Két évtizedes csorbát köszörülne ki Soros György

Soros Györgyöt eddig egyetlen alkalommal találta bíróság bűnösnek bennfentes kereskedelemben, de a magyar származású amerikai milliárdos ezt a döntést is megtámadta az emberi jogi bíróságon. Újra terítéken egy 22 évvel ezelőtti spekulációs ügylet.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember közepén befogadta Soros György fellebbezési kérelmét egy 2002-es francia ítélettel kapcsolatban, amelyben 2,2 millió euróra büntették a magyar származású amerikai milliárdost, amiért bennfentes információk felhasználásával kereskedett a Société Générale (SocGen) nevű francia bank részvényeivel még 1988-ban.

A kérelem befogadása ugyan nem jelenti azt, hogy automatikusan meg is semmisítik a nyolc évvel ezelőtti bírósági döntést, de sok jel utal arra, hogy Soros sikerrel járhat - azon túl, hogy párizsi ügyvédje, Ron Soffer természetesen bízik a kedvező döntésben, még a strasbourgi bíróság befogadó nyilatkozata is erre utal.

Személyes üggyé vált

A bírósági ügy alig több mint 2 millió euróról szól, ami eltörpül Soros vagyonához képest: a befektetési guru a Forbes friss listája szerint az Egyesült Államok 14. leggazdagabb polgára, vagyona 14,2 milliárd dollárt tesz ki. A befektető motivíciója ebből adódóan feltehetően nem anyagi természetű - a Le Monde egyenesen azzal a megállapítással kezdte beszámolóját, hogy a jelek szerint Soros György személyes ügyet csinált a büntetésből. "A 80 éves spekuláns soha nem tudta megemészteni, hogy a francia igazságszolgáltatás 2002-ben bennfentes kereskedelemért elmarasztalta az 1988-as Société Générale ügyben. Ez ugyanis karrierjének egyetlen ilyen elmarasztalása" - írta a francia lap, amely szerint könnyen lehet, hogy 22 év elteltével Sorosnak ad igazat a bíróság.

A máig hullámokat vető spekulációs ügy 1988-ban, a szocialista François Mitterrand második elnöki mandátumának elején kezdődött. Ebben az időben több francia nagyvállalatot is privatizáltak és bevezettek a tőzsdére: ezek egyik volt a Société Générale bank is. 1988 tavaszán a Marceau Investissements befektetési céget vezető Georges Pébereau úgy döntött, hogy "ráhajt" a bank részvényeire, azaz megpróbálja megszerezni azok 35 százalékát. Ehhez szövetségesekre volt szüksége, így került kapcsolatba Sorossal is, akit közvetítőkön keresztül informált is a terveiről.

Soros György a Société Générale-perben, 2002-ben

Sorost különösebben nem győzték meg Pébereau érvei, de szeptember 19-én mégis elkezdte felvásárolni azon cégek papírjait, amelyeket a közelmúltban privatizáltak: a guru részesedést vett a Compagnie financiere de Suezben, a Paribas társaságban, a Compagnie générale d'électricité közszolgáltatóban és nem utolsó sorban a Société Générale pénzintézetben is. Soros a bankpapírokat október 19. és 27. között, illetve növember 21-én adta el, az elkönyvelt nyereség pedig 2,28 millió dollár volt. A bankfelvásárlási kísérlet mindeközben - október végén - megbukott, de ez Soros nyereségét már nemigen befolyásolta.

Csak Sorost ítélték el

Az 1980-as évek egyik legnagyobb politikai-pénzügyi botrányának pere szűk nyolc évvel ezelőtt, 2002. november 7-én, csütörtökön délután kezdődött Párizsban. A 2002-es tárgyalásra beidézték a kor francia pénzügyi elitjének krémjét, de az 1980-as években hatalmon levő szocialista párt több prominense is belekeveredett az ügybe - például Pierre Bérégovoy, François Mitterrand pénzügyminsztere. A pénzügyi nagy halak közül Marc Viénot, a Société Générale egykori vezére, illetve Georges Pébereau, az egész botrányt kirobbantó befektető amnesztiát kaptak.

Végül négy vádlottnak kellett felelnie a bennfentes kereskedésért: Sorosnak, Samir Traboulsi libanoni pénzembernek, a Rivaud magánbankot vezető Jean-Pierre Peyraud-nak, illetve a már említett Bérégovoy kabinetvezetőjének, a kaszinóérdekeltségekkel rendelkező Jean-Charles Naourinak. A magyar származású befektetőt feltehetően az is zavarhatta az ügyben, hogy csak egyetlen vádlottat találtak bűnösnek: Soros Györgyöt.

Nem volt egyértelmű a törvény

Soros nem tagadja az ügyleteket, sőt, azt sem, hogy kapott információkat - már 2002-ben is azzal védekezett, hogy az akkor érvényben levő francia jogszabályok nem fogalmaztak elég egyértelműen és pontosan a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatban, azaz azt állítja, hogy az akkor érvényes szabályok alapján nem lehet megmondani, hogy amit ő csinált, az szabályos vagy szabálytalan kereskedelemnek számít-e. Soros most is ezzel fordult a strasbourgi bírósághoz, és bár döntés még nincs, de a bírósági befogadási döntésben az szerepel, hogy az akkori francia jogszabályokkal kapcsolatban fontos ténybeli és jogi kérdések merülhetnek fel, amelyek "mélyreható vizsgálatot igényelnek".

Soros 2002 óta azzal érvel, hogy nem volt egyértelmű a törvény

A bíróság nem fog meghallgatásokat szervezni, csak a már ismert tények alapján hozza majd meg a döntését. Soros mellett szólhat az is, hogy a francia tőzsdefelügyelet korábban nem szabott ki bírságot a befektetőre, épp azért, amire most Soros is hivatkozik, vagyis hogy a jogszabályok nem voltak elég egyértelműek. "Amikor a tőzsdével foglalkozó hatóságok hivatalosan elismerik, hogy a jogszabály nem elég egyértelmű, akkor egy egyszerű állampolgártól sem lehet elvárni, hogy a hatóságoknál jobban értse a törvényt" - mondta Soros ügyvédje.

Soros 2006-ban fordult Strasbourghoz, akkor bukott el ugyanis a fellebezése a Franciaországban a legfelsőbb bíróság feladatait ellátó Cour de Cassation előtt. A strasbourgi bíráknak nincs joga felülbírálni a párizsi bíróság döntését, ők csak azt döntik majd el, hogy Sorosék emberi jogait tiszteletben tartották-e (az érvényes jogszabályoknak megfelelően jártak-e el velük szemben). Ha nemleges a válasz, vagyis a guru megnyeri a pert, akkor a milliárdos befektető új eljárást kérvényezhet Franciaországban.