Oroszország újra lendületben

Bár egymás után érték a csapások a válságban, most mégis erősödhetnek Oroszország relatív pozíciói. Tavaly még az orosz részvénypiac teljesített a legrosszabbul Európában, de idén januárban már az első helyen volt, miközben a rubel árfolyama emelkedett és stabilizálódtak a befektetési tartalékok.

Az előző év rossz hírek egész sorozatából állt az oroszok számára. A grúziai háború miatt a befektetők kivonták pénzüket az országból, a nyersolaj ára 54 százalékkal esett, a Micex index - ami az ország legnagyobb vállalatainak teljesítményét összegzi - pedig 67 százalékot zuhant. A rubel értéke egyötödét veszítette el a dollárral és az euróval szemben, többek közt a spekulánsok miatt. Az országot a Standard & Poor's is leminősítette BBB szintre előző decemberben, ebben az évben pedig 8 százalékra várják az államháztartási hiányt.

Bár a problémák hatására egy évtized után újra a gazdaság zsugorodását tartják valószínűnek, legalább sikerült meggátolni a pánikot. A Rossii bank 216 milliárd dollárral megállította a rubel a lejtmenetét, a központi bank pedig kamatemelést ígért. A felhalmozott tartalékok 36 százalékának felhasználásával a spekulánsokat is elijesztették, így a Micex is 6,6 százalékkal emelkedett februárban. A befektetők jelenleg egy 200 milliárdos - hitelekből és adócsökkentésekből - álló élénkítő csomagot várnak.

A csomagot részben az ország külföldi valutatartalékaiból - ami eléri a 382 milliárd dolláros összeget - lehetne finanszírozni. Egyébként éppen ez a felhalmozott tartalék az, ami miatt Oroszország most relatíve sokkal jobb helyzetben van, mint szomszédai és az egykori szovjet tagállamok.

A szomszédok Moszkvára várnak

Oroszország csillaga emelkedőben van, sokan keresik újra kegyeit. Fehéroroszország 3 milliárd dollárt kér az oroszoktól, a már megszerzett 2 milliárdon felül, Kazahsztán bankot adna el nekik. Leginkább azonban a legrosszabb helyzetben levő Ukrajna támaszkodna leginkább a vastagon bélelt orosz pénztárcára.

Ukrajnának külföldi - leginkább orosz - tőkére van szüksége, hogy kipótolja 12,3 milliárd dolláros folyó fizetési mérleg hiányát. Az infláció 22 százalékos, valutája fél év alatt 44 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest. Vezető részvényindexe februárban 21 százalékot zuhant. Az ország tartalékai 30,2 milliárd dollár alá estek, ami kevesebb, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy megkapja a korábbi 16,4 milliárd dolláros IMF hitel második felét. - írta a Bloomberg.

Elhibázott nyugati irány?

Ukrajna előző évben szorosabbra próbálta fűzni kapcsolatai Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal, a NATO- és EU-csatlakozásnak is sok figyelmet szenteltek, de az összeomló ukrán gazdaság miatt most mégis Oroszország felé kellett fordulni. A téli gázvita miatt rossz az orosz-ukrán viszony, és bár Kiev érdekérvényesítő képességét csökkenti, hogy komoly belpolitikai vita alakult ki Viktor Juscsenko elnök és Julija Timosenko miniszterelnök-asszony között, most szükség van Moszkvára.

Timosenko februárban anyagi támogatást kért az EU-tól, Japántól, az Egyesült Államoktól és Oroszországtól, de Kiev segélykiáltására csak Moszkva válaszolt pozitívan. Mikor Juscsenko erről tudomást szerzett azonnal megtiltott minden engedély nélküli hitelügyleti egyeztetést - pedig az orosz segítséget nagy valószínűséggel nehezen tudja kikerülni.

,,Ukrajnának az IMF 16 milliárd dollárjánál több - orosz - pénzre lesz szüksége. Ez a tökéletes alkalom, hogy Oroszország kinyújtóztassa izmait." Mondta Ivan Tchakarov londoni elemző. A moszkvai kormány viszont kijelentett, hogy addig nem hajlandó segítséget nyújtani, míg az ukrán belpolitikai helyzet nem stabilizálódik.

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök jelentős előnyben van riválisaihoz képest. Az orosz állampapírok minősítése 8 szinttel magasabb, mint az ukránoké, amit már nem ajánlanak senkinek az elemzők. Ha valaki mégis ukrán papírokat venne, akkor 28 százalékkal magasabb kamatot kérne, mint az oroszokért. Biztosítók szerint egyébként a következő öt évben 91,8 százalék az esélye annak, hogy Ukrajna nem tudja fizetni hiteleit.

,,Hosszú idő óta ez Oroszország legjobb alkalma arra, hogy megregulázza Ukrajnát és biztosítsa, hogy senki más ne tegye be a lábát a hátsó udvarába" - nyilatkozta Chris Weafer, a moszkvai UralSib bank fő stratégája.

Terjeszkedés Közép-Ázsiában

Ukrajna mellett Moszkva más irányba is kacsintgat. Kazahsztán a legnagyobb bankjának, a BTA Banknak többségi tulajdonát adná el az orosz állami irányítás alatt levő OAO Sberbanknak.

Örményország 500 millió dollárt fog kapni Moszkvától, ez a GDP-jének 2,5 százaléka, ami komoly lekötelezettség. A politikai érdekérvényesítés mintapéldája emellett Kirgizisztán esete is. Az ország 2 milliárd dollárt kapott Oroszországtól és azonnal bezárta az amerikaiak és más európai államok előtt azt a légitámaszpontját, amit az afganisztáni csapataik ellátására használtak.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy Oroszországot még korai lenne leírni. ,,Elég szabad forrása van hozzá, hogy kockázatot vállaljon mindenfajta ügyletben a volt szovjet tagköztársaságokban" - mondta Kieran Curtis, a londoni Aviva Investors szakértője.

Nem szabad azonban elfelejteni a történelmi párhuzamokat. Az 1973-as és 1979-es olajárrobbanás hatalmas pénzekhez juttatta az akkori Szovjetuniót, ami szintén a globális befolyásának növelésére használta a váratlan lehetőséget. Végső soron viszont éppen ez a globális túlterjeszkedés vezetett a Szovjetunió egy évtizeddel későbbi bukásához.