Reuters: Nem lesz kamatcsökkentés

Nem csökkent kamatot következő ülésén a Magyar Nemzeti Bank - vélték teljesen egyöntetűen a Reuters havi felmérésében résztvevő elemzők. Az infláció mértékét tekintve megosztottság tapasztalható, egyesek nem aggódnak, mások félnek, hogy beragad az áremelkedés.

2008 első hónapjában az előző év utolsó hónapjának trendjei folytatódtak: az elemzők ismék későbbre tolták az első kamatcsökkentés várt dátumát, tovább emelkedtek az inflációs és csökkentek a gazdasági növekedési előrejelzések. Ugyanakkor a szakemberek az államháztartás hiányának további csökkenését valószínűsítik az elemzett horizonton, 2009-ig.

December után ismét egyöntetűen vélekedtek az elemzők a Monetáris Tanács következő ülésének várható kimeneteléről: A felmérésben részt vett mind a 26 elemző arra számít, hogy hétfőn 7.5 százalék marad az alapkamat.

Decemberben a többség még úgy vélte, ha januárban nem is, de az első negyedévben folytatódhat a monetáris lazítás. A legújabb felmérésben azonban a többség már inkább a második negyedévet valószínűsíti.

A jegybanki óvatosság okaként ugyanazokat a tényezőket jelölték meg elemzők, mint korábban: a szárnyaló élelmiszer- és energiaárak és a béremelkedések jelentette inflációs kockázatokat, illetve a nemzetközi piacokon nem múló bizonytalanságot, amely kedvezőtlen hatással lehet a forint árfolyamára, illetve a magyar állampapírokra és részvényekre.

Kérdéses a béremelés hatása

A csütörtökön közzétett adatok szerint az egyszeri jutalmak nélkül számított bruttó bérek novemberben 8,5 százalékkal nőttek a privát szférában, ami lassulást jelent az októberi 9,7 százalékról, és a keresleti oldali inflációs nyomás csökkenését is jelezheti. Az elemzők és jegybanki kommentárok szerint azonban a bérek oldalán sok még a bizonytalanság és az MNB-nek szüksége lenne 2008 első hónapjainak béradataira ahhoz, hogy tisztábban lássa: teljesül-e az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott béremelési ajánlás.

Az éves infláció a legutóbbi adat szerint a múlt év utolsó hónapjában folytatta az emelkedést, a novemberi 7,1 százalékról 7,4 százalékra.

"A legutóbbi (jegybanki) kommunikáció egyértelműen sugallta, hogy meg akarják nézni, a tényleges bérnövekedés összhangban van-e az ajánlással (januári-februári adatok), illetve kezdjen csökkenni a headline infláció, hogy hitelesebben lehessen (kamatot) csökkenteni," - mondta Tóth Gyula, a Bank Austria bécsi elemzője.

Főbb gazdasági mutatók (elemzések átlaga):	2008	2009
GDP növekedés	2,45	3,23
Infláció (éves)	5,52	3,52
Infláció (december)	4,22	3,24
Államháztartás hiánya (GDP arányos)	3,9	3,6
Forint árfolyam (Ft/euró)	254,95	253,67
Kamatszint (10 éves lejárat)	6,23	6,04

Beragadhat az infláció, ha tovább nőnek az élelmiszerárak

Az inflációs adatok és kilátások részleteit illetően az elemzők közt sem teljes az egyetértés: vannak elemzők, akik szerint az alaptrendek nem adnak okot aggodalomra, de van olyan elemző is, aki az infláció beragadásától tart a magyar központi bank által nem befolyásolható nemzetközi élelmiszerár-emelkedési trend miatt.

Az MNB háromszázalékos középtávú inflációs céljával legközvetlenebbül összehasonlítható 2009-es éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzés a januári felmérésben kéttized százalékponttal emelkedett tovább, 3,5 százalékra. Igaz, a 2009 decemberi éves inflációra vonatkozó adat (erre először adtak előrejelzést az elemzők) ennél alacsonyabb, 3,2 százalék.

Idén januárra 7 százalékos inflációt vár a piac (negyed százalékponttal magasabbat, mint egy hónapja). Az éves átlagos infláció idén a konszenzus szerint 5,55 százalék lesz, magasabb az egy hónapja várt 5,25 százaléknál, a decemberi infláció pedig 4,2 százalék (+15 bázispont).

Csökkenő ütemű konvergenciát várnak

Az elemzők először adtak előrejelzést az államháztartás 2009 évi deficitjéről. Az Európai Unió ESA módszertana alapján számított hiány az elemzők szerint idén a GDP 4 százaléka lesz, tehát vélhetően teljesül idén a hiány további csökkentésének célja. (Tavaly 5,8 százalék körüli, 2006-ban 9,2 százalék volt a hiány.)

A deficitcsökkentés az új előrejelzések szerint a jövő évben lelassul: az elemzők konszenzusa 3,6 százalék, ami meghaladja a konvergenciaprogramban szereplő 3,2 százalékos célt.

A gazdasági növekedést illetően ugyanakkor nem váltak optimistábbá az elemzők, bár előrejelzéseiket már kisebb mértékben csökkentették, mint az elmúlt hónapokban. A konszenzusok szerint az éves növekedés a múlt év utolsó negyedében 1,5 százalék lehetett (10 bázisponttal kevesebb az egy hónapja vártnál), 2008-ban 2,5 százalék (változatlan), 2009-ben pedig már valamivel gyorsabb, 3,1 százalék (-10 bázispont).

Az egyensúlyi mutatók javulása ellenére a konszenzus továbbra is 2014-re teszi az euró bevezetésének várható magyarországi bevezetését, de megjelent 2018-as vélemény is.