Észtország és Litvánia A, Lettország pedig BBB+ minősítést kapott a Fitchtől, ám ha recesszió vagy tartós lassulás alakul ki, lejjebb csúszhatnak - bár a minősítő szerint ez nem várható, és elsősorban a hazai fogyasztókon és a beruházó külföldi bankokon múlik, mi lesz a balti gazdaságok további sorsa.
Észtországban a második negyedévben a gazdasági növekedés negatív volt, a tavaly év végi 4,8 százalékos növekedés április-június között év/éves viszonylatban 1,4 százalékos csökkenésbe fordult.
Lettország eredménye pozitív maradt, bár 8,1 százalékról 0,2 százalékosra esett a bővülés üteme.
A korábban látványosan sikeres, ám túlfűtött konjunktúra kifújt a baltiaknál, ahol elsősorban az ingatlan-beruházások visszaesése, a hirtelen hitelszűke és a háztartások szerényebb fogyasztása fogta vissza az eddigi szárnyalást.
A korábban kevésbé túlpörgő Litvániában a visszaesés is kevésbé látványos, a gazdasági bővülés itt 5,5 százalékon maradt a második negyedévben.
A beruházások általában visszaestek a balti országokban, ám a fordulat leginkább az ingatlanszektort húzta le: az észt és lett ingatlanok átlagosan 20 százalékkal lettek olcsóbbak egy év alatt. A hitelbővülés megakadása mellett az infláció is ront az összképen. Júliusban a 16,5 százalékos lett infláció volt a legmagasabb az Európai Unió országai közül, míg Litvánia 12,4 százalékkal a harmadik, Észtország 11,2 százalékkal a negyedik helyezett lett a listán. A három ország folyó fizetésimérleg-hiánya is két számjegyű - tájékoztat a Napi Gazdaság.