Több pénzzel csábítják a háziorvosokat

Magyarországon a 6800 háziorvosi körzetből hetven tartósan orvoshiánnyal küzd, csak helyettesítésekkel tudják ellátni a lakosságot. Az állam tavaly százmillió forintos pályázatot hirdetett meg a hosszabb ideje orvos nélkül álló körzeti helyek betöltésére.

Az átlagos praxisoknak havonta járó 720-750 ezer forintos apanázsnál, 40 százalékkal nagyobb összeget kínál föl az egészségügyi alapellátásért felelős Országos Alapellátási Intézet (Oali) az orvosoknak, így próbál doktorokat csábítani az üresen álló háziorvosi körzetekbe. Ebből fedezik a szakorvosjelöltek havi, bruttó 250-300 ezer forintos fizetését, a háziorvosi képzés költségét, a felügyeletüket ellátó mentorok díjazását és a körzet fenntartását - olvasható a Világgazdaságban.

A januárban indult egyéni háziorvosképzésre eddig tíz 40-50 éves, háziorvosi szakvizsga nélküli doktor jelentkezett, akikkel már szerződést is kötött az Oali - közölte Balogh Sándor, az alapellátási intézet főigazgatója. Vannak köztük belgyógyász szakorvosok, van, aki 20 évvel ezelőtt már dolgozott háziorvosként, de akkor még nem volt kötelező a szakvizsga, s van, aki a gyógyszeriparban eddig végzett orvoslátogatói munkáját adta föl.

E képzési forma elindításáról - amelyre egyelőre harminc körzetben van lehetőség - azért döntött az egészségügyi tárca, mert a 6800 háziorvosi körzetből hetven tartósan - hat hónapnál régebben - orvoshiánnyal küzd, s helyettesítésekkel látják el a lakosságot. Tetézi a gondot, hogy nyolcszáz, 70 évesnél idősebb doktor dolgozik, s alig van utánpótlás.

A szakma vonzóvá tétele érdekében tavaly, állami költségvetési forrásból százmillió forintos pályázatot hirdettek meg a hosszabb ideje orvos nélkül lévő körzetek állásainak betöltésére. A pénzt az önkormányzatok a rendelők felszereltségének javítására, gépek és műszerek beszerzésére, az orvosok számára gépkocsi vásárlására fordíthatták. A kétfordulós pályázaton 28 körzet nyert. Emellett az OEP 48 hátrányos helyzetű önkormányzat rendelőjében, 150 ezerről 250 ezer forintra növelte, az úgynevezett fix összegű, havi működési bevételt.

Az egyéni orvosképzésben a hathónapos gyakorlat mellett, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen elméleti oktatást kapnak a doktorok, s közben - mentoraik felügyeletével - az üresen álló praxisokban gyógyítanak. A képzés teljes ideje négy év. Az erre jelentkezők hat évig az Oali állományában, közalkalmazotti státusban dolgoznak, azt követően dönthetnek: közalkalmazottak maradnak vagy megveszik, esetleg átveszik a praxis működtetési jogát.

Ez utóbbi azonban nem vonzó - mondta Balogh Sándor -, s ennek nem csak a pénzhiány az oka. Az önkormányzatok többsége ugyanis ingyen átadná a működtetési jogot az arra vállalkozó doktoroknak, hiszen törvény szabta felelősségük a lakosság egészségügyi alapellátásának biztosítása. Mint ismeretes, egy 2000-ben hozott jogszabály szerint az akkor praktizáló háziorvosok is ingyen jutottak a praxishoz. Ám, azóta kiderült, sok helyen nem is olyan jövedelmező a háziorvoslás, így tartani kell attól, hogy az orvosok nem tudnak megszabadulni a praxisuktól. A jó helyeken lévők átadásáért pedig több millió forintot is elkér a nyugdíjba vonuló doktor. Nehezíti a praxisok adásvételét a bürokrácia is, hiszen nem elég az érintettek szándéka, az önkormányzaté a döntés.