki a törvény annak megengedésével, hogy a kuratóriumot vagy annak tagját határozott időre is ki lehet jelölni.

A nagy alapítványoknál több alkalmazottat is foglalkoztatnak. Ezentúl az alapító okiratban az alapító felhatalmazhatja majd a kuratóriumot, hogy képviseleti jogot engedjen az alkalmazottaknak. Ez a képviseleti jog azonban csak korlátozott lehet, azaz csak meghatározott ügycsoportokra terjedhet ki.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a hatályos szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az alapító halála vagy megszűnése után más gyakorolja helyette az alapítói jogokat. A módosítás ezért megengedi, hogy az alapító az alapító okiratban maga helyett mást jelöljön ki, akár halála, megszűnése esetére, akár más okból. Amennyiben az alapító okirat nem tartalmaz ilyen kijelölést, és az alapítvány alapító nélkül marad, a törvény szerint az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.

A hatályos szabályozás szerint, amennyiben az alapítvány befejezi működését, mert nem tudja megvalósítani a célját, az alapítónak először az ügyészséghez kell fordulnia, s az ügyészség keresettel kérheti a bíróságtól az alapítvány megszüntetését. A módosítás szerint az alapító ilyenkor közvetlenül a bíróságnál kezdeményezheti majd a megszüntetést.

Fellebbezés a nyilvántartásba vételi, cégeljárási és a csődeljárásban

A társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételi eljárása sokszor azért húzódik el, mert a nyilvántartásba vételről hozott megyei, fővárosi bírósági végzések elleni fellebbezésekről a túlterhelt Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie. Ugyanez vonatkozik a cégeljárásokban, valamint a csőd- és felszámolási eljárásokban hozott végzések elleni fellebbezésekre is. A probléma végleges megoldását az Országos Ítélőtábla működésének megkezdése jelenti. Az Ítélőtábla azonban csak 2003. január 1-jével áll fel, a törvény azonban addig is ideiglenes jelleggel bevezeti, hogy ezeket a fellebbezési ügyeket ne a Legfelesőbb Bíróság, hanem az első fokon eljáró megyei (fővárosi) bíróság másik, fellebbezési ügyeket tárgyaló, három hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el. A fellebbezés elbírálására 60 napos ügyintézési határidőt ír elő a jogszabály.

Váci Tímea

(Üzleti Negyed)