Eladta az állam az M5-ös csomagját

Az új gazdasági miszter igencsak felgyorsította a programját. Mindössze két hét alatt talált vevőt az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. 39,5 százalékos állami részvénycsomagjára.A Raiffeisen vásárolja meg az M5-öst üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. állami részvénycsomagját. A mintegy harmincmilliárd forintos bevételt az Állami Autópálya Kezelő az elektronikus útdíjrendszer kiépítésére költené majd - írta a szombati Népszabadság.

Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. kezében lévő pakettre kiírt pályázatot a Raiffeisen-csoport nyerte: 28,7 milliárd forintot fizet a részvényekért és a fennmaradó 60,5 százalékos részesedésre vonatkozó vételi jogért.

A Népszabadság információja szerint a megállapodás már csak az AKA részvényeseinek jóváhagyására vár. A hírek szerint azonban a társaság többi tulajdonosa - köztük a Strabag-érdekeltség A-WAY GmbH és a francia Bouygues - nem kifogásolják majd a Raiffeisen színre lépését. Ezzel együtt a szerződés lezárására csak később, a tulajdonosi nyilatkozatok megérkezését követően kerülhet sor.

A gazdasági tárca 2006-ban körvonalazott első programjában még nem az AKA állami részesedésének eladása, hanem a magánbefektetők kezében lévő, mintegy hatvanszázalékos részvénycsomag megvásárlása szerepelt.

A koncessziós cég 2004-es, részleges állami kivásárlásakor kötött opciós szerződés alapján az ÁAK a magánüzletrészért akkor 21-22 milliárd forintot fizetett volna.

A terv az volt, hogy az AKA kizárólagos állami tulajdonba kerülése után a társaság privatizációjára pályázatot írnak ki. Ennek a bonyolult lépéssorozatnak az a várakozás adott értelmet, hogy végrehajtása több milliárd közvetlen haszonhoz juttathatta volna az AKA-ból végleg kiszálló államot.

Emellett a teljes kivásárlás és a továbbértékesítés közötti időben a cég koncessziós szerződését úgy módosíthatták volna, hogy csökkenjen az M5-ös üzemeltetéséért a költségvetésből évente fizetendő, 25 milliárdos rendelkezésre állási díj is.

Mindebből azonban nem lett semmi. A gazdasági tárca ugyanis nem tudta előteremteni azt a 900 millió eurót (225 milliárd forintot), amit az opciós szerződés szerint a kivásárlás előtt az AKA hiteleinek fedezetéül le kellett volna tenni. Így tavaly tavasszal a szakminisztérium lemondott a kivásárlásról, és az állami rész eladásáról határozott.