Összeomlott a lízingpiac

Sosem látott mértékben, csaknem hatvan százalékkal zuhant a hazai lízingpiac. Az összeomlás a jármű- és az ingatlanlízing drasztikus csökkenése miatt következett be. A legnagyobb visszaesést a teherautók és a lakossági ingatlanok finanszírozásában regisztrálta az ágazati szövetség. Egyetlen apró szektor tudott csak növekedni: az informatikai és irodai berendezések lízingje 14 százalékkal bővült 2009 első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest.

• A válság híreit itt olvashatja!

"Ilyen még sosem fordult elő az elmúlt 15 évben" - jellemezte a helyzetet Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára az [origo]-nak adott nyilatkozatában. A lízingpiac a tavalyi első három hónap 297 milliárdos forgalmához képest idén január és március között 123,5 milliárd forintra hanyatlott, ami körülbelül 60 százalékos csökkenés.

Mindez Lévai szerint több okkal magyarázható: egyrészt visszaesett az autópiac, és a tehergépkocsik értékesítése is drasztikusan zuhant. Másrészt a lízingcégek is visszafogottabbak: a finanszírozás előtt alaposan mérlegelik az ügyfelek fizetőképességét. A kliensek is megfontoltabbak: a szigorodó feltételek - rövidebb futamidő, magasabb törlesztési részletek, a megemelkedő országkockázat miatt növekvő kamatok - is hozzájárulnak a piac zsugorodásához.

Lévai szerint nem igaz, hogy a lízingcégeknek nincs elég forrásuk, csak jobban megnézik a társaságok, hogy kivel szerződnek. A főtitkár az [origo] kérdésére elmondta, hogy amikor nemrégiben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete néhány lízingcéget tőkepótlásra szólított fel, ezek tulajdonképpen technikai ügyek voltak, hiszen e társaságok hátterében nagy nemzetközi bankok, illetve lízingcégek állnak.

Hatalmas visszaesés a járműlízingben

Ami az egyes alágazatokat illeti, a tavaly még a piac felét adó lakossági (angol kifejezéssel: retail) gépjárműlízing idén már csak negyven százalékot képvisel. Az autólízing tehát 146 milliárd forintról 50 milliárdra zuhant, ami 67 százalékos csökkenést jelent. A Lízingszövetség főtitkára szerint korábban még 120 ezer személyautó eladását várták 2009-re, ma már csak 80-100 ezres eladással kalkulálnak..

Az ACEA, az Európai Autógyártók Szövetsége szerint a magyar piacon idén az első negyedévben az új személyautók eladása 33 százalékkal csökkent. Magyarország ezzel nagyjából félúton jár Csehország és Románia között, hiszen a cseheknél nagyjából 6, a románoknál pedig 60 százalékos volt a csökkenés. Lengyelország azonban még némileg növekszik is: ott - egyetlenként az EU tíz új kelet-közép-európai tagállama közül - még 1,3 százalékkal bővült is az új autók piaca.

A gépjárműflotta-finanszírozás részaránya viszont valamivel nőtt a teljes hazai lízingpiacon, ugyanis idén az első negyedévben adtak át a rendőrségnek 1300 autót. Így az autóflották finanszírozásának aránya 5,5-ről 10 százalékra ugrott az egyébként hanyatló összpiacon. A flottafinanszírozás összértéke szintén visszaesett: 17-ről 12,5 milliárd forintra fogyott egy év alatt.

A teherautó-lízing részaránya a teljes piacból egy évvel ezelőtt 15 százalékot tett ki, az első negyedév végére 12 százalékra zsugorodott. Ez azt jelenti, hogy míg tavaly január-március között 43,5 milliárdért kötöttek szerződést, addig idén az első három hónapban 16,4 milliárdra zuhant a forgalom. Ez egyértelműen összefügg azzal, hogy a teherautók eladása itthon - a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adatai szerint - a 3,5 tonna feletti járműveknél 60 százalékkal, a 15 tonna felettieknél 70 százalékkal csökkent.

Az autóeladások és a teherautó-értékesítés zuhanása összességében a járműlízing dekonjunktúráját is magával hozta: a lízingpiacon ez az ágazat már csak 62 százalékot képvisel, a tavalyi mintegy 70 százalék után.

Az ingatlanoknál is drasztikus a csökkenés

A piac második legnagyobb szegmense az ingatlanlízing. Itt is rendkívüli módon esett vissza a forgalom. Összességében a tavalyi 39,4 milliárdhoz képest idén csak 16,8 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket. Érdekes azonban, hogy ez nagyjából egybeesett az összpiaci, 60 százalékos hanyatlással, így az ingatlanok továbbra is 13 százalékot képviselnek a teljes hazai lízingszektorban. Ezen belül azonban nagy a különbség: az összpiacon a legnagyobb fogyás ugyanis a lakossági ingatlanok finanszírozásában következett be, itt 65 százalékos a csökkenés. Ennél jobban áll a vállalati ingatlanlízing, amely 55 százalékkal mérséklődött.

A gépek és berendezések lízingje is hanyatlott, de nem annyira, mint az autóké, a teherautóké és az ingatlanoké. Így e szegmens növelte részarányát az összpiacon, 14-ről 21,3 százalékra, sőt ebben az alágazatnak volt része az a kicsi szektor, az informatikai és irodai berendezéseké, amely még nőtt is, méghozzá 14 százalékkal. Egyébként az informatikai a teljes lízingpiacnak mindössze 2 százalékát képviseli.

A gépeken belül a legnagyobb zsugorodást az építőiparban regisztrálták, itt 60 százalékos volt a zuhanás, a mezőgazdaságban 50 százalékos, az egyéb gépeknél pedig 35 százalékos volt a forgalomcsökkenés. Mindezek a folyamatok egybeesnek Lévai szerint a nemzetgazdasági tendenciákkal, így az ingatlanpiac és az építőipar dekonjunktúrájával.

Két intézkedéssel lehetne élénkíteni a piacot

Lévai szerint a lízingpiacot két intézkedéssel lehetne támogatni. Az egyik ilyen lépés - a vállalati ingatlanoknál - az úgynevezett visszlízing utáni illeték mérséklése volna. Ma ugyanis ha valamelyik társaság vásárol egy ingatlant, akkor be kell fizetnie utána az illetéket. Ha ezt az ingatlant ezután eladja és visszalízingeli a vevőtől (erre a cégeknek azért van szüksége, mert az ingatlan általában fedezetként szolgál ilyenkor), nos ekkor újra illetéket kell fizetnie a cégnek. Nyugati országokban ebben az esetben beszámítják a korábbi illetéket, így ugyanaz a szereplő ugyanazon ingatlan esetében csak egyszer fizet illetéket, és másodszor legfeljebb csak az értékkülönbözet utáni közterhet rója le.

A másik hasonló piacélénkítő intézkedés lehetne az, hogy az EU-projektek esetén nemcsak hitelből, hanem lízingből is előteremthető lenne a saját erő. A lízing sok esetben elérhetőbb, mint a hitel, és biztosabb fedezetet is nyújt - állítja Lévai, ezért szerencsés lenne a magyar szabályozás módosítása. Az Európai Unió ugyanis nem követeli meg ezt a fajta szigort.