A hét év alatt összesen 8000 milliárd forint uniós pénzről dönthet az ország. A támogatáshoz ugyanakkor 15 százalékos önrész szükséges, ez évi 150 milliárdos költségvetési tételt jelent. Bajnai szerint a pénzügyminiszterrel folytatott egyeztetésnek köszönhetően, ezzel már kalkulált a kabinet a költségvetés tervezése során.
A minden eddiginél jelentősebb támogatás felhasználása egy teljesen átszervezett nemzeti fejlesztés-politikai intézményrendszeren keresztül történik majd. Az újonnan létrejövő hivatalok közül a legfontosabb a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal utóda, a fejlesztést irányító hatóságokkal kibővülve. Az államreform a hivatalt is elérte, a létszámot ugyanis tíz százalékkal csökkentik. Az ügynökség elnöke Vági Márton, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója lesz.
Független marad az agrár- és vidékfejlesztési operatív programot irányító hatóság - az uniós gyakorlatnak megfelelően. A testület a fejlesztési pénzeket is külön forrásból kapja, és a területfejlesztési tanácsok sem válnak az új intézményrendszer részévé.
A források elosztásával kapcsolatos döntési hierarchia csúcsán a kormány áll, így az operatív programokról és a kétéves akcióprogramokról a kabinet határoz, valamint a nemzeti fejlesztési tanácsot (NFT) is a kormány irányítja. A testület elnöke a miniszterelnök lesz, a munkában pedig részt vesz a regionális fejlesztési tanácsok és a gazdasági és szociális tanács 7-7 delegáltja, valamint öt fejlesztés-politikai szakember. A miniszterelnök áll az operatív szervek és az NFT kommunikációjáért felelős fejlesztés-politikai irányító testület (FIT) élén is. A testületet az országgyűlés illetékes szakbizottságai felügyelik majd.
A tervek szerint az NFT2 pénzügyi kereteit július végéig véglegesítik, ezt követően intenzív társadalmi egyeztetés kezdődik, szakszervezetek bevonásával és parlamenti vitákkal egyaránt. A fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint a társadalmi viták határozzák meg a fejlesztés prioritásait. Az EU-nak szeptember 30-áig kell benyújtani a fejlesztési tervet, jó esetben októberre már magyar operatív programok is kerülhetnek az Európai Bizottság elé. Az első kétéves akciótervet november elsején teszik közé, ezt követően, a jövő év elején kerülhet sor az első pályázatok kiírására.