Hétfőn várhatóan az MNB is lazít

A makroelemzők többsége arra számít, hogy hétfőn negyed százalékponttal csökkenti kamatait a jegybank monetáris tanácsa (MT). A Reuters szerint szeptemberben az élelmiszerárak megugrása ellenére nagyot esik az egy évre visszatekintő infláció, szintje azonban idén és jövőre is magasabb marad a korábban számítottnál, miközben a magyar gazdaság a vártnál kevésbé növekszik.

Az elemzők túlnyomó többsége szerint nem késik tovább a jegybanki kamatcsökkentés és a monetáris tanács hétfői ülése után 7,5 százalék lesz az alapkamat, negyed százalékponttal alacsonyabb mint jelenleg. A június óta első kamatlazításra azután kerülhet sor, hogy az amerikai jegybank keddi, vártnál nagyobb fél százalékpontos kamatcsökkentését követően ezen a héten magukra találtak a korábban hetekig gyengélkedő emelkedő piacok, köztük a forint piacai. A 26 válaszadó elemző közül 23 jósolt hétfőre 25 bázispontos kamatvágást, egy elemző szerint a csökkentés inkább 50 bázispont lehet, ketten pedig azt mondták, hogy ebben a hónapban sem változtat kamatain a jegybank. (Hasonló eredményre jutott egy másik, a devizakereskedők közt végzett körkérdés is: 13 válaszadó közül 10 tippelt 25 bázispontos, egy 50 bázispontos csökkentésre és ketten változatlan kamatra számítottak.)

A kamatvágással az elemzők nagy többsége szerint az MNB nem várja meg a szeptemberi inflációs adatot, amely a várakozások szerint jelentős csökkenést hoz az áremelkedés éves ütemében (hiszen ez a jelenlegi árszintet a tavaly szeptemberivel hasonlítja össze, amikor a kormányzati intézkedések következtében már megindult az árak gyors növekedése).

Lassul, de így is combos lesz az infláció

Az elemzői konszenzus szerint szeptemberben 6,2 százalé lesz az éves infláció, ami jelentős lassulás az augusztusi 8,3 százalékhoz képest. A szeptemberre vonatkozó előrejelzések szóródása nagy: volt 5,7 és 6,4 százalékos előrejelzés is. Az infláció idén és jövőre várható szintjét ugyanakkor az elemzők a korábbinál magasabbra teszik: az éves átlagos infláció konszenzusa 2007-re kéttized százalékponttal 7,7 százalékra, 2008-ra fél százalékponttal 4,3 százalékra emelkedett. Magasabb, bár csökkenő pályát vetítenek előre a 2007, illetve 2008 decemberi éves inflációra vonatkozó előrejelzések is: az előbbi 45 bázisponttal 6 százalékra, az utóbbi 20 bázisponttal 3,7 százalékra emelkedett. Látható viszont, hogy az MNB három százalékos középtávú inflációs céljának hitelességét továbbra sem vonja kétségbe az elemzők többsége: konszenzus előrejelzésük a 2009-es átlagos inflációra pont 3,0 százalék.

Bár a kormánypolitikusok az utóbbi hetekben a korábbinál optimistábban nyilatkoztak az euró bevezetésének várható időpontjáról, az elemzői többség véleménye nem változott ezen a téren: nem számítanak az euró bevezetésére 2014-nél előbb.

Prognózis (százalék)	2007	2008
GDP növekedése	2,07	2,94
Átlagos infláció	7,61	4,29
Decemberi infláció	5,85	3,76
Áht. hiánya (a GDP százalékában)	6,10	4,30
Euró/forint árfolyam	251,65	253,95
Jegybanki alapkamat	7,10	6,20

Forrás: Reuters