A pénztárcánk sem ússza meg a forint újabb mélyrepülését

Mindenki rosszul jár, ha több hétig olyan gyenge marad a forint, mint amilyen január első napjaiban. Drágulnak az élelmiszerek, a benzin, az autó, tovább nő a devizaadósok és a forinthitelesek törlesztőrészlete, és hiábavalóvá válik az államadósság elleni küzdelem is.

Szerdán és csütörtökön sorra dőltek meg a korábbi negatív rekordok: mélypontra süllyedt a forint árfolyama az euróval szemben, soha nem látott szintekre emelkedett a magyar állam csődbe jutásának valószínűségét leíró mutató, és az államkötvények hozama 10 százalék fölé ugrott. A kifejezetten aggasztó folyamatok hátterében a magyar és a nemzetközi piaci kommentárok, de a hazai kormány megítélése szerint is a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val jövő héten megkezdődő tárgyalásokat övező bizonytalanság áll. Ezeket Fellegi Tamás, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtöki rendkívüli bejelentésével próbálta valamelyest enyhíteni, a forint árfolyama azonban csak rövid időre erősödött ettől.

Romlik a helyzet, de még nincs pánik

"Párolog el a bizalom, a befektetők szerint továbbra is bizonytalan a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval való hiteltárgyalások eredménye. A bejelentés, amely szerint a kormány már kész felvenni a legszigorúbb kontrollt jelentő IMF-hitelt is, csak minimálisan javította a hangulatot. Egy-két pozíciózáráshoz ez elég, még minimális javulást hozott is a piaci hozamokban és a forint árfolyamában, de trendfordulóhoz nagyon kevés" - értékelte a csütörtök délelőtti eseményeket Orbán Gábor, az Aegon kötvényportfólió-mendzsere, aki szerint egy jelentősebb változáshoz "világos politikai elköteleződésre van szükség".

Az árfolyamok és a piaci kommentárok változatlanul azt mutatják, hogy ez egyelőre nem történt meg, és addig nem tud komolyabban erősödni a forint, amíg megnyugtató választ nem kapnak a befektetők az IMF-tárgyalásokról (az előkészítő tárgyalások jövő szerdán kezdődnek, de az IMF csak január 18-ára ígéri Magyarország értékelését). Addig viszont az árfolyam akár tovább is emelkedhet, és mivel az érdemi megbeszélések január végén, február elején kezdődhetnek el, az év első hónapjaiban hasonlóan gyenge maradhat a forint.

Pánikról ennek ellenére még nem beszélhetünk az Equilor elemzői szerint, akik úgy látják, a folyamat még nem gyorsult fel megfékezhetetlenül. Más elemzők - akik névtelenséget kérve mondták el véleményüket az [origo]-nak - szintén úgy látják, hogy nem kezdődött spekulációs támadás a forint ellen, ugyanis ha valóban kipécéznék maguknak Magyarországot a befektetők, akkor egy napon belül akár 10 forinttal is gyengülhetne az árfolyam.

Az árfolyam most a 320-as szint környékén stabilizálódhat, de ha ez több hétig fennmarad, akkor a tavaly decemberi jegybanki hivatalos átlagárfolyamhoz képest 5, a tavaly januárihoz képest pedig 16 százalékos gyengülést jelent, és a gazdaság minden szintjén érezteti romboló hatását.

Emelkedő árak, előnybe kerülő magyar cégek

A magas euróárfolyam számos helyen okoz problémát a nehéz helyzetben lévő gazdaságnak, és a mindennapi kiadásokra is kihat. A gyenge forint közvetlenül emeli az importtermékek árát, elsősorban az üzemanyagokét és az idényjellegű élelmiszerekét. A importtermékek drágulását azonban korlátozza a gyenge kereslet: az embereknek kevés elköltendő pénzük van, ezért a kereskedők nem feltétlenül (nem azonnal és nem teljes egészében) érvényesítik az árfolyam-emelkedést az áraikban. Hosszú távon viszont ez veszteségeket okozhat nekik, ezért a végtelenségig nem fogják lenyelni a többletterhet.

Ezt a napi fogyasztási cikkek árán és a tartósabb beszerzéseken is mindenki megérzi majd. Egy példán érzékeltetve a gyenge árfolyam hatását: a legnépszerűbb magyarországi autó, a Skoda Octavia decemberi 4,3 millió forintos ára 4,5 millió forint fölé emelkedne. Az autóvásárlást persze el lehet halasztani, tankolni azonban gyakrabban kell. Az üzemanyag áránál az ötszázalékos forintgyengülés az importárat 8-10 forinttal növelheti, a magasabb árra jön rá a jövedéki adó és az áfa, tehát a kutaknál ennél jelentősebb drágulással is szembesülhetnek a fogyasztók. A szintén jellemző importterméknek mondható kávé és banán is várhatóan drágulna: a negyedkilós őrölt kávé átlagára 35-40 forinttal 750-800 forintra emelkedne, a gyümölcs kilójáért pedig 15-20 forinttal kellene többet fizetni.

A gyenge árfolyamnak van azonban jó oldala, mégpedig azért, mert a Magyarországon előállított termékek külföldön történő eladásánál a gyenge forint növeli az adott cég bevételét. Tóth István János, a MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) vezetője szerint vannak cégek, amelyeknek egyértelműen kedvez a magas euróárfolyam, ilyenek például a magas hozzáadott értékkel termelő exportőr cégek, például a szoftverfejlesztő társaságok. Egy ilyen szoftvercég a decemberi átlagárfolyamon egy 5 ezer euróba kerülő programért valamivel több, mint 1,5 millió forintot tehetett zsebre, idén januárban ugyanezért már közel 100 ezer forinttal többet. "Jó lehet még a gyenge forint egy olyan vállalkozásnak is, amely mondjuk Ausztriában építkezik, és innen viszi a kivitelezéshez szükséges összes alapanyagot, de a kis- és középvállalkozásokra nézve összességében inkább negatív hatása lehet a magas euróárfolyamnak" - mondta a kutató az [origo]-nak októberben.

Németh Dávid, az ING közgazdásza szerint, "igaz, hogy a magas árfolyam jó az exportőröknek, mivel azonban a magyar kivitel importvonzata is jelentős, ezért csak szerény előnyhöz juttatja az érintett cégeket az euró drágulása". A két hatás nem oltja ki egymást teljesen, tehát pozitív a végeredmény, de ez csak rövid távon segíti az exportőröket, és csak abban az esetben eredményez versenyelőnyt a magyar cégeknek a régiós társaikkal szemben, ha a forint a térségi devizáktól elszakadva gyengül a különböző devizákhoz, elsősorban az euróhoz képest.

A devizaadósok megszenvedik

Az MNB számításai szerint 1 százalékos forintgyengülés 1 százalékkal emeli meg egy átlagos hitel havi törlesztőrészletét. Ez a magyar devizaadósok mintegy 80 százalékát érinti, azaz jelenleg körülbelül 800-900 ezer embert, az előzetes adatok szerint ugyanis ennyien nem tudtak élni a kedvezményes végtörlesztési lehetőséggel, azok száma pedig egészen elenyésző (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint csupán 2000 körüli), akik a korábbi árfolyamrögzítési programban részt vettek.

A nagy többséget tehát igen érzékenyen érinti, ha a forint tartósan gyenge marad. Törlesztésük már ahhoz hasonlítva is közel 5 százalékkal magasabb lesz, mint amennyit egy hónappal ezelőtt fizettek, 2011. január óta pedig 20 százalékot is meghaladó a drágulás. Egy 2006-ban felvett, 10 millió forintos, 20 éves hitel esetében mindez azt jelenti, hogy aki havi 120 ezres törlesztővel kezdte az idei évet, az egy hónap múlva 5-6 ezer forinttal többet fizet. Az euróalapú hiteleknél még rosszabb a helyzet, mert az euróhoz képest a svájci franknál is többet gyengült a forint, a törlesztőrészletek így bő 5 százalékkal is megugorhatnak január végén, február elején.

Mindez sajnos rossz azoknak is, akik forintban adósodtak el, vagy a végtörlesztést forinthitelből oldották meg, és ezért a devizaárfolyamoktól látszólag függetlenítették magukat, valójában azonban a korábbi árfolyamcsapdából átültek egy kamatcsapdába. A jegybanknak nincsen árfolyamcélja, és monetáris politikáját nem a forintárfolyam mozgásának függvényében alakítja, de mivel a tartósan gyenge forint az árstabilitást veszélyeztetheti, a mostani piaci folyamatok kamatemelésre késztethetik az MNB-t. A kamatemelési ciklus már elindult, az őszi forintgyengülés után kétszer 50 bázisponttal emelkedett a jegybanki alapkamat, ami - főleg, miután az idén áprilistól már minden eddigi banki hitelt referenciakamatozásúvá kell alakítani - automatikusan a törlesztőrészlet megemelkedését okozza.

A forinthitelek drágulását a PSZÁF hitelkalkulátorának segítségével modelleztük negyed, fél, illetve egy százalékpontos jegybanki kamatemeléseket feltételezve. Ha például valaki most éppen 53 ezer forintot fizet havonta 5 milliós, 20 éves futamidejű hiteléért, és szerződésének kamata a 3 havi Buborhoz kötött, akkor egy 50 bázispontos jegybanki lépés után nagyjából 1700 forinttal fizet majd többet. Százalékban kifejezve több számítás azt eredményezte, hogy 25 bázispont 1,5 százalékkal dobja meg a havi törlesztőt, 50 bázispont 3-3,3 százalékkal, egy százalékpontos kamatemelés miatt pedig már közel 6,5 százalékkal kellene többet fizetni.

Az államadósságnak is betesz

Az árfolyamgyengülés és főleg annak tartóssága jelentősen befolyásolja az államadósság alakulását is, mivel az adósság fele devizában, elsősorban euróban van. Fellegi Tamás csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a kormány fő problémája az államadósság és az, hogy nagy az ország kiszolgáltatottsága a külföldi finanszírozásnak. "Az összefüggést látjuk, értjük" - mondta Fellegi arról, hogy hiába törleszt a kormány, ha közben az árfolyam az adósság csökkentése ellen hat, és hozzátette, "a kormány tisztában van a helyzet komolyságával és a téttel".

Hogy pontosan milyen mértékű elmozdulás hogyan hat az adósságrátára (a GDP-ben mért államadósságra), azt nagyon nehéz számszerűsíteni. Ruzsa Gábor, a Corvinus Egyetem oktatója a Komment.hu-n megjelent cikkében azt írta, hogy minden 1 százalékos forintgyengülés 0,35 százalékponttal dobja meg az adósságrátát. Az MNB legfrissebb adatai szerint tavaly szeptember végén a 22 931 milliárd forintos államadósság 82,6 százalékot tett ki a GDP-hez mérten, és azt jelentette, hogy minden magyar lakosra körülbelül 2,3 millió forintnyi teher jutott. Ruzsa számítását alapul véve, ha az euró árfolyama tartósan 320 forinton stabilizálódna, akkor az adósságráta további másfél százalékkal emelkedne.