Véget vethet a sodrós dohány divatjának a kormány ötlete

Nyár végétől emelkedhet a cigaretta és a dohány jövedéki adója a kormány javaslata szerint, az emelés sokkal nagyobb lesz a vágott dohány, mint a cigaretta esetében. Az utóbbi években divatba jött a félkész és ezért kényelmetlenebb, de olcsóbb dohány a kész cigaretta rovására, az adóváltozás azonban várhatóan rontani fogja a dohány piaci pozícióit. A kormány szerint erre bevételi okokból van szükség, de az [origo] információi szerint nem kaszálhat nagyot a költségvetés a változással.

Idén nyártól jövő júliusig három lépésben, összesen 28 százalékkal emelkedjen a fogyasztási - azaz vágott - dohány és 7 százalékkal a cigaretta jövedéki adója - ezt javasolja a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, a parlamentnek egy hete benyújtott törvényjavaslat. Az EU egy évvel ezelőtt elfogadott egy irányelvet, amely meghatározza, hogy 2020-ban legalább mekkora jövedéki adó terhelje a cigarettát az Unióban. A teljes jövedékiadó-terhelésnek el kell érnie a kiskereskedelmi ár 60 százalékát a mostani 57 százalékkal szemben.

Ettől a magyar adószint elmarad, vagyis közelítenünk kell a cigaretta adóját az uniós normához. A mostani törvényjavaslatot benyújtó Nemzetgazdasági Minisztérium részben ezzel, a fokozatos közeledéssel indokolja a cigaretta adójának növelését.

Az Unió azt is meghatározta 2010-ben, hogy mekkora jövedéki adó sújtsa 2020-ban a vágott dohányt. Ezt a szintet már ma is teljesíti Magyarország. Az uniós elvárás, hogy a kiskereskedelmi ár legalább felét érje el a jövedéki adó, Magyarországon ez az arány 52 százalékon áll, vagyis uniós oldalról nincs kényszer a vágott dohány adójának emelésére. Hogy mégis miért emelné az adót a minisztérium, és miért lesz jóval nagyobb mértékű az adóemelés a vágott dohány esetében, azt az NGM a törvényjavaslat mellékletében magyarázza meg: "a két termékkör adóemelésében mutatkozó eltérés a fogyasztási dohánynak a cigarettával szembeni, a fogyasztás összetételére negatív hatással bíró árelőnyének csökkenéséhez vezethet."

A Magyar Dohányipari Szövetség adatai szerint 2000-ben körülbelül 21 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon, 2010-ben viszont már csak 14,5 milliárd szál. A mélypont 2005-ben volt, akkortól kis emelkedés figyelhető meg, azonban a világgazdasági válság rontotta a dohányipar helyzetét is. 2008-tól, a krízis kezdetétől egyre kevesebb cigarettát szívnak a magyarok. A vágott dohány forgalmáról nincsenek pontos piaci statisztikák. Egy neve elhallgatását kérő, a piacot régóta belülről figyelő forrás ugyanakkor az [origo]-nak azt állította, hogy a forgalom az elmúlt öt évben megduplázódott. Igaz, így is jócskán elmarad a cigarettafogyasztástól, a forrás szerint legalább háromszor annyi cigaretta fogy, mint fogyasztási dohány.

A vágott dohánnyal spórolnak

A piaci átrendeződés azért következhetett be, mert a vágott dohány erős konkurenciát jelent az alsó árkategóriás dobozos cigarettáknak, olyannyira, hogy ma már - a vágott dohány márkájától függően - 20-30 százalékot is spórolhatnak a dohányosok, ha inkább maguk töltik vagy sodorják a cigarettát vágott dohányból, nem pedig előre sodort cigit szívnak. Márpedig a válságtól sújtott emberek kétszer is meggondolják, mire költsék pénzüket, sokuk az olcsóbb megoldást választja, még akkor is, ha az nem olyan kényelmes - mondja Borbély Zsolt, a Magyar Fogyasztási Dohány Szövetség elnöke. A sodort dohánnyal bíbelődni kell, papírt vagy hüvelyt kell hozzá venni, esetleg cigarettatöltő készüléket is, mégis sokan áttértek erre.

A vágott dohány árelőnye részben abból fakad, hogy az arra kivetett jövedéki adó csupán a 42-43 százaléka a cigarettáénak. Borbély Zsolt szerint ez nem pozitív megkülönböztetés, az alacsonyabb adóterhelés oka, hogy a fogyasztási dohány félkész termék. A kormány által javasolt emeléssel a vágott dohány adója a fele lesz a cigarettáénak.

Kemény küzdelem

Két magyar hátterű cég gyárt vágott dohányt, a debreceni Róna Dohányfeldolgozó Kft. és a sátoraljaújhelyi Continental Dohányipari Zrt. Ők osztoznak a piacon a négy multinacionális kereskedőcéggel, a Philip Morris-szal, a BAT-tal, a JTI-jal és az Imperial Tobaccóval. A négy kereskedőcég közül három termékpalettáján ott van a vágott dohány - a Philip Morris a kivétel -, de ketten csak forgalmazók. A BAT gyárt is vágott dohányt, de bevételének tekintélyes részét a gyári cigaretta eladásából szerzi, nem a vágott dohányéból.

A két részpiacon is nagy a verseny. Mindkét terület oligopol piac, vagyis kevés nagy cég uralja, akik egymás kárára próbálnak terjeszkedni. A piac töredezettségét jól mutatja, hogy két érdekvédelmi szövetség működik, a Magyar Fogyasztási Dohány Szövetség, és a Magyar Dohányipari Szövetség. Az előbbi - neve ellenére - az egész piacot lefedné, de az egyik nemzetközi cég nem tagja, az utóbbiba pedig csak az egyik vágott dohányt gyártó vállalat lépett be.

A fogyasztási dohány elmúlt évekbeli térhódítása a két magyar hátterű, Magyarországon dohányt termesztő cégnek kedvezett. A kész cigaretták piacvesztését a BAT azzal próbálta megállítani, hogy 2010 őszén árat csökkentett az alacsony árkategóriás termékeinél. A Philip Morris is követte a BAT példáját.

Visszatér a kényelmes cigaretta

A kormány által most javasolt háromlépcsős, differenciált adóemelés a dohánykereskedő cégek malmára hajthatja a vizet a dohánygyártó cégek rovására. Egy, a dohánypiaci folyamatokat belülről ismerő, névtelenséget kérő forrás az [origo]-nak azt mondta: a piaci egyensúly helyreállhat a lépéstől. Borbély Zsolt szerint áremeléshez vezet a törvénymódosítás, a vágott dohány ára nagyobb mértékben emelkedhet, mint a cigarettáé, ez pedig utóbbi gyártóinak relatív pozícióját erősítheti.

A Magyar Fogyasztási Dohány Szövetség elnöke szerint az eltérő mértékű adóemelés hatása kiszámíthatatlan, akár a feketepiac erősödéséhez, a vágott dohány feketepiacának megjelenéséhez is vezethet. Borbély szerint eddig csak dobozos cigaretták voltak kaphatók a magyar feketepiacon, főként a BAT és a Philip Morris ukrajnai gyáraiból, az adóemelés azonban elindíthatja a vágott dohány illegális kínálatát is, ez pedig sem az államnak, sem a dohánygyártóknak és forgalmazóknak nem érdeke. Szerinte a társadalom jólétének növekedése, a reálbérek, -jövedelmek emelkedése önmagától is visszaszorítja a fogyasztási dohányt, és az egyszerűbb, kényelmesebb megoldást jelentő cigarettát gyártó profitálnak ebből.

Bár az elmúlt években volt példa arra, hogy eltérő mértékben emelkedjen a kétfajta dohánytermék jövedéki adója, ekkora eltérés nem volt jellemző. Egy az [origo]-nak nyilatkozó, a kérdésre rálátó, de a döntésben részt nem vevő kormányzati forrás elmondta, hogy az elmúlt pár évben a kormány ügyelt arra, hogy a piaci folyamatokba ne szóljon bele adminisztratív eszközökkel, azonban a mostani intézkedés már nem illik ebbe a sorba.

Aprópénzt hozhat csak

Az előterjesztés melléklete szerint a kétfajta termékkör adójának emelése "a negatív piaci és költségvetési bevételi folyamatok ellen hat", ezek a piaci folyamatok pedig "veszélyeztetik a költségvetési bevételek tervezett alakulását". Azaz az NGM szerint a vártnál kevesebb bevételt szedhet be az állam, ezért kell emelni az adóterhelést év közben. Az előterjesztésben nincs szó arról, hogy a költségvetési és a piacbefolyásoló ok mellett esetleg népegészségügyi célok is motiválnák a kormányt az adóemelésnél.

A vélhetően augusztusban hatálya lépő adóemelésről adóügyekben jártas kormányzati források azt mondták az [origo]-nak, hogy idén 3-4 milliárd forint pluszbevételt hozhat az államnak. A dohánytermékekből származó, nagyságrendileg 250 milliárdos költségvetési bevételhez képest ez elenyésző összeg. A bevételi szempont nem magyarázza meg azt sem, hogy miért eltérő mértékben emelné az adóterhelést a különböző típusú dohánytermékeknél a kormány.

Szerettük volna megtudni a Magyar Dohányipari Szövetség véleményét a törvényjavaslatról, de nem kívántak reagálni kérdéseinkre. A Nemzetgazdasági Minisztérium sem válaszolt kérdéseinkre. A minisztériumtól azt szerettük volna megtudni, hogy készült-e hatástanulmány a módosítás várható hatásairól és mi indokolja az adóterhelés eltérő mértékű emelését.