Még az idén visszaigényelhetnek 260 milliárd forint áfát a cégek

A kormány benyújtotta a törvényjavaslatot arról, hogyan kaphatják vissza a korábban nem vissszaigényelhető áfát a vállalkozások.

Október 20-ig külön kérelmet kell benyújtani vagy bármely későbbi áfabevallásban érvényesíteni lehet azt az áfösszeget, amelyet eddig a magyar állam nem engedett visszaigényelni, ha a cég nem fizette ki a beszállítóját - erről szól az a törvényjavaslat, amelyet a nemzetgazdasági miniszter nyújtott be és rendezi az Európai Bíróság júliusi elmarasztaló ítéletével előállt helyzetet. A törvényjavaslat minden pontjában megerősíti az [origo] augusztusi értesüléseit az eljárás pontos menetéről.

Az Európai Bíróság július végén hozott döntése szerint Magyarország megsértette az áfaszabályokra vonatkozó uniós előírást, vagyis jogtalanul lassította a cégek áfa-visszaigénylését. A magyar áfaszabályozás azért jogsértő, mert a hatóság gyakorlatilag vég nélkül visszatarthatja a cégek által visszaigényelt áfát, holott halasztó tartalmú határozatot a közösségi előírások szerint legfeljebb egyszer hozhatna.

A már az uniós csatlakozáskor is érvényben levő, most kifogásolt passzus szerint mindaddig nem kaphatja vissza egy cég a vásárolt áruk, igénybe vett szolgáltatás után a partnere által felszámított áfát, amíg nem fizeti ki partnerét, annak ellenére sem, hogy a partnere az áfát befizette az államkasszába. Az állam tehát megkapja az áfát, de a másik félnek csak akkor téríti vissza, ha az bizonyos feltételt teljesít. A kifogásolt magyar szabály alapján akár vég nélkül is visszatarthatja a magyar állam az áfát, noha a közösségi jog szerint legfeljebb egy időszakig (egy adóbevallási periódusig) lehet visszatartani az áfát.

Nem varrnak el minden szálat

A kormány előterjesztése a jövőre nézve úgy hozza összhangba a magyar szabályt az unióssal, hogy a Bíróság által kifogásolt rendelkezést egyszerűen hatályon kívül helyezi. Így mostantól akkor is visszakaphatja a cég a beszerzése utáni áfát, ha esetleg a partnerét nem fizette ki.

Akinek most tartozik az állam, az október 20-ig külön kérelemben kérheti ezt vissza, de megteheti azt is, hogy bármely következő bevallási időszakra átviszi a befizetendő áfát csökkentő összeget, és akkor érvényesíti jogát. Aki kérelmet ad be, annak figyelnie kell arra, hogy az október 20-i határidő jogvesztő, vagyis utána nincs módja visszaszereznie a korábban visszaigényelni nem engedett áfát.

A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy akit a kérdéses rendelkezés miatt büntetett meg az adóhatóság, az a büntetést (adóbírság, késedelmi pótlék) visszakérheti.

Azt a szálat azonban nem varrja el az előterjesztés, hogy mi van azokkal, akiknek most nem tartozik az állam, de korábban tartozott. Nekik elvileg járna késedelmi kamat, de ez nagy összeg lehet, ezért a kormány nem ejt szót erről az esetről. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó adószakértők azonban azt valószínűsítették, hogy a kamatért érdemes perelni - ezt a törvényjavaslat nem említi, de az [origo] által megismert előzetes törvényjavaslathoz készült összefoglaló felhívta a kormány figyelmét erre.

A cégek 260 milliárd forintnyi áfát kaphatnak vissza. (A kormány azért siet az összeg kifizetésével, mert a nyugdíjpénztári pénz erre fedezetet jelent idén.) A visszakért áfát 30, illetve 45 napon belül fizeti ki számukra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, attól függően, hogy egymillió forint alatti vagy feletti összeget jelölnek meg a kérelmükben.

A törvényjavaslatot vélhetően pár héten belül elfogadják, az NGM is azt tűzte ki célul, hogy szeptember végéig hozza meg a parlament a törvényt.