Eltitkolt jövedelmek emelik a közterheket

Egyöntetűen kiállnak az adóreform szükségessége mellett a Népszabadság által megkérdezett közgazdászok, de érdemi adócsökkentésbe csak akkor kezdenének, ha többen fizetik meg a közterheket.

A közgazdászok, szakértők többsége 2009-re várja az adórendszer átalakításának első lépéseit. László Csaba, a KPMG tanácsadó cég adópartnere, volt pénzügyminiszter úgy vélte: a következő két év elegendő lehet ahhoz, hogy a költségvetés kiadási oldalát a kellő mértékben lefaragja a kormány, s ez idő alatt alaposan elő is lehet készíteni egy esetlegesen 2009-től életbe lépő adóreformot. Ugyanakkor hozzáteszi: az adórendszer strukturális változtatására és az össz-adóterhelés mérséklésére a versenyképesség növelése miatt akkor is szükség lesz, ha esetleg a vártnál gyorsabban nő a magyar gazdaság - írja a Népszabadság.

Borúlátóbb Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke: szerinte legfeljebb 2010-ben lehet elkezdeni az adóterhelés mérséklését, ám csak akkor, ha a terveknek megfelelően és fenntartható módon sikerül csökkenteni az államháztartási hiányt. Jaksity úgy véli: 2009-ben ez a lehetőség aligha állhat fenn, ekkorra ugyanis legfeljebb néhány kritériumát tudjuk majd teljesíteni az euró bevezetésének (az EU öt ilyen, úgynevezett maastrichti kritériumot ír elő), az államháztartási hiány pedig jó esetben éppen eléri majd a kitűzött GDP-arányos 3 százalékos szintet. A szakértő szerint 2009-ben legfeljebb bejelenteni lehet majd néhány - a 2010-es választások előtt méltán népszerű - adócsökkentési tervet.

A közgazdászok, adószakértők nagy része egy további kritériumot állítana az adócsökkentés elé, nevezetesen az adózók számának növekedését, avagy az adózói bázis szélesítését. Ma ugyanis több mint másfél millió ember fizet Magyarországon a minimálbér után járulékot, s a fogyasztási adatok alapján többségük nyilván nem a havi 65 ezer forintból él meg. Hasonlóan torz kép bontakozik ki a személyi jövedelemadó-bevallásokból: az adóhatóság több mint 4,15 millió bevallást kap, ám 1,2 millió magánszemély egyáltalán nem fizet adót (a minimálbér korábban az adójóváírásnak köszönhetően gyakorlatilag adómentes volt), és a - papíron is - legjobban kereső húsz százalék fizeti az szja háromnegyedét - emlékeztet Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young tanácsadó cég adószakértője.

A szakértő szerint a most bevezetett, a jövedelmek fehérítését célzó intézkedések - ilyen például a korábbinál gyakoribb ellenőrzéssel párosuló havi elektronikus járulékbevallás - javítanak ugyan a helyzeten, ám ezt további lépésekkel kellene fokozni, például az adóhatóság ellenőrzési jogosultságainak erősítésével. Gyakorlatilag a nagyobb volumenű adóellenőrzéssel lenne hatásos Vámosi-Nagy egy másik felvetése. A szakértő szerint komoly probléma, hogy ma nincs egy olyan nyilvántartás, amelyből közvetlenül kinyerhető lenne, hogy a szociális ellátórendszer kedvezményezettjei valóban jogosultak-e, vagyis valóban nem haladja-e meg tényleges jövedelmük a szociális támogatásoknál előírt maximumot.

Jaksity hasonló gondolatokat fogalmaz meg, másként. Ha Magyarországon mindenki befizetné a közterheket, azonnal hozzá lehetne kezdeni az adóreformhoz - hangsúlyozza. Csakhogy évente legalább ezermilliárd forint marad adózatlanul a jövedelem-eltitkolóknál. Többségük valószínűleg akkor fizetne a teljes jövedelme alapján adót, ha nagy kockázata lenne annak, hogy az APEH megvizsgálja a cég vagy a magánszemély "könyvelését". Vagyis ez esetben az adóreform a ma fizető kisebbségnek lenne jó hír, ám a többség vélhetőleg kényelmetlenül érezné magát - véli Jaksity. Ma ez csak a "felső tízezer" esetében igaz, akár cégről, akár magánszemélyről van szó. Az APEH ugyanis a nagy vállalatokat rendszeresen ellenőrzi - náluk jellemzően egy adminisztrációs hiba folytán nagyobb összegű adóhiányt lehet találni, mintha ugyanannyi idő alatt több mikrovállalkozást vizsgálnának. S a tízezer vagyonosodási vizsgálat is többnyire csak azokat célozza, akik többmilliós tételekkel maradtak az állam adósai.

Abban egyetértés van, hogy a GDP arányában mérve 39 százalékot elérő terhelés tovább nem növelhető. László Csaba szerint középtávon, vagyis 2-5 éven belül ez a terhelés egy-két százalékponttal fogható vissza. Ám ettől függetlenül is az adók struktúrájának, vagyis a terhelés megosztásának változtatására szükség van. A mostaninál magasabb adókulcs, illetve új/több adó beszedésére a fogyasztást és a vagyont terhelő adóknál volna lehetőség. Magyarán az áfa és a jövedéki adók kulcsát lenne érdemes emelni, új adóként pedig az általános ingatlanadót bevezetni.

Arról már megoszlanak a vélemények, hogy egy esetleges csökkentés mely közterheket érintse. Petschnig szerint a társasági adó mértéke nem olyan magas, hogy feltétlenül hozzá kellene nyúlni, ellenben a munkabért terhelő járulékoké igen. Vámosi-Nagy szerint viszont a társasági adóhoz mindenképp hozzá kellene nyúlni a versenyképesség javítása érdekében, mivel az iparűzési adóval és a különadóval együtt magas. A tb-járulékoknál pedig a csökkentést annak fényében kellene megfontolni, hogy az egészségügyi reform révén a kiadási oldalon mennyit sikerül faragni.

Emellett érdemes volna egyfajta egyszerűsítést, tisztítást is végezni a jövedelemadók esetében. László az olyan kiegészítő adók megszüntetését tartaná fontosnak, mint - az egyébként is ideiglenesnek ígért - 4 százalékos különadó vagy a minimumadó. Vámosi-Nagy pedig egy átfogó vizsgálattal a társasági adóban és az szja-ban igénybe vehető kedvezmények hatékonyságát mérné fel, vagyis azt, hogy a kedvezmény eléri-e eredeti gazdaságpolitikai vagy társadalompolitikai célját. Ez ugyanis az esetek többségében nem biztos, hogy így van - mint ahogy ez a Sulinet-kedvezménynél be is igazolódott.

A sokat emlegetett egykulcsos adórendszert pedig egyértelműen el lehet felejteni addig, amíg a maihoz hasonló jövedelmi különbségek vannak az országban.