Az igazságügyi tárca kiemelten fontosnak tartja az ügyfelek eddiginél jobb tájékoztatását és azt, hogy a hiteladósok érdemben, s időben intézkedhessenek, ha tévedésből vagy jogszerűtlenül kerültek fel a listára. A rendszer működése a minisztérium szerint nem is igazságos, mert azonos módon kezel súlyos és kevésbé súlyos fizetési mulasztásokat.
A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerben (BAR) a magánszemélyekről két feketelistás nyilvántartást vezetnek: az egyikre azok kerülnek fel, akiknek 90 napnál hosszabb ideig, a minimálbérnél nagyobb összegű fizetési hátrálékuk van, a másikon pedig azokat regisztrálják, akik bankkártyájukkal visszaéltek.
Az idén októbertől két ponton már módosult a szabályozás: a hitelintézeteknek egyrészt haladéktalanul, írásban tájékoztatniuk kell ügyfeleiket arról, ha adataikat továbbították a BAR-ba, másrészt egyértelművé tették, hogy a természetes személyek adatait a késedelmes tartozás megszűnését követően legfeljebb öt évig lehet nyilvántartani. A törvény módosítása előtt előfordult, hogy az ügyfél csak akkor értesült a listára kerüléséről, amikor hitelkérelmét erre való hivatkozással elutasították.
Az igazságügyi tárca kiemelten fontosnak tartja az ügyfelek eddiginél jobb tájékoztatását és azt, hogy a hiteladósok érdemben, s időben intézkedhessenek, ha tévedésből vagy jogszerűtlenül kerültek fel a listára. A rendszer működése a minisztérium szerint nem is igazságos, mert azonos módon kezel súlyos és kevésbé súlyos fizetési mulasztásokat.
A hitelintézetek az utóbbi probléma megoldására felajánlották, hogy a bankszféra kidolgoz egy minősítési skálát vagy indexálási rendszert, amelyet az elképzelések szerint a felügyelet hagyna jóvá.
A bankok szerint is szükség volna változtatásokra. Szeretnék az adósnyilvántartást azon magánszemélyek adataival bővíteni, akiknek hitelkérelmét csalárd magatartásuk miatt elutasították. Nyilvánvalóbbá tennék, hogy fizetési mulasztás esetén a kezességet, garanciát, biztosítékot vállaló személyek adatai is bekerülhetnek a BAR-ba.