Nyilvántartás kell az olcsóbb hitelhez

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szorgalmazza a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás (tlh) létrehozását annak érdekében, hogy olcsóbbakká váljanak a banki hitelek.

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) napokban publikált jelentése szerint a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás elelengedhetetlen a hitelezési üzletág prudens működtetéséhez, a statisztika fejlesztése pedig az ingatlanok hitelcélként, illetve hitelfedezetként való pontos értékeléséhez volna szükséges.

A két szóban forgó fejlesztési feladatot téves volna adminisztratív, illetve költségvetési többletteherként, esetleg a szolgáltatók és az ügyfelek jogainak korlátozásaként felfogni - emeli ki a PSZÁF elemzése, amely hozzáfűzi: létrehozásuk ugyanis a hitelbírálathoz, illetve a fedezetértékeléshez kapcsolódó adminisztrációt egyszerűsítené, a kapcsolódó hitelkockázati költségeket pedig jelentősen csökkenthetné, ami által a hitel mindenki számára olcsóbb lehetne, mint most.

Romló hitelminőség

A felügyelet az idei év legkiemelkedőbb kockázatának a hitelminőség markáns romlását, illetve ebből adódóan a finanszírozók nagyarányú veszteségeit tartja. A felügyelet szerint a kibontakozóban lévő gazdasági visszaesés fényében gyakorlatilag bizonyosnak tekinthető, hogy 2009-ben egyre több lesz a hitelét nem törlesztő ügyfél, vagyis a nem fizető hitelek száma gyarapodni fog, csak az a kérdés, hogy mekkora lesz a bővülés ezen a téren.

A háztartások összes hiteladóssága 2008-ban 30 százalékkal gyarapodott, a rendelkezésre álló jövedelmekhez mért adósságrátája pedig 51 százalékról 64 százalékra nőtt. A változásban jelentős szerepet játszott a forint elsősorban svájci frankkal szembeni számottevő leértékelődése; pusztán az új folyósításokat és a fennálló hitelek törlesztését figyelembe véve, az adósság éves szinten mindössze 17 százalékkal emelkedett volna. A törlesztési és kamatteher mértéke mintegy 25 százalékkal nőtt, s 2008 végén a lakossági szektor összjövedelmének nagyjából 19 százalékát tette ki.

A szolgáltatókon is múlik

Mivel a háztartások összes adósságának 69 százaléka devizában - túlnyomórészt svájci frankban - áll fenn, a forint további értékvesztése az adósságterheket, illetve a várható hitelveszteségeket növeli. Ezt a hatást jelentős mértékben súlyosbíthatják a recesszió hatásai, ezen belül elsősorban a munkajövedelmek csökkenése, a munkahelyek elvesztése.

A felügyelet felhívja a figyelmet arra: a hitelkockázati költségek tényleges mértéke jelentős részben a szolgáltatók és a hatóságok viselkedésétől függ. Alapvető jelentőségű, hogy a pénzügyi szolgáltatók - többek között a bankok - megfelelő alkalmazkodási lehetőséget biztosítsanak a nem teljesítő, vagy közvetlenül fenyegetett adósaik számára, a körülményektől függően előtörlesztési, valutakonverziós, illetve újratárgyalási lehetőségek rugalmas biztosításával.