Csökkent a forint alapú befektetések aránya

A tavalyi utolsó hónapok meredek javulását követően csökkent a forint alapú befektetések aránya a feltörekvő piacokon aktív globális befektetési alapok portfólióiban, de továbbra is messze a korábbi, mélyen alulsúlyozott pozíciók felett, semlegeshez közeli szinten jár.

A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a vizsgálatba bevont befektetési alapok adataiból havi indexet közöl a feltörekvő piacok valuta- és kamatkonstrukcióiban meglévő befektetői pozíciók változásáról, ezúttal 193 - összesen 363 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő - feltörekvő piaci alap adatait összegezte.

Az alapok portfólióiban tartott forintpiaci befektetések átlagos súlyozottsági indexe ebben a hónapban mínusz 0,2 volt; ez semlegeshez közeli érték. Januárban - a korábbi fél év erős javulása után, amely decemberre hosszú idő óta először túlsúlyozott pozícióba emelte a forintkonstrukciókat - mínusz 0,1 volt a súlyozottsági mutató.

A tavalyi utolsó hónapban plusz 0,3-re, vagyis túlsúlyozottságot jelző szintre emelkedett a JP Morgan forintpiaci indexe a tavaly novemberi mínusz 0,5, az októberi mínusz 1, a szeptemberi mínusz 2,2, az augusztusi és júliusi mínusz 2,5, a júniusi mínusz 2,9, a májusi, az áprilisi és a márciusi mínusz 2,4, a februári mínusz 2,3 és a tavaly januári mínusz 2,2 után a plusz 10 és mínusz 10 közötti indexskálán.

Az ismét enyhe alulsúlyozottságot jelző februári index is még azt jelenti, hogy a tavaly júniusi mélypontról rendkívüli mértékben, 2,7 ponttal javult a forintbefektetési eszközök súlyozottsági indexe. A júniusi forint-alulsúlyozottsági index - mínusz 2,9 - az eddigi legalacsonyabb volt Magyarország esetében a JP Morgan hasonló felméréseinek kezdete óta; ezt a ház az akkori felmérésben azzal magyarázta, hogy a piac csalódással fogadta a kormány költségvetési intézkedési csomagját.

A kezdeti csalódottság egyik legmarkánsabb jele volt, hogy a Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője tavaly júniusban, már a költségvetési egyensúlyi program ismertetése után rontotta az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról a már csak közepes befektetői, spekulatív elemeket is tartalmazó "BBB plusz"-ra a szuverén magyar devizaadós-kockázati osztályzatot, azzal az indokkal, hogy a cég szerint a közfinanszírozás állapotában megismert romlás nagyobb mértékű, mint amennyit a csomag javíthat rajta. Az S&P ráadásul a rontott osztályzaton is fennhagyta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást.

Ezt azonban karácsony előtt visszajavította stabilra, vagyis levette a magyar szuverén adósosztályzat leminősítését a napirendről, azzal az indokkal, hogy a kiigazítási program időközben megismert részletei, valamint a "figyelemre méltó" konszolidációs menetrend végrehajtása iránt mutatott kormányzati elkötelezettség alapján jó eséllyel "legalább a következő két évben" teljesülnek a költségvetési célok.

Ezt a véleményt a Standard & Poor's európai szuverén minősítésekért felelős vezérigazgatója, Moritz Kraemer a hitelminősítő által a 2007-es európai szuverén adósminősítési folyamatokról tartott múlt havi londoni tájékoztatón megerősítette, reálisnak nevezve a magyar költségvetési célkitűzéseket. Kraemer azt mondta: a magyar kormány költségvetési kiigazítási terve az utóbbi évek legjelentősebb konszolidációs programja az egész térségben.
Az utóbbi hetekben más nagy londoni elemző házak is rendre derűlátó - az esetek zömében a magyar kormány várakozásainál is optimistább - előrejelzéseket adtak ki a magyar költségvetési kilátásokról.

A feltörekvő piaci súlyozottsági pozíciók havi változásáról közölt februári jelentésben - csakúgy, mint az előző havi felmérésben - a JP Morgan azt írta: a ház azzal számol, hogy a kedvező külső környezet, valamint a magyar folyómérleghiány csökkenése újabb befektetői érdeklődést vonz a magyar piacra, rövid távon tovább erősítve a forintot az euróval szemben. Ez a pozíciókiépítés az elemzés szerint azonban 2007 későbbi szakaszában jelenthet árfolyamkockázatot a forintra, abban az esetben, ha - vagy az amerikai recessziós aggodalmak, vagy éppen az agresszívabb globális likviditásszűkítés szükségessé válása miatt - romlana a külső környezet.

A JP Morgan az alapkezelőket a feltörekvő piaci befektetési eszközök súlyozását kimutató havi felmérésekben arról kérdezi, hogy milyen mértékben tartják portfóliójukban túl- vagy alulsúlyozott pozícióban a feltörekvő térség valuta- és kamattermék-piaci konstrukcióit. A februári felméréshez kapcsolódva a ház azt is megkérdezte, hogy a feltörekvő piacokon aktív befektetési alapok számítanak-e eladási hullámra a térségben az idei második negyedévben. Erre a kérdésre 136 - összesen 225 milliárd dollár befektetői tőkét kezelő - alap válaszolt, 47 százalékuk, vagyis relatív többségük úgy, hogy nem vár eladási nyomást a feltörekvő piacokon a második három hónapban, 28 százalék azonban áprilisra, 16 százalék pedig májusra eladási hullámot jósol a feltörekvő térségben.