Túl sok bankhitelt veszünk fel az IMF szerint

Az IMF fél éves világgazdasági jelentésében külön fejezetben foglalkozik a feltörekvő európai gazdaságokkal, azon belül is azzal a kérdéssel, aggodalomra ad-e okot a vállalati és a háztartások hiteltevékenységének erőteljes megugrása.

Az IMF megállapítja, hogy a közép-európai országokban a gazdasági növekedés jelentős marad - az idén 3,5, jövőre 4,0 százalékkal; Magyarország esetében 3,4, illetve jövőre 3,6 százalékkal - ami azonban az ütem lassulását is jelzi a múlt év közepe óta. Hiszen tavaly a térség országaiban a GDP 5,0 százalékkal, Magyarország esetében 4,2 százalékkal bővült.

A lassulás oka az IMF szerint a lassúbb nyugat-európai növekedés exportot érintő hatása, a regionális valuták felértékelődése és a hazai keresletnek - az uniós tagságot követő gyors emelkedése után - bekövetkezett lassulása. Az IMF kockázati tényezőnek tekinti a régió növekedési üteme szempontjából az euróövezet gazdasági bizonytalanságát és az olajárak további emelkedését.

Az IMF különösen Magyarország, Bulgária, Románia és a balti országok esetében hívja fel a figyelmet a bankhitelek feltűnően gyors növekedésére - azok GDP-hez viszonyított alacsony részaránya ellenére is. A "hitelezési boom-ot" ugyanis az IMF szerint erőteljes gazdasági visszaesés és pénzügyi válság követheti, mivel újabban a hitelek fedezetéül nem a hazai megtakarítások, hanem a külföldi, főként euróban történt bankhitel-felvételek szolgálnak.

A háztartások, a kis-és a közepes méretű vállalkozások az árfolyamkockázatok elleni biztosítékok hiányában különösen sebezhetőek a valutaárfolyamok mozgásával szemben. AZ IMF a hiteltevékenység bővülésével összefüggő kockázatok enyhítésére intézkedéseket sürget.

A nemzetközi pénzügyi szervezet rövid bekezdésben foglalkozik külön Magyarországgal is. Megjegyzi, hogy a gazdaság növekedési üteme 2004 vége, 2005 eleje óta lassult, mivel a fogyasztásra fékezőleg hatott a gyenge munkaerőpiac és a fogyasztói bizalom romlása. A növekedés azonban újabban gyorsult. A kereskedelmi mérleg hiánya csökkent, a folyó fizetési mérleg hiánya viszont jelentős maradt, mivel hosszabbodott a befektetések pénzügyi átutalási mérlege. A deficitet a külföldi működő-tőke befektetések bizonyos mértékű bővülése ellenére az eladósodás révén kell finanszírozni, és ez kiteszi a gazdaságot a befektetők hangulatváltozásának - figyelmeztet a nemzetközi pénzügyi szervezet.

Az IMF az államháztartás hiányának tartós csökkentését a gazdaságpolitika prioritásának tekinti. Ennek érdekében szükségesnek tartja a kiadási oldal reformját a nyugdíj-, az egészségügyi rendszerben és az oktatás terén. A gazdaság növekedési potenciáljának javítása szempontjából fontosnak tartja az IMF azt is, hogy a munkaerőpiac rugalmasabbá váljék és hogy átfogó adóreform történjék, olyan, amely alacsonyabb adókulcsokra épül, egyben szélesebbé teszi az adózók körét - olvasható az IMF-jelentés magyar gazdaságról szóló részében.