Vágólapra másolva!
Összeállításunkban mindent megtudhat az értékpapírokról: fajtáit, átruházhatóságát, és hogy mit kell tenni, ha elveszti értékpapírját.
Vágólapra másolva!

Váltó

A váltó olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely már a lejárata előtt is átruházható. Ilyenkor fizetőeszközként funkcionál. A forgalomképességre, a széles körű elterjedtségre, valamint a kvázi fizetőeszköz jellegre tekintettel a váltónak szigorú tartalmi, formai elemekkel kell rendelkeznie. Csak az az okirat tekinthető váltónak - ahhoz fűződnek váltójogi joghatások - amely tartalmazza a jogszabályban meghatározott váltókellékeket. Ezért a kiállítók (kibocsátók) gyakran a bankban beszerezhető váltónyomtatványokat használják. A nyomtatványok használata nagy segítséget jelent, de azok kitöltésekor is figyelemmel kell lenni a váltóra vonatkozó speciális szabályokra. A váltónak két fő fajtája különböztethető meg: saját váltó esetén a kiállító ígéretet tesz arra, hogy a váltó bemutatójának fizetést teljesít ("Fizetek e váltó alapján .... "). Az idegen váltó ezzel szemben a kibocsátónak harmadik személyhez szóló fizetési felszólítását tartalmazza ("Fizessen e váltó alapján ....."). A címzett - fizetésre felszólított - legtöbbször hitelintézet. Mind a saját, mind az idegen váltó kiállítható bemutatóra szóló vagy névre szóló értékpapírként.

A csekk

A csekk, a váltóhoz hasonlóan, igen elterjedt értékpapír, készpénzt helyettesítő fizetőeszköz. A csekk pénzkövetelést testesít meg, de nem hitelviszonyról szól. Mindig egy bankszámlaszerződés meglétét feltételezi. A bankszámlaszerződés alanyai, a bank és a bankszámla-tulajdonos csekkszerződést kötnek. Megállapodnak abban, hogy a bankszámlára elhelyezett összegről a tulajdonos csekk útján rendelkezhet. A csekkszerződés megkötését követően a számlatulajdonos csekklapokat (csekkfüzetet) igényelhet. A csekk kiállításával a számlatulajdonos fizetésre szólítja fel a bankját.

A csekk, akárcsak a váltó, igen szigorú tartalmi elemekkel rendelkező értékpapír, amelyek hiányában a kiállított okirat nem minősül az értékpapírnak. Csekk bemutatóra és névre szólóan is kiállítható. A gazdálkodó szervek egymás közötti, belföldi forgalmában használt különleges csekkekre - így a készpénzcsekkre és az átutalási csekkre, ideértve a postai fedezeti csekket is - a csekktörvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben nem ellentétesek a rájuk vonatkozó külön rendelkezésekkel.

Kötvény

A kötvény olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója azt vállalja, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, illetve az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a lejáratkor megfizeti. A kötvény névre szóló (nyomdai úton előállított, vagy dematerializált) értékpapír. Ellenkező kikötés hiányában a kibocsátóval szembeni úgynevezett nem biztosított pénzkövetelést testesít meg, így annak kibocsátására kizárólag az állam, az MNB, az önkormányzatok, nemzetközi szervezetek, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepei jogosultak. A kötvény átruházható. Az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra.

A kötvény általában kamatozó értékpapír, de a fogalmi meghatározásból is kitűnik, hogy a kötvény hozama igen változatos lehet:

  • előre meghatározott fix vagy változó kamat,
  • kibocsátó által teljesítendő szolgáltatás, pl. telefonkötvény,
  • kibocsátó által biztosított jogosítvány - a társasági törvény szerint a részvénytársaság jegyzési jogot biztosító kötvényt, valamint átváltoztatható kötvényt bocsáthat ki.
  • osztalék típusú hozam a kamat mellett vagy ahelyett.

A kötvények futamidejét tekintve kötelező törvényi előírás nincs. A gyakorlat rövid - 1 évnél rövidebb -, közép - 1 és 5 év közötti -, hosszú - 5 év feletti - futamidejű, valamint örökjáradék - lejárat nélküli, végtelen futamidejű - kötvényeket különböztet meg.

Ha a kötvény futamidejének lejártával a kibocsátó nem teljesít, végrehajtási vagy csőd-, felszámolási eljárásnak van helye. A kötvények mögött - az államkötvény kivételével - garancia nem áll. A kötvényen alapuló követelés nem évül el, névértékben mentes mindennemű adó és illeték alól. Az illetékmentesség magánszemélyek esetében a kötvény után járó kamatra is kiterjed. Lássunk néhány speciális kötvényt.

Államkötvény: az állampapírok fajtájába tartozó értékpapír, amelyet az állam (MNB) az adósságának a fedezésére bocsát ki. Kibocsátásakor az állam arra vállal kötelezettséget, hogy az állampapírt megvásárló félnek - a kölcsönadónak - adósságot törleszt, kamatot és járadékot fizet az értékpapírban részletezett tartalommal. Az államkötvény az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő értékpapír, amely mögött állami garancia áll.

Önkormányzati kötvény: olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet az önkormányzat bocsát ki, annak érdekében, hogy a gazdálkodásához szükséges pénzeszközöket biztosítsa. Az önkormányzati kötvény mögött garancia nem áll. Ha a kibocsátó lejáratkor nem képes teljesíteni, végrehajtási eljárásnak van helye. Az egyéb gazdálkodó szervezetekkel ellentétben azonban a végrehajtás sikertelensége esetén az önkormányzatokkal szemben felszámolási eljárás nem kezdeményezhető. (Fizetésképtelenség esetén adósságrendezési eljárásnak van helye.)

Jegyzési jogot biztosító kötvény: a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a részvénytársaság elhatározhatja olyan névre szóló kötvény kibocsátását, amely utóbb, az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelésekor - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít. A jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásával a részvénytársaság kívülálló személyektől kötvény formájában hitelt vesz fel. Amennyiben a kötvény futamideje alatt a társaság alaptőke-emelést hajt végre, a kötvény a tulajdonosai számára - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít. A kibocsátó a futamidő lejártával köteles a kötvény alapján teljesíteni.

Átváltoztatható kötvény: a részvénytársaság az alaptőkéjének feléig olyan névre szóló kötvényt hozhat forgalomba, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani. Az átváltoztatható kötvény kibocsátásával a részvénytársaság hitelt vesz fel. A kötvénytulajdonosok a futamidőn belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban - a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a bejelentéssel egyidejűleg a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a részvénytársaságnak meg kell fizetnie. Az átváltoztatást követően a részvénytársaság az éves beszámoló elfogadásakor hoz határozatot az alaptőke felemeléséről. Átváltoztatás hiányában a kötvényt lejáratkor vissza kell fizetni.

Kincstárjegy

A kincstárjegy az állam által kibocsátott, államadósságot megtestesítő értékpapír. Kibocsátásával az állam arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kincstárjegy névre szóló, rövid, legfeljebb 1 éves futamidejű átruházható értékpapír. Két fő fajtája létezik, a kamatozó kincstárjegy és a diszkont kincstárjegy. A diszkont kincstárjegyet névérték alatt bocsátják ki, lejáratkor a tulajdonos az értékpapírban megjelölt névértékre tarthat igényt.

Mivel a kincstárjegyre a külön nem szabályozott kérdésekben a kötvényre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a kincstárjegyen alapuló követelés sem évül el. A kincstárjegy visszafizetését az állam garantálja.

Letéti jegy

A letéti jegy olyan névre szóló (nyomdai úton előállított vagy dematerializált), hitelviszonyt megtestesítő, átruházható értékpapír, amelyet kizárólag hitelintézetek, külföldi hitelintézetek fióktelepei bocsáthatnak ki. A letéti jegy a hitelintézetek forrásgyűjtését segíti elő.

A letéti jegyben az adós (kibocsátó) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt - részére befizetett - pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kamat mértékét a kibocsátó határozza meg. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven belül be kell fejezni. A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el.

Befektetési jegy

A befektetési jegy a vonatkozó törvény megfogalmazása szerint a befektetési alap nevében (javára és terhére) - meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A kibocsátó meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa (befektető) érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban való elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott befektetési alapot a befektetők általános megbízásából kezeli.

A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:

  • a befektetési alap megnevezése;
  • a befektetési alap fajtája (zárt végű, nyílt végű), típusa (nyilvános vagy zártkörű), futamideje;
  • a befektetési jegy névértéke, értékpapír kódja és sorszáma;
  • a tulajdonos neve;
  • a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;
  • a kibocsátás időpontja;
  • az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégneve és székhelye;
  • az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégszerű aláírása.

A befektetőt a tulajdonában lévő befektetési jegy mennyisége után a felosztott hozam olyan arányban illeti meg, ahogy befektetési jegyei összesített névértéke a hozam felosztásakor forgalomban lévő befektetési jegyek összesített névértékéhez viszonyul. A befektetési alap megszűnése esetén a befektetési jegy az eszközelemek értékesítését követően megmaradó összegnek a befektetési jegy névértékére jutó hányadára jogosít.

A befektetési alap a befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A befektetési alap - az alapkezelő kérelmére - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által történő nyilvántartásba vétellel jön létre.

Befektetési alap létrehozható

  • nyílt végű vagy zárt végű alapként,
  • értékpapír- vagy ingatlanalapként,
  • nyilvánosan vagy zártkörűen.

Az értékpapíralapokon belül különleges alapok, európai befektetési alap, alapokba befektető befektetési alap, származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap és indexkövető befektetési alap is létrehozható. Európai befektetési alap csak nyilvános, nyílt végű alap lehet.

A befektetési alapoknak két fő csoportját különböztetjük meg:

  • a nyílt végű befektetési alap olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra, míg
  • a zárt végű befektetési alap esetén a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra.
Mit kell tudni a befektetési alapokról?http://www.origo.hu/uzletinegyed/befektetes/jotudni/20000605160732lqeo.html

A nyílt végű alap határozatlan időre jön létre, és megszűnésére csak felszámolás esetén kerülhet sor. A visszaváltható befektetési jegyet a kibocsátó a vonatkozó törvény előírásainak megfelelően, az alapkezelési szabályzatban meghatározott módon, a befektető által megjelölt napon nettó eszközértékben készpénzért visszavásárolja. A zárt végű befektetési alap befektetési jegyeinek

visszavásárlására nincs lehetőség. Az alap ebben az esetben határozott időre jön létre, a határozott idő elteltével - fizetésképtelenség kivételével - végelszámolással szűnik meg.

Jelzáloglevél

A hosszú lejáratú kölcsönnyújtás eszközeként ismert, és Magyarországon már a II. világháború előtt is használt jelzáloglevél kizárólag jelzálog-hitelintézet által

kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, melyhez a forrásokat jelzáloglevelek kibocsátásával gyűjti. Jelzálog-hitelintézet legalább hárommilliárd forint jegyzett tőkével alapítható, melyet pénzben kell befizetni. A jelzálog-hitelintézettől hitelt felvevő adós ingatlanfedezetet ajánl fel biztosítékul. A fedezetként lekötött ingatlannal a tulajdonosa a hitelszerződés futamideje alatt csak korlátozottan rendelkezhet. A hitelintézet az általa nyújtott hitelekhez szükséges forrásokat jelzáloglevél kibocsátása útján gyűjti össze.

A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegével megegyező értékű fedezettel.

A jelzálog-hitelintézet vagyonára - követeléseik erejéig - kizárólag jelzáloglevél-tulajdonosok vezethetnek végrehajtást. A jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a felszámolási költségek kiegyenlítését követően - kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet, valamint a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések szerinti fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére szolgál.

A jelzáloglevélre a külön törvényben nem szabályozott kérdésekben a kötvény szabályait kell alkalmazni.

Közraktári jegy

Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett, letétbe helyezett áruról kiállított, rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. A közraktári jegy az árura vonatkozó tulajdonjogot vagy más jogot - zálogjogot - testesíti meg.

A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amelynél közraktározás céljából, megőrzésre letétbe helyezhetnek árukat. A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével (jegyzett tőkével), fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható. A tevékenység megkezdéséhez a gazdasági miniszternek az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet egyetértésével kiadott engedélyére van szükség.

Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül. A közraktár az áru elhelyezésekor nem vizsgálja, hogy az elhelyező személy tulajdonosa-e vagy sem.

Közraktári szerződés legfeljebb egy évre köthető, az időtartamot nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell. Főszabályként a közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig, különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik.

A közraktár által kiállított közraktári jegy összefüggő, ugyanakkor egymástól elválasztható két részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll. Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére. Ha a közraktári jegy birtokosa a közraktári jegyen feltüntetett követeléseket kielégítette, a közraktár köteles az árut kiadni. A zálogjegy az árura felvett kölcsön biztosítására szolgál.

A közraktári jegy, illetve a két része - akár külön-külön is - forgatás útján ruházható át. A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával - zálogjegy átruházásával - kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun. Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjoggal terhelt kötelezettségét bizonyítja. A különvált árujegy birtokosa csak akkor válthatja ki az árut a közraktárból, ha a zálogjegyet magához váltja. Abban az esetben, ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles kiszolgáltatni.

Ha a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen szereplő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál elhelyezett áru értékesítését és a vételárból történő kielégítését.

Szövetkezeti üzletrész

A szövetkezet az eredménytartalékából és a tőketartalékából a közgyűlés döntése szerint üzletrésztőkét képezhet, amelyből a tagjainak üzletrészt juttathat, illetve üzletrésztőkét növelhet, melyet az üzletrész-tulajdonosok között az üzletrészek arányában oszt fel. Az üzletrésztőke-növelés esetén - az alapszabály rendelkezései szerint - üzletrésszel nem rendelkező tag részére is juttatható üzletrész.

Az üzletrésztőkéből az üzletrész-tulajdonosra eső részről a jogosult kérésére névre szóló értékpapírt, szövetkezeti üzletrészt kell kiállítani. A szövetkezeti üzletrész szabadon átruházható, örökölhető, és a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosít. A szövetkezeti üzletrész kívülállóra történő átruházása esetén a szövetkezetet és tagjait elővásárlási jog illeti meg.

A szövetkezeti üzletrész a szövetkezet által a tagjainak juttatott értékpapír. Tekintettel arra, hogy a szövetkezeti üzletrész szabadon átruházható, örökölhető, az üzletrész tulajdona és a tagság elválhat egymástól (pl. tag eladja az üzletrészét, az üzletrészt kívülálló örökli, vagy tag megválik a szövetkezettől, de az üzletrészét nem ruházza át). Kiemeljük, hogy a szövetkezeti tagok által jegyzett részjegy, célrészjegy a szövetkezeti üzletrésszel ellentétben nem tekinthető értékpapírnak.

Vagyonjegy

Az egyes jogi személyek vállalata vagy leányvállalata és a gazdasági társaság a pénzeszközeinek bővítése, valamint a gazdálkodó szervezetben való vagyoni érdekeltség megteremtése érdekében legkésőbb 1993. május 15-ig vagyonjegyet bocsáthatott ki. Tekintettel arra, hogy a kibocsátó a vele munkaviszonyban álló dolgozója számára ingyenesen megszerezhető vagyonjegyet juttathatott, a vagyonjegy bizonyos szempontból a dolgozói részvény elődjének is tekinthető.

A vagyonjegy bemutatóra vagy névre szóló értékpapír volt. A kibocsátó arra vállalt kötelezettséget, hogy a vagyonjegyben megjelölt pénzösszeg (névérték) után a vagyonjegy birtokosának - a kibocsátó által elért nyereség mértékétől függően - évente osztalékot fizet.

Új vagyonjegy kibocsátására 1993. május 15-ig volt csak lehetőség. Az ezt megelőzően juttatott vagyonjegyek a törvény erejénél fogva nem szűntek meg, sőt azok egyoldalú megszüntetésére, felmondására sincs lehetőség. A gyakorlatban a kibocsátók a vagyonjegyeket általában visszavásárolták, vagy dolgozói részvényre váltották át.

Részvény

A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései értelmében a részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Társasági részesedésről kizárólag a részvénytársaság bocsáthat ki értékpapírt.

A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. A tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - az egyszemélyes rt. és bizonyos konszernjogi tényállások kivételével - a részvényes nem felel.

A részvény a társaság alaptőkéjéhez teljesített vagyoni hozzájárulást, a részvényes vagyoni és tagsági jogait, valamint a kötelezettségeit testesíti meg. A részvény kibocsátásához, a többi értékpapírhoz hasonlóan, a törvényi szabályozás szigorú kellékek meglétét írja elő.

Forgalomképesség szempontjából a részvényeknek két típusát különböztethetjük meg: a bemutatóra és a névre szóló részvényeket. A zártkörűen működő részvénytársaságok részvénye, a dematerializált részvény, az elsőbbségi és a kamatozó részvény, valamint a dolgozói részvény kizárólag névre szóló részvényként bocsátható ki. Bemutatóra szóló részvények csak a nyilvánosan működő részvénytársaság törzsrészvényei lehetnek. (Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek a részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba. Zártkörű alapítás esetén a részvénytársaság teljes alaptőkéjét az alapítók szerzik meg. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényeit részben vagy egészben nyilvános forgalomba hozzák).

A részvénytípusokon - bemutatóra, névre szóló - eltérő részvényfajták bocsáthatók ki. A jelenleg hatályos szabályozás az alábbi részvényfajtákat ismeri:

  • törzsrészvény,
  • elsőbbségi részvény,
  • kamatozó részvény,
  • dolgozói részvény

A különböző részvényfajtákhoz eltérő tagsági jogok kapcsolódnak (nem feltétlenül többletjogok). Fő szabály, hogy törzsrészvénynekminősül minden olyan részvény, amelyhez nem tapadnak speciális jogok.

Az elsőbbségi részvényfajtánbelül a részvények különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül pedig eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények bocsáthatók ki. A részvénytársaság által kibocsátott elsőbbségi részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét.

Az elsőbbségi részvény olyan névre szóló részvény, amely a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Az elsőbbségi részvényfajtánbelül

  • osztalékelsőbbséget,
  • a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség),
  • a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamint
  • a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt különböztetünk meg.

Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a számviteli törvény alapján felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.

A likvidációs elsőbbségetbiztosító részvény tulajdonosa a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén felosztható vagyoni részesedés tekintetében nyújt kielégítési elsőbbséget.

A szavazatelsőbbségetbiztosító részvény alapján a részvényest többszörös mértékű szavazati jog illeti meg. A szavazatelsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jog azonban nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét. Az alapító okirat (alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy a közgyűlési határozat csak a szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazata mellett, ha pedig a szavazatelsőbbséget biztosító részvényből egy részvény került kibocsátásra, az e részvénnyel rendelkező részvényes igenlő szavazatával hozható meg ("aranyrészvény"). Az aranyrészvény gyakorlatilag vétójogot biztosít a közgyűlési határozat meghozatala során.

A zártkörűen működő részvénytársaság olyan elsőbbségi részvényt is kibocsáthat, amely a társaság többi részvényének átruházása esetére elővásárlási jogotbiztosít.

Az alapító okirat (alapszabály) olyan részvényeket is meghatározhat, amelyek az osztalékelsőbbségre és a likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségrevonatkozó jogosultságokat együttesen megtestesítik.

Lehetőség van az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító, névre szóló részvények forgalomba hozatalára. A kamatozó részvény tulajdonosa a részvény névértéke után, az adózott eredményből fizetett kamatra jogosult. A kamatszámítás szabályait az alapszabály határozza meg, a kamatmértéket azonban a részvényen is fel kell tüntetni. Nem fizethető a részvényesnek kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is.

A részvénytársaság a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalói számára - ingyenesen vagy kedvezményes áron - névre szóló részvény bocsáthat ki. A részvénytársaság olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is határozhat, amely a részvényesek között felosztható adózott eredményből - az osztalékelsőbbséget biztosító részvényt követően - a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően jogosít osztalékra. A dolgozói részvényt az alaptőke felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni az alaptőkén felüli vagyon terhére. A dolgozói részvény átruházása korlátozott, mivel csak a részvénytársaság munkavállalói, nyugdíjasai szerezhetik meg.

A részvénytársaság a tagoknak járó részvényeket kizárólag a társaság cégbírósági bejegyzése és az alaptőke teljes befizetése után adhatja ki. A cégjegyzékbe való bejegyzése előtt teljesített vagyoni hozzájárulásról részvényutalványt lehet kiállítani. A részvényutalvány olyan névre szóló okirat, másra át nem ruházható okirat, amely - az ellenkező bizonyításáig - igazolja a benne meghatározott személynek a részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelességeit. Fontos kiemelni, hogy az alábbiakban ismertetett ideiglenes részvénnyel ellentétben a részvényutalvány nem minősül értékpapírnak.

A cégbejegyzést követően az alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról ideiglenes részvényt kell kiállítani. Az ideiglenes részvény értékpapír, amely a névre szóló részvényre vonatkozó szabályok alkalmazásával másra átruházható, az átruházás érvényességéhez szükséges azonban a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe történő bejegyzése is. Ha a részvényes az ideiglenes részvényt másra átruházza, a részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásából eredő tartozásáért készfizető kezesként felel.

Az ideiglenes részvénnyel a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja.